KONTINENSEKEN
ÁTÍVELŐ LÉGSZENNYEZÉS
Az Amerikai légszennyezés
hatása Európára,
Magyarországra
Daniel Jacob,
Professor of Atmospheric Chemistry and
Environmental Engineering, Harvard
Az a tény, hogy a légszennyezés a levegővel együtt mozogva kibocsátási helyétől messze eljutva fejtheti ki káros hatását, már régóta ismert. A 70-es években például a Svédek az angol szennyezéseket tették részben felelőssé a náluk leeső savas esőkért. Európában a 80-as évek elejétől egymás után kötötték meg az egyes szennyezők kibocsátását szabályozó nemzetközi szerződéseket. A nem reaktív, tehát nem azonnal reagáló, szennyező gázokról, melyek sokáig maradnak a meg levegőben, mint a szén-dioxid vagy a freonok szintén tudjuk, hogy szinte mindegy hogy hol bocsátják ki őket, a hatásukat összességükben fejtik ki világunkra. A szennyező reaktív gázok, mint a nitrogéné-oxidok, a kén-dioxid vagy az ózon általában csak pár száz kilométert "utaznak a levegőben" majd vagy reagálnak valamivel, például savakká alakulnak és leesnek savas esőként, vagy egyéb módon kiülepednek kiülepednek. A talajról felvert nagyobb részecskék, (mint a por és a homok) szintén száraz vagy nedves kiülepedéssel távoznak bizony idő után a légkörből. A kisebb a aeroszol részecskék, melyek egy része a levegőben keletkezik a szennyezőkből, folyamatosan nő, és így egyre nagyobb valószínűséggel kerül ki az előbbi módokon a légkörből.
Időnként megjelennek cikkek arról, hogy mondjuk Finnországban szaharai homokot hozott a szél, vagy hogy egy-egy vulkán kitörés hamuja más kontinensig eljut, azonban ezeket csak egyedi eseteknek tartották. A közelmúlt mérései azonban igazolták, hogy a nyugatról keletre az északi féltekét meghatározó nyugati széllel folyamatosan érkezik szennyezés az óceánok felöl. Az Egyesült Államok nyugati partjára a Kelet Ázsiai, míg Európára a USA keleti parti kibocsátások vannak hatással.
1. Ábra: A szennyezés mechanizmusa

A természetes háttér
ózon háttér koncentráció
talajközelben 10-25 ppb. Ám
ez az érték az utóbbi
évtizedekben folyamatosan növekszik,
leginkább a foszilis tüzelőanyagok
elégetésekor keletkező
szennyezőknek köszönhetően.
Ezek a szennyezők a nitrogén-oxidok
(NOx) és a szénhidrogének,
fő forrásuk pedig a közúti
közlekedésben részt
vevő gépjárművek. Az Európai
Környezetvédelmi Hivatal
2003-as jelentése kiemeli, hogy
bár sok Európai országban
nagymértékben csökkent
a NOx-ok és a szénhidrogének
kibocsátása (az autókatalizátoroknak
köszönhetően) az ózon
szint mégsem csökken kellőképpen,
sőt a háttérkoncentráció
folyamatosan nő.
A Massachusetts állambeli Harvard Egyetem troposzférikus kémia tanszéke kidolgozott egy számítógépes programot, mely a kontinensek közötti légszennyezést modellezi. Az eredmény több mint megdöbbentő volt, mely szerint Európa egyes részein az Egyesült Államokbeli kibocsátások felelősek azoknak az alkalmaknak a 20%-ért, mikor határérték felett van az ózonkoncentráció. Az Európai Unióban a 8 órás határérték 55 ppb. A kontinenseken átívelő 3 kilométer körüli magasságban terjedő szennyezést hemeszférikus szennyezésnek nevezzük.
2. Ábra:
Az amerikai szennyezés hatása
Európára: GEOS-CHEM modell
eredmények, 1997, Li et al. [2002]
A 2. Ábra
felső képe azon napok számát
mutatja, amikor is határérték
felett volt az ózon koncentráció
1992-ben. Az alsó ábra
pedig azon napok száma olvasható
le, melyeken a határérték
feletti ózonkoncentráció
az USA-beli kibocsátásoknak
volt betudható. A fenti ábra
alátámasztja az a véleményt,
hogy a tavalyi 2003-as nagy dél-Franciaországi
szmog is összefüggésbe
hozható az amerikai kibocsátásokkal.
Mindehhez azért hozzá
kell tenni, hogy Európa nagyvárosaiban
a háttér ózon koncentráció
igen magas elérheti a 40 ppb-t
is, így nagyon kevés "plusz
ózon" kell ahhoz, hogy a
55 ppb-s határérték
felett legyünk. (A 3. Ábra
a háttér ózon koncentráció
alakulását mutatja) Az
Egyesült Álalmok kibocsátásai
körülbelül csak 5 ppb-vel
emelik meg az ózon szintet, ám
ez elég ahhoz hogy ilyen nagymértékben
megnőjön a határérték
feletti napok száma.
3. Ábra:
A háttér ózon koncentráció
alakulása Európában.
1970-2000 

A kontinensek közötti hemeszférikus szennyezés rendszertelenül jelentkezik, de tavasszal az erősebb légmozgásokkor jelentősebb. A 4. Ábra az Egyesült Államokból származó április (fenti kép) is júliusi (lenti kép) ózon szennyezést hasonlítja össze.
4. Ábra:
Az Atlanti Óceánon átkelő
Amerikai eredetű ózon koncentrációja
áprilisban (felül) és
júliusban (alul) GEOS-CHEM modell
eredmények, 1997

A nitrogén
oxidokon és az ózonon
túl az apró levegőben
lebegő részecskék (PM)
a légköri aeroszolok is
sajnos könnyen megteszik az óceánok
felett a kontinensek közötti
utat. Természetesen az ózonnál
és prekurzor gázainál
nehezebben teszik meg a részecskék
a nagy utat mivel közben a nagy
részük kimosódik
ezért is nincsenek komoly befolyással
a tényleges PM légköri
koncentrációra. A vizsgálatuk
azonban kiemelkedően fontos, hiszen
ezáltal az egész légkör
működéséről nyerünk
információkat.
A részecskék
közül a szulfát típusú
részecskék légköri
tartózkodási ideje a legnagyobb,
ezért az interkontinentális
transzport vizsgálatánál
ezeket érdemes vizsgálni.
Az 5. Ábra az ázsiai (felül)
és az észak amerikai (alul)
szulfát aeroszol interkontinentális
terjedését ábrázolja.
A 6. Ábra az európai,
az észak amerikai és az
ázsiai forrásokból
származó szulfát
kiülepedését mutatja.
5. Ábra Az ázsiai
(felül) és az észak
amerikai (alul) szulfát interkontinentális
terjedése, a GEOS-CHEM eredménye,
2001

6. Ábra: Az európai, az észak amerikai és az ázsiai forrásokból származó szulfát kiülepedése

A kontinenseken átívelő
légszennyezés további
vizsgálata nélkülözhetetlen
ahhoz, hogy megértsük a
légkörünk működését.
Mind a klímaváltozás,
mind az egyes szennyezések kezeléséhez
megelőzéséhez szükségesek
ezek az adatok. A hemeszférikus
légszennyezés megismerése
előrevetít egy a Kiotóihoz
hasonló általános
légszennyezés szabályozást.
Rövidtávon érdemes
lenne világszerte a kibocsátások
szabályozását összehangolni,
mivel bizonyított, hogy egy-egy
légszennyezési eset az
egész világot érinti.
A különböző kontinenseken
dolgozó környezetvédő
civil szervezeteknek viszont minél
hamarabb össze kellene hangolni
a munkájukat, hogy közösen
léphessenek fel a mindenkit érintő
szennyezés ellen.
Simon Gergely
A cikk alapja
és ábrái Daniel
J. Jacob a Harvard egyetem professzorának
előadásából származnak.