KONTINENSEKEN
ÁTÍVELŐ LÉGSZENNYEZÉS
Az Amerikai légszennyezés
hatása Európára,
Magyarországra
Daniel Jacob,
Professor of Atmospheric Chemistry and
Environmental Engineering, Harvard
Az a tény,
hogy a légszennyezés a
levegővel együtt mozogva kibocsátási
helyétől messze eljutva fejtheti
ki káros hatását,
már régóta ismert.
A 70-es években például
a Svédek az angol szennyezéseket
tették részben felelőssé
a náluk leeső savas esőkért.
Európában a 80-as évek
elejétől egymás után
kötötték meg az egyes
szennyezők kibocsátását
szabályozó nemzetközi
szerződéseket. A nem reaktív,
tehát nem azonnal reagáló,
szennyező gázokról, melyek
sokáig maradnak a meg levegőben,
mint a szén-dioxid vagy a freonok
szintén tudjuk, hogy szinte mindegy
hogy hol bocsátják ki
őket, a hatásukat összességükben
fejtik ki világunkra. A szennyező
reaktív gázok, mint a
nitrogéné-oxidok, a kén-dioxid
vagy az ózon általában
csak pár száz kilométert
"utaznak a levegőben" majd
vagy reagálnak valamivel, például
savakká alakulnak és leesnek
savas esőként, vagy egyéb
módon kiülepednek kiülepednek.
A talajról felvert nagyobb részecskék,
(mint a por és a homok) szintén
száraz vagy nedves kiülepedéssel
távoznak bizony idő után
a légkörből. A kisebb a
aeroszol részecskék, melyek
egy része a levegőben keletkezik
a szennyezőkből, folyamatosan nő, és
így egyre nagyobb valószínűséggel
kerül ki az előbbi módokon
a légkörből.
Időnként
megjelennek cikkek arról, hogy
mondjuk Finnországban szaharai
homokot hozott a szél, vagy hogy
egy-egy vulkán kitörés
hamuja más kontinensig eljut,
azonban ezeket csak egyedi eseteknek
tartották. A közelmúlt
mérései azonban igazolták,
hogy a nyugatról keletre az északi
féltekét meghatározó
nyugati széllel folyamatosan
érkezik szennyezés az
óceánok felöl. Az
Egyesült Államok nyugati
partjára a Kelet Ázsiai,
míg Európára a
USA keleti parti kibocsátások
vannak hatással.
1. Ábra:
A szennyezés mechanizmusa
A természetes háttér
ózon háttér koncentráció
talajközelben 10-25 ppb. Ám
ez az érték az utóbbi
évtizedekben folyamatosan növekszik,
leginkább a foszilis tüzelőanyagok
elégetésekor keletkező
szennyezőknek köszönhetően.
Ezek a szennyezők a nitrogén-oxidok
(NOx) és a szénhidrogének,
fő forrásuk pedig a közúti
közlekedésben részt
vevő gépjárművek. Az Európai
Környezetvédelmi Hivatal
2003-as jelentése kiemeli, hogy
bár sok Európai országban
nagymértékben csökkent
a NOx-ok és a szénhidrogének
kibocsátása (az autókatalizátoroknak
köszönhetően) az ózon
szint mégsem csökken kellőképpen,
sőt a háttérkoncentráció
folyamatosan nő.
A Massachusetts
állambeli Harvard Egyetem troposzférikus
kémia tanszéke kidolgozott
egy számítógépes
programot, mely a kontinensek közötti
légszennyezést modellezi.
Az eredmény több mint megdöbbentő
volt, mely szerint Európa egyes
részein az Egyesült Államokbeli
kibocsátások felelősek
azoknak az alkalmaknak a 20%-ért,
mikor határérték
felett van az ózonkoncentráció.
Az Európai Unióban a 8
órás határérték
55 ppb. A kontinenseken átívelő
3 kilométer körüli
magasságban terjedő szennyezést
hemeszférikus szennyezésnek
nevezzük.
2. Ábra:
Az amerikai szennyezés hatása
Európára: GEOS-CHEM modell
eredmények, 1997, Li et al. [2002]
A 2. Ábra
felső képe azon napok számát
mutatja, amikor is határérték
felett volt az ózon koncentráció
1992-ben. Az alsó ábra
pedig azon napok száma olvasható
le, melyeken a határérték
feletti ózonkoncentráció
az USA-beli kibocsátásoknak
volt betudható. A fenti ábra
alátámasztja az a véleményt,
hogy a tavalyi 2003-as nagy dél-Franciaországi
szmog is összefüggésbe
hozható az amerikai kibocsátásokkal.
Mindehhez azért hozzá
kell tenni, hogy Európa nagyvárosaiban
a háttér ózon koncentráció
igen magas elérheti a 40 ppb-t
is, így nagyon kevés "plusz
ózon" kell ahhoz, hogy a
55 ppb-s határérték
felett legyünk. (A 3. Ábra
a háttér ózon koncentráció
alakulását mutatja) Az
Egyesült Álalmok kibocsátásai
körülbelül csak 5 ppb-vel
emelik meg az ózon szintet, ám
ez elég ahhoz hogy ilyen nagymértékben
megnőjön a határérték
feletti napok száma.
3. Ábra:
A háttér ózon koncentráció
alakulása Európában.
1970-2000 
A kontinensek közötti
hemeszférikus szennyezés
rendszertelenül jelentkezik, de
tavasszal az erősebb légmozgásokkor
jelentősebb. A 4. Ábra az Egyesült
Államokból származó
április (fenti kép) is
júliusi (lenti kép) ózon
szennyezést hasonlítja
össze.
4. Ábra:
Az Atlanti Óceánon átkelő
Amerikai eredetű ózon koncentrációja
áprilisban (felül) és
júliusban (alul) GEOS-CHEM modell
eredmények, 1997
A nitrogén
oxidokon és az ózonon
túl az apró levegőben
lebegő részecskék (PM)
a légköri aeroszolok is
sajnos könnyen megteszik az óceánok
felett a kontinensek közötti
utat. Természetesen az ózonnál
és prekurzor gázainál
nehezebben teszik meg a részecskék
a nagy utat mivel közben a nagy
részük kimosódik
ezért is nincsenek komoly befolyással
a tényleges PM légköri
koncentrációra. A vizsgálatuk
azonban kiemelkedően fontos, hiszen
ezáltal az egész légkör
működéséről nyerünk
információkat.
A részecskék
közül a szulfát típusú
részecskék légköri
tartózkodási ideje a legnagyobb,
ezért az interkontinentális
transzport vizsgálatánál
ezeket érdemes vizsgálni.
Az 5. Ábra az ázsiai (felül)
és az észak amerikai (alul)
szulfát aeroszol interkontinentális
terjedését ábrázolja.
A 6. Ábra az európai,
az észak amerikai és az
ázsiai forrásokból
származó szulfát
kiülepedését mutatja.
5. Ábra Az ázsiai
(felül) és az észak
amerikai (alul) szulfát interkontinentális
terjedése, a GEOS-CHEM eredménye,
2001
6. Ábra:
Az európai, az észak amerikai
és az ázsiai forrásokból
származó szulfát
kiülepedése
A kontinenseken átívelő
légszennyezés további
vizsgálata nélkülözhetetlen
ahhoz, hogy megértsük a
légkörünk működését.
Mind a klímaváltozás,
mind az egyes szennyezések kezeléséhez
megelőzéséhez szükségesek
ezek az adatok. A hemeszférikus
légszennyezés megismerése
előrevetít egy a Kiotóihoz
hasonló általános
légszennyezés szabályozást.
Rövidtávon érdemes
lenne világszerte a kibocsátások
szabályozását összehangolni,
mivel bizonyított, hogy egy-egy
légszennyezési eset az
egész világot érinti.
A különböző kontinenseken
dolgozó környezetvédő
civil szervezeteknek viszont minél
hamarabb össze kellene hangolni
a munkájukat, hogy közösen
léphessenek fel a mindenkit érintő
szennyezés ellen.
Simon Gergely
A cikk alapja
és ábrái Daniel
J. Jacob a Harvard egyetem professzorának
előadásából származnak.