Korommentes levegőt!

Az emberi egészséget és az éghajlatot egyaránt veszélyezteti a levegőbe kibocsátott korom. A helyzet súlyos, azonban létezik gyors és hathatós megoldás!

Évente több mint 350 ezren halnak meg az Európai Unióban a légszennyezés következtében.¹ Közel 30 millió európai ember szenved asztmában ugyanezen okból. Az Európai Unió célja, hogy a 2000. évhez képest 2020-ra 40 százalékkal csökkenjen ezen halálesetek és megbetegedések száma száma.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) kutatása szerint a városi levegőben található apró részecskék (PM10) jelentik a legnagyobb egészségügyi problémát. Ezek egyrészt a közlekedés és a szél által felvert porból származnak, ám fő forrásuk a közlekedés, a fűtés és az ipar, valamint a tarló-, az avar- és az illegális égetés. A kis részecskék jelentős hányada közvetlenül a dízelmotorokból származik. A dízeljárművek részecskekibocsátása - melynek legnagyobb része korom - több nagyságrenddel nagyobb, mint a benzinüzemű motoroké.

A korom hatása az egészségre

Tudományosan igazolt, hogy szoros összefüggés van az allergia, az asztma, illetve egyéb légzőszervi megbetegedések előfordulása és a légszennyezettség mértéke között. Azok a gyerekek, akik rendszeresen jelentős közlekedési eredetű légszennyezőknek (PM2.5, korom, NOx) vannak kitéve, gyakrabban kapnak asztmás megbetegedést vagy mutatnak asztmás tüneteket³. A légszennyezőknek való hosszú távú kitettség még a II-es típusú cukorbetegség kialakulásához⁴ is hozzájárul. A közlekedési eredetű részecskék összetevői a különböző szénhidrogén égéstermékek, melyek közül több is rákkeltő, különösen a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok). A kis részecskék emellett különböző szennyezőanyagokat: nehézfémeket és azbesztet is tartalmaznak. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orr nyálkahártyáján, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére. A legveszélyesebbek a már említett 2,5 mikrométernél kisebb, ún. ultrafinom részecskék, melyek légzőszerveink legmélyére is bejutnak és onnan nem távoznak. Ezek a részecskék rátapadnak a növényi pollenek felületére és magukat a polleneket is rendkívül agresszívvá, allergénekké teszik. Másrészt a pollenekkel együtt ezek a káros anyagok is bejutnak a szervezetünkbe⁵.

Az Európai Bizottság felkérésére - a Tiszta Levegőt Európának (Clean Air For Europe, CAFE) irányelv előkészítése részeként - átfogó elemzés készült 2004-ben a légszennyezés környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásairól. A felmérés eredményei hazánk szempontjából elkeserítőek. Kimutatták, hogy egy átlagos magyar ember a jelenlegi szennyezési szint mellett több mint egy évet veszít az életéből a PM2.5 részecskeszennyezés következtében⁶. Budapesten és környékén a várható életvesztés ennek a többszöröse is lehet. Egy 2008-as újabb felmérés szerint a PM10-szennyezettség miatti életvesztés tekintetében - a lakosság számához viszonyítva - Magyarországon a legrosszabb a helyzet, ráadásul nem csak az Európai Unióban, de a 38 vizsgált európai ország között is. Hasonlóan rossz a helyzet a PM2,5-szennyezettség miatti életvesztés terén is (3. ábra)⁷. E felmérés szerint évente csaknem 16 000 ember hal meg a PM10-légszennyezés miatt hazánkban. Ezek az emberek nálunk átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecskeszennyezés.

Budapesten eközben a szennyezett levegővel is összefüggésben rohamosan növekszik az asztmás és tüdőrákos betegek száma. Az asztmás betegek száma megtízszereződött, a tüdőrákos betegek száma pedig a háromszorosára nőtt az elmúlt 30 évben.

A légzőrendszert károsító részecskék a gyerekek számára jelentik a legnagyobb kockázatot, hiszen az ő immunrendszerük még kevésbé fejlett. A gyerekek mellett a részecskeszennyezés elsősorban az idősekre, a tüdő- és szívbetegekre veszélyes. A szennyezőktől a gépkocsiban ülők sincsenek biztonságban, mert azok feldúsulnak a gépjárművek belső terében. Ezeket az apró szennyező részecskéket az autó pollenszűrűje sem képes kiszűrni.

A magukat megerőltető kerékpárosok kitettsége is kiemelkedően magas, egy 2010-es tanulmány szerint a forgalmas utak mentén akár ötször több szennyező részecske kerül a tüdejükbe, mint az autóban utazókéba⁹. (Ezért a kerékpárosoknak javasolt, hogy olyan útvonalakon közlekedjenek, ahol kevés gépjármű közlekedik - még akkor is, ha ez esetleg több időt vesz igénybe.)

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet 2003-as közlése szerint¹⁰, ha az éves PM10 koncentrációt köbméterenként 20 mikrogrammra csökkentenék, Budapesten évente legalább 1000, de akár 2400 halálesetet is megelőzhetnének. Ugyanezen tanulmányok számítása szerint már egy 5 mikrogrammos éves koncentrációcsökkentés is 500-700 halálesettel kevesebbet eredményezne.

Olvadnak a sarkok - a légszennyezés környezeti kárai

A koromszennyezés globális környezeti problémát is jelent: nagyban hozzájárul éghajlatunk megváltozásához. A koromszemcsék elnyelik a nap sugárzását és felmelegítik a közvetlen környezetet; kölcsönhatásba lépnek a felhőkkel és befolyásolják a csapadékképződést; a hó- vagy jégfelszínre kerülve pedig megváltoztatják annak albedóját (azaz a fény visszaverődésének mértékét), ami tavasszal korábbi jégolvadáshoz vezet.

A koromszennyezést az északi félteke uralkodó széljárása Európából az Északi-sarkvidékre szállítja és ott a jégfelszínre lerakja. 2010 júniusában 10,87 millió négyzetkilométernyi területével negatív rekordot döntött az északi-sarki jégtakaró¹¹. Amíg az átlagos globális hőmérséklet 2008-ban az 1951-1980 közötti időszak átlagához viszonyítva 0,44 fokkal emelkedett, addig az Északi-sarkvidéken 3,5 fokkal nőtt. A hőmérséklet emelkedése, a tengeri jég és a fagyott területek nem várt mértékű olvadása a fagyott talajban levő szén-dioxid és metán felszabadulásával jár, ami tovább erősíti a melegedési folyamatot. Mindezek a tengerszint emelkedéséhez és az ezzel járó katasztrófákhoz vezethetnek.

A koromszennyezés visszaszorítása sokkal olcsóbb és egyszerűbb, mint a legtöbb üvegházgáz-csökkentési megoldás. Sok más intézkedéssel szemben már rövid idő alatt is érdemi javulást eredményez: a koromrészecskék kevesebb mint egy hetet töltenek a levegőben, így a források megszüntetésével hamar eltűnnek a légkörből.

Uniós eljárás Magyarország ellen

A hatályos uniós (és magyar) jogszabályok szerint a PM10-szennyezés egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket (50 mikrogramm/köbméter), ám több magyar városban, kiemelten Budapesten ennél sokkal több szennyezett nap van. A határérték felett szennyezett napok száma 2006-ban például több városban meghaladta a 150-et. Az Európai Unió 2009-ben más országok mellett hazánk ellen is eljárást kezdeményezett, mivel Budapesten az elfogadhatónál lényegesen többször szennyezett a határérték felett a levegő. A főváros több hazai településsel együtt mentességet kért az EU-tól az egészségügyi határértékek betartatása alól, ám Budapest, Miskolc és Szeged nem kapott felmentést, mivel az uniós szakértők szerint ezen városok korántsem tettek meg mindent a légszennyezés leküzdése érdekében.

Teendők

Az EURO V normának megfelelő, részecskeszűrő használatával a dízelmotorok által kibocsátott részecskék 99 százaléka eltüntethető. A szűrő az új és a régebbi gépjárművekbe (személy- és tehergépkocsikba, buszokba, hajókba, mozdonyokba), valamint az építőipari és egyéb gépekbe is beépíthető. Több nyugat-európai nagyvárosban a buszok mellett a munkagépekre is előírják a részecskeszűrők használatát. Egy részecskeszűrő megvásárlása és beépítése egy budapesti buszba körülbelül 6000 euróba (mintegy 1,7 millió forintba) kerülne. Magyarországon egyelőre ilyen jellegű előírás, támogatás, ösztönzés nem létezik.

A szennyezés mértékével arányos behajtási díj bevezetésével, illetve a környezetvédelmi övezetek (azaz a legszennyezőbb járművektől mentes területek) kialakításával jelentősen csökken a szennyezéskibocsátás. Szerte Európában igen sok városban alakítottak ki ilyen övezeteket.¹²

Budapesten munkanapokon hozzávetőleg 150 kilométeres útszakaszon lassul le a közlekedés, ez körülbelül 320 ezer járművet érint. Csak a dugóban állás üzemanyag-költsége Budapesten megközelíti a 20 milliárd forintot évente, a torlódás időköltségét 110 milliárd forintra becsülik. 60-110 ezerrel kevesebb autó közlekedne a belvárosban, ha 400-800 forintos behajtási díjat szednének¹³.

A gépkocsi-használattal szemben megfelelő alternatívát a tömegközlekedés és a kerékpározás infrastruktúrájának fejlesztése, vonzóvá tétele adhat.

A 30 kilométer/órás övezetek bevezetése 10 százalékkal csökkenti a szennyezettséget. Ennek az intézkedésnek további kedvező hatása, hogy gyakorlatilag megszűnnek a halálos balesetek és rendkívül lecsökken a súlyos sérüléses balesetek száma.

További teendők:¹⁴

a BKV és a Volánbusz autóbuszainak lecserélése, ill. felszerelése  részecskeszűrővel;
a tömegközlekedési járművek előnyben részesítése a forgalomban;
a közösségi közlekedés színvonalának általános javítása;
a kerékpározás feltételeinek javítása;
a gyalogos közlekedés feltételeinek javítása;
a taxiszolgáltatás vonzóbbá tétele;
a kedvezményes parkolási lehetőségek korlátozása;
az árufuvarozás ésszerűsítése (a közúti tehergépjármű forgalom csökkentése, a vasúti áruszállítás ösztönzése stb.);
a közutak, közterületek rendszeres locsolása, tisztán tartása;
a közlekedési igényeket csökkentő településfejlesztés;
a zöldterületek megóvása, fejlesztése;
az épületek energiahatékonyságot szolgáló korszerűsítése (különösen ott, ahol nem gázzal vagy távhővel fűtenek);
a távfűtés és távhűtés elterjedésének ösztönzése;
a hulladékégetés szigorú megbüntetése;
az avar- és tarlóégetés megtiltása;
a kis tüzelőberendezésekre vonatkozó szabályozás és ellenőrzés szigorítása;
az erőművekre vonatkozó szabályozás és ellenőrzés szigorítása.

A koromszennyezés csökkentéséhez elengedhetetlen a széles körű felvilágosítás, tudatformálás. Kérjük Önt is, terjessze a fent leírt ismereteket!

1  http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/10/524&format=HTML
2  Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Kft., 2010
3  Gehring, U., Wijga, A.H., Brauer, M. et al. (2010): Traffic-related Air Pollution and the Development of Asthma and Allergies during the First 8 Years of Life. American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine. 181: 596-603.
4  Diabetes linked to traffic air pollution; risk increases with Inflammation.; Jul 15, 2010 http://www.environmentalhealthnews.org/ehs/newscience/diabetes-linked-to-traffic-air-pollution-and-inflammation
5  A parlagfű allergia: A légszennyezettség fokozza a veszélyt: http://www.lelegzet.hu/archivum/1995/07/1240.hpp
6  M. Amann, I. et. Al:. Scope for further emission reductions: The range between Current Legislation and Maximum Technically Feasible Reductions, International Institute for Applied Systems Analysis (IIASA) Laxenburg, Austria, 2004, http://www.iiasa.ac.at/rains/CAFE_files/baseline3v2.pdf
7  Kevin Barrett, Frank de Leeuw et al: Health Impacts and Air pollution; ETC/ACC Technical Paper 2008/13 http://air-climate.eionet.europa.eu/docs/ETCACC_TP_2008_13_HealthImpact_AirPoll.pdf
8  Acid News, 2010. június: http://www.airclim.org/acidnews/2010/AN2-10.php#1  
9  Exposure to particulate matter in traffic: A comparison of cyclists and car passengers. Luc Int Panis et al. Atmospheric Environment; Volume 44, Issue 19, June 2010, Pages 2263-2270 http://www.eltis.org/show_news.phtml?newsid=1946&mainID=461
10  Páldy Anna et al.: A levegőszennyezettség egészségkárosító hatásának értékelése, Budapesti Népegészségügy, XXXIV. évfolyam, 3. szám, 2003; Páldy Anna et al.: Aphesis2 report: Budapest city report, 2004         http://www.apheis.org/Pdf/Apheis%20HIA%20PM2.5.pdf
11 Rekordsebességgel olvad az északi-sarki jég, 2010. július 12., http://index.hu/tudomany/kornyezet/2010/07/12/rekordsebesseggel_olvad_az_eszaki-sarki_jeg/
12 Ezekről az ún. alacsony kibocsátású övezetekről naprakész tájékoztatás található a www.lowemissionzones.eu honlapon.
13 http://www.origo.hu/itthon/20090120-fopolgarmesteri-kabinet-2012tol-javasoljak-a-dugodij-bevezeteset.html
14  Részletesebb tájékoztatás kapható a www.levego.hu honlapon található anyagokból.