Korommentes levegőt!

Az emberi egészséget és az éghajlatot egyaránt veszélyezteti a levegőbe kibocsátott korom. A helyzet súlyos, azonban létezik gyors és hathatós megoldás!

Évente több mint 350 ezren halnak meg az Európai Unióban a légszennyezés következtében.1 Közel 30 millió európai ember szenved asztmában ugyanezen okból. Az Európai Unió célja, hogy a 2000. évhez képest 2020-ra 40 százalékkal csökkenjen ezen halálesetek és megbetegedések száma száma.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) kutatása szerint a városi levegőben található apró részecskék (PM10) jelentik a legnagyobb egészségügyi problémát. Ezek egyrészt a közlekedés és a szél által felvert porból származnak, ám fő forrásuk a közlekedés, a fűtés és az ipar, valamint a tarló-, az avar- és az illegális égetés. A kis részecskék jelentős hányada közvetlenül a dízelmotorokból származik. A dízeljárművek részecskekibocsátása - melynek legnagyobb része korom - több nagyságrenddel nagyobb, mint a benzinüzemű motoroké.

A korom hatása az egészségre

Tudományosan igazolt, hogy szoros összefüggés van az allergia, az asztma, illetve egyéb légzőszervi megbetegedések előfordulása és a légszennyezettség mértéke között. Azok a gyerekek, akik rendszeresen jelentős közlekedési eredetű légszennyezőknek (PM2.5, korom, NOx) vannak kitéve, gyakrabban kapnak asztmás megbetegedést vagy mutatnak asztmás tüneteket3. A légszennyezőknek való hosszú távú kitettség még a II-es típusú cukorbetegség kialakulásához4 is hozzájárul. A közlekedési eredetű részecskék összetevői a különböző szénhidrogén égéstermékek, melyek közül több is rákkeltő, különösen a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok). A kis részecskék emellett különböző szennyezőanyagokat: nehézfémeket és azbesztet is tartalmaznak. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orr nyálkahártyáján, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére. A legveszélyesebbek a már említett 2,5 mikrométernél kisebb, ún. ultrafinom részecskék, melyek légzőszerveink legmélyére is bejutnak és onnan nem távoznak. Ezek a részecskék rátapadnak a növényi pollenek felületére és magukat a polleneket is rendkívül agresszívvá, allergénekké teszik. Másrészt a pollenekkel együtt ezek a káros anyagok is bejutnak a szervezetünkbe5.

Kémiai értelemben aeroszoloknak nevezzük a körülbelül 10 mikrométer átmérőnél kisebb és 0,001 mikrométernél nagyobb, a levegőben diszpergált (szétszórt) állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskéket. Ezen részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől, kémiai összetételétől és tömegétől függően. PM10-nek a 10 mikrométernél, PM2.5-nek a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjû részecskéket nevezzük.

Az Európai Bizottság felkérésére - a Tiszta Levegőt Európának (Clean Air For Europe, CAFE) irányelv előkészítése részeként - átfogó elemzés készült 2004-ben a légszennyezés környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásairól. A felmérés eredményei hazánk szempontjából elkeserítőek. Kimutatták, hogy egy átlagos magyar ember a jelenlegi szennyezési szint mellett több mint egy évet veszít az életéből a PM2.5 részecskeszennyezés következtében6. Budapesten és környékén a várható életvesztés ennek a többszöröse is lehet. Egy 2008-as újabb felmérés szerint a PM10-szennyezettség miatti életvesztés tekintetében - a lakosság számához viszonyítva - Magyarországon a legrosszabb a helyzet, ráadásul nem csak az Európai Unióban, de a 38 vizsgált európai ország között is. Hasonlóan rossz a helyzet a PM2,5-szennyezettség miatti életvesztés terén is (3. ábra)7. E felmérés szerint évente csaknem 16 000 ember hal meg a PM10-légszennyezés miatt hazánkban. Ezek az emberek nálunk átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecskeszennyezés.

Budapesten eközben a szennyezett levegővel is összefüggésben rohamosan növekszik az asztmás és tüdőrákos betegek száma. Az asztmás betegek száma megtízszereződött, a tüdőrákos betegek száma pedig a háromszorosára nőtt az elmúlt 30 évben.

A légzőrendszert károsító részecskék a gyerekek számára jelentik a legnagyobb kockázatot, hiszen az ő immunrendszerük még kevésbé fejlett. A gyerekek mellett a részecskeszennyezés elsősorban az idősekre, a tüdő- és szívbetegekre veszélyes. A szennyezőktől a gépkocsiban ülők sincsenek biztonságban, mert azok feldúsulnak a gépjárművek belső terében. Ezeket az apró szennyező részecskéket az autó pollenszűrűje sem képes kiszűrni.

A magukat megerőltető kerékpárosok kitettsége is kiemelkedően magas, egy 2010-es tanulmány szerint a forgalmas utak mentén akár ötször több szennyező részecske kerül a tüdejükbe, mint az autóban utazókéba8. (Ezért a kerékpárosoknak javasolt, hogy olyan útvonalakon közlekedjenek, ahol kevés gépjármű közlekedik - még akkor is, ha ez esetleg több időt vesz igénybe.)

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet 2003-as közlése szerint9, ha az éves PM10 koncentrációt köbméterenként 20 mikrogrammra csökkentenék, Budapesten évente legalább 1000, de akár 2400 halálesetet is megelőzhetnének. Ugyanezen tanulmányok számítása szerint már egy 5 mikrogrammos éves koncentrációcsökkentés is 500-700 halálesettel kevesebbet eredményezne.

Olvadnak a sarkok - a légszennyezés környezeti kárai

A koromszennyezés globális környezeti problémát is jelent: nagyban hozzájárul éghajlatunk megváltozásához. A koromszemcsék elnyelik a nap sugárzását és felmelegítik a közvetlen környezetet; kölcsönhatásba lépnek a felhőkkel és befolyásolják a csapadékképződést; a hó- vagy jégfelszínre kerülve pedig megváltoztatják annak albedóját (azaz a fény visszaverődésének mértékét), ami tavasszal korábbi jégolvadáshoz vezet.

A koromszennyezést az északi félteke uralkodó széljárása Európából az Északi-sarkvidékre szállítja és ott a jégfelszínre lerakja. 2010 júniusában 10,87 millió négyzetkilométernyi területével negatív rekordot döntött az északi-sarki jégtakaró10. Amíg az átlagos globális hőmérséklet 2008-ban az 1951-1980 közötti időszak átlagához viszonyítva 0,44 fokkal emelkedett, addig az Északi-sarkvidéken 3,5 fokkal nőtt. A hőmérséklet emelkedése, a tengeri jég és a fagyott területek nem várt mértékű olvadása a fagyott talajban levő szén-dioxid és metán felszabadulásával jár, ami tovább erősíti a melegedési folyamatot. Mindezek a tengerszint emelkedéséhez és az ezzel járó katasztrófákhoz vezethetnek.

A koromszennyezés visszaszorítása sokkal olcsóbb és egyszerűbb, mint a legtöbb üvegházgáz-csökkentési megoldás. Sok más intézkedéssel szemben már rövid idő alatt is érdemi javulást eredményez: a koromrészecskék kevesebb mint egy hetet töltenek a levegőben, így a források megszüntetésével hamar eltűnnek a légkörből.

Uniós eljárás Magyarország ellen

A hatályos uniós (és magyar) jogszabályok szerint a PM10-szennyezés egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket (50 mikrogramm/köbméter), ám több magyar városban, kiemelten Budapesten ennél sokkal több szennyezett nap van. A határérték felett szennyezett napok száma 2006-ban például több városban meghaladta a 150-et. Az Európai Unió 2009-ben más országok mellett hazánk ellen is eljárást kezdeményezett, mivel Budapesten az elfogadhatónál lényegesen többször szennyezett a határérték felett a levegő. A főváros több hazai településsel együtt mentességet kért az EU-tól az egészségügyi határértékek betartatása alól, ám Budapest, Miskolc és Szeged nem kapott felmentést, mivel az uniós szakértők szerint ezen városok korántsem tettek meg mindent a légszennyezés leküzdése érdekében.

Teendők

Az EURO V normának megfelelő, részecskeszűrő használatával a dízelmotorok által kibocsátott részecskék 99 százaléka eltüntethető. A szűrő az új és a régebbi gépjárművekbe (személy- és tehergépkocsikba, buszokba, hajókba, mozdonyokba), valamint az építőipari és egyéb gépekbe is beépíthető. Több nyugat-európai nagyvárosban a buszok mellett a munkagépekre is előírják a részecskeszűrők használatát. Egy részecskeszűrő megvásárlása és beépítése egy budapesti buszba körülbelül 6000 euróba (mintegy 1,7 millió forintba) kerülne. Magyarországon egyelőre ilyen jellegű előírás, támogatás, ösztönzés nem létezik.

  • Londonban a 2003-ban bevezetett, majd 2007-ben kiterjesztett behajtási díj hatására 16 százalékkal csökkent a PM10- és 13 százalékkal az NO2-szennyezettség.
  • Stockholmban a 2007-ben - az ezt jóváhagyó népszavazást követően - bevezetett behajtási díj és a tömegközlekedési fejlesztések hatására az autóforgalom 22 százalékkal esett vissza egy átlagos munkanapon, 40 százalékkal nőtt a tömegközlekedést használók aránya, és 9-14 százalékkal mérséklődött az autók okozta légszennyezés.
  • Milánóban a 2008 óta bevezetett behajtási díj hatására 20 százalékkal esett vissza a forgalom.
  • Berlinben a környezetvédelmi övezetek bevezetésével, azaz a szennyező autók kitiltását követően 19 százalékkal csökkent az NO2-kibocsátás és 5 százalékkal a PM10-kibocsátás, de ebből a rákkeltő koromrészecskék mennyisége 35 százalékkal esett vissza.

A szennyezés mértékével arányos behajtási díj bevezetésével, illetve a környezetvédelmi övezetek (azaz a legszennyezőbb járművektől mentes területek) kialakításával jelentősen csökken a szennyezéskibocsátás. Szerte Európában igen sok városban alakítottak ki ilyen övezeteket.10

Budapesten munkanapokon hozzávetőleg 150 kilométeres útszakaszon lassul le a közlekedés, ez körülbelül 320 ezer járművet érint. Csak a dugóban állás üzemanyag-költsége Budapesten megközelíti a 20 milliárd forintot évente, a torlódás időköltségét 110 milliárd forintra becsülik. 60-110 ezerrel kevesebb autó közlekedne a belvárosban, ha 400-800 forintos behajtási díjat szednének11.

A gépkocsi-használattal szemben megfelelő alternatívát a tömegközlekedés és a kerékpározás infrastruktúrájának fejlesztése, vonzóvá tétele adhat.

A 30 kilométer/órás övezetek bevezetése 10 százalékkal csökkenti a szennyezettséget. Ennek az intézkedésnek további kedvező hatása, hogy gyakorlatilag megszűnnek a halálos balesetek és rendkívül lecsökken a súlyos sérüléses balesetek száma.

További teendők:12

A koromszennyezés csökkentéséhez elengedhetetlen a széles körű felvilágosítás, tudatformálás. Kérjük Önt is, terjessze a fent leírt ismereteket!


1  http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/10/524&format=HTML
2  Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Kft., 2010
3  Gehring, U., Wijga, A.H., Brauer, M. et al. (2010): Traffic-related Air Pollution and the Development of Asthma and Allergies during the First 8 Years of Life. American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine. 181: 596-603.
4  Diabetes linked to traffic air pollution; risk increases with Inflammation.; Jul 15, 2010
http://www.environmentalhealthnews.org/ehs/newscience/diabetes-linked-to-traffic-air-pollution-and-inflammation
5  A parlagfű allergia: A légszennyezettség fokozza a veszélyt:
http://www.lelegzet.hu/archivum/1995/07/1240.hpp
6  M. Amann, I. et. Al:. Scope for further emission reductions: The range between Current Legislation and Maximum Technically Feasible Reductions, International Institute for Applied Systems Analysis (IIASA) Laxenburg, Austria, 2004, http://
www.iiasa.ac.at/rains/CAFE_files/baseline3v2.pdf
7  Kevin Barrett, Frank de Leeuw et al: Health Impacts and Air pollution; ETC/ACC Technical Paper 2008/13
http://air-climate.eionet.europa.eu/docs/ETCACC_TP_2008_13_HealthImpact_AirPoll.pdf
8  Exposure to particulate matter in traffic: A comparison of cyclists and car passengers. Luc Int Panis et al. Atmospheric Environment; Volume 44, Issue 19, June 2010, Pages 2263-2270
http://www.eltis.org/show_news.phtml?newsid=1946&mainID=461
9 Rekordsebességgel olvad az északi-sarki jég, 2010. július 12.,
http://index.hu/tudomany/kornyezet/2010/07/12/rekordsebesseggel_olvad_az_eszaki-sarki_jeg/
10 Ezekről az ún. alacsony kibocsátású övezetekről naprakész tájékoztatás található a www.lowemissionzones.eu honlapon.
11
http://www.origo.hu/itthon/20090120-fopolgarmesteri-kabinet-2012tol-javasoljak-a-dugodij-bevezeteset.html
12  Részletesebb tájékoztatás kapható a www.levego.hu honlapon található anyagokból.