Korom nélkül az éghajlatért

A német környezet- és fogyasztóvédelmi szervezetek1 2009 márciusában kezdték meg a "Korom nélkül az éghajlatért" című kampányukat2, amelyhez a Levegő Munkacsoport is csatlakozott 2010 tavaszán. A kampány célja, hogy felhívja a politika és a társadalom figyelmét a korom éghajlatra gyakorolt hatására, megnevezze a szükséges politikai döntéseket és segítse azok megvalósításának módját. A közös akció eredményeként a szervezetek hatékonyan és megfelelő szakértelemmel jelenhetnek meg a médiában és a törvényhozás terén. Az együttműködés legnagyobb előnye azonban az, hogy regionális és helyi szinten is vannak képviselői a témának.

Miről szól ez a kampány?

Az Északi-sarkvidék felmelegedése drámai, különösen a téli hónapokban figyelhető meg jelentős hőmérséklet-emelkedés. 2000 és 2007 között a globális hőmérséklet átlagosan 0,54 Celsius fokkal emelkedett az 1951-1980 között mért referenciaidőszakhoz viszonyítva (ld. az 1. ábrát!). Az Északi-sarkvidéken ugyanebben az időszakban felmelegedés több mint 2 fok volt. 2008-ban az Északi-sarkvidéki melegedés nagyobb volt, mint eddig bármikor: amíg az átlagos globális hőmérséklet emelkedése a referenciaidőszakhoz viszonyítva 0,44 fok volt, addig az Északi-sarkvidéken 3,5 fokkal nőtt a hőmérséklet. A hőmérséklet emelkedése a tengeri jég olyan mértékű olvadását idézte elő, amilyenre eddig a kutatók sem számítottak. Ha az olvadás tovább folytatódik, az állandóan fagyott talajban levő szén-dioxid és metán is felszabadul, ami tovább erősíti a felmelegedési folyamatot. A melegedés pedig hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez, aminek világméretű és visszafordíthatatlan hatásai lehetnek. A következmények beláthatatlanok és nemcsak bizonyos területeket érintenek majd, hanem az egész világ éghajlatát befolyásolni fogják.

1. ábra: A földfelszín átlaghőmérséklete 2008-ban az 1951-1980 közötti időszakhoz viszonyítva (a különbség Celsius fokban)
Forrás: James E. Hansen, 2008

A koromszennyezés nagyban hozzájárul a klímánk megváltozásához. A fosszilis üzemanyagokból és a biomasszából származó koromszennyezés hatása háromszoros, mert azok.

-- elnyelik a nap sugárzását és felmelegítik a közvetlen környezetet (közvetlen hatás);

-- kölcsönhatásba lépnek a felhőkkel és befolyásolják az esőzés folyamatát (közvetett hatás);

-- a hó- vagy jégfelszínre kerülve megváltoztatják annak albedóját (azaz a fény visszaverődésének mértékét), ami  a tavaszi olvadás korábbi megkezdődését eredményezi.

A korom melegítő hatása az Északi-sarkvidéken már nyomon követhető a korábban bekövetkező, erősebb tavaszi olvadásban és abban, hogy az állandóan fagyos talaj mélyebb rétegei is enyhülnek, ami tovább fokozza a melegedést.

 

2. ábra: A NASA ábrája az Északi-sarkvidék jégtakarójának kiterjedéséről 2008. szeptember 12-én. A piros vonal azt mutatja, hogy mekkora volt a jég kiterjedése e ugyanezen a napon átlagosan 1979 és 2000 közöt. 

Honnan származik az Északi-sarkvidéken található korom?

A koromszennyezést Európából az északi félteke uralkodó széljárása szállítja Szibérián át vagy közvetlenül az Északi-sarkvidékre, és ott lerakja. Érkezik még korom Észak-Amerikából és Délkelet-Ázsiából is (ld. a 3. ábrát!). Az Északi-sarkvidéket érő koromszennyezés mérési és modellezési projektjének a célja annak megállapítása, hogy pontosan melyik területről melyik évszakban mennyi szennyezés érkezik.

 

 

 

 

 

3. ábra: A korom eljutása az Északi-sarkvidékre

 

Miért fontos a közlekedés?

A világ koromszennyezését legnagyobb mértékben az erdők és a gabonahulladékok égetése okozza. és jelentős mennyiség keletkezik a háztartási mezőgazdasági alapanyagú főzés, fűtés melléktermékeként.

A dízel járművek és a nem közúti dízel üzemű gépek felelősek a nem égetésből (pl. biomassza-, tarlóégetés) származó kibocsátás nagyjából 25 százalékáért. A 4. ábra azt mutatja, hogy a 40-50. északi szélességi fokon, tehát Közép-Európában a közlekedés a legnagyobb koromkibocsátó, aminek az egyik oka az, hogy Európában a járművek nagy része dízel üzemű.

A dízel részecskeszűrő, aminek használatával a kibocsátott korom 99 százaléka kiszűrhető, az új és a régebbi gépjárművekbe is beépíthető. Sajnos máig csak nagyon kevés járművet szereltek fel vele, és ez azt jelenti, hogy a dízelmotorok - kamionok, buszok, hajók, építőipari gépek - szűretlen kipufogógázt engednek ki a levegőbe. A szűrő beszerelésével nemcsak a levegő lenne tisztább és kevésbé egészségkárosító, de az északi-sarkvidéki melegedés és jégolvadás is csökkenne, ezek az előnyök pedig globálisan is érezhetőek lennének. Ez az oka annak, hogy a "Korom nélkül az éghajlatért" kampány a dízel járművek által kibocsátott koromszennyezés megszüntetését célozta meg.

A koromrészecskék kevesebb mint egy hetet töltenek a levegőben, ami a többi üvegházhatású gázhoz - például a szén-dioxidhoz - viszonyítva rövidnek számít, ezért csökkenésére az éghajlat is gyorsan reagálna. Ha most a levegőben rövid időt töltő szennyezőkre összpontosítunk, a kormot is beleértve, a klímaváltozás területén gyors javulást érhetünk el, és végre odafigyelhetünk arra a problémára, hogy miként tudjuk a hosszú élettartalmú szennyezők mennyiségét egy biztonságosan alacsony szintre csökkenteni.

4. ábra: A koromkibocsátás forrásai a különböző szélességi fokokon
Forrás: Tami Bond, 2009

 

A szövetség követelései

A kampány célja, hogy a közúti dízel járművek (autók, buszok, kamionok), valamint a nem közúti járművek és gépek, mint például a mozdonyok, hajók, építőipari gépek koromkibocsátásának csökkenését elérje. Ezért a szövetség követeli, hogy minden dízel jármű és egyéb gép részecskeszűrővel legyen felszerelve. A kampány az Európai Uniót, a nemzeti kormányokat és a helyi hatóságokat szólítja fel arra, hogy hatékonyan lépjenek fel a koromszennyezés csökkentéséért.
A szövetség továbbá sürgeti a következő intézkedéseket:

 

Fordította: Lencsés Adrienn
(a Levegő Munkacsoport megbízásából)

 

A Levegő Munkacsoport már évek óta sürgeti a koromszennyezés csökkentését (ld. például:
http://www.tiszta.levego.hu/pm10.html, http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/pm10-buszok-oszko_0906.pdf, http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/pm10_0907.pdf, http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/konferenciafuzet.pdf).
Ezt korábban a lakosság egészségének közvetlen védelmében tette, most azonban már ezt kiegészíti az éghajlatvédelmi cél is.

 

Szervezetek a koromkampányban:

Német Szövetség a Környezetért és a Természetért (BUND, www.bund.net)
Német Környezeti Segély (DUH, www.duh.de)
Német Természetvédelmi Szövetség (NABU, www.nabu.de)
Német Közlekedési Klub (VCD, www.vcd.org)