A mezőgazdaság, mint a légszennyezés forrása


A mezőgazdasági tevékenységet végzők óriási felelősséggel tartoznak bolygónk és légkörünk elszennyeződéséért. A rizsföldekből kigőzölgő üvegházhatású metán (CH4) és mérgező ammónia (NH3), a műtrágyákból felszabaduló szintén üvegházgáz dinitrogén-oxid (N2O), a növényvédő szerek kipárolgása és a kérődző állatok emésztése során keletkező metán közvetlen hatással van a légkörre. Továbbá a tömegesen termesztett hüvelyesek, mint a szója vagy a bab nitrogén-megkötése, szintén módosíthatják a légkör összetételét. Az ésszerűtlen mezőgazdasági termelés része a gátlástalan, megfelelő szabályozás nélküli erdőirtás, mellyel a szennyező gázok, különösen a szén-dioxid nyelői fogyatkoznak.

A háztáji kertek környékén a légszennyezés két fajtáját emelném ki. Komoly egészségkárosító hatása is lehet a szakértelem nélküli permetezés (peszticidek használata) következményeként a levegőbe, vízbe, talajba és a terménybe kerülő, sokszor ismeretlen hatású vegyszereknek. Gondot okoz a Magyarországon szinte megszokott kerti avarégetés, amibe nem ritkán szemét is kerül. A tökéletes égés elérésére - amikor a szerves anyagok (például avar, fa, termések) széndioxiddá és vízzé égnek el - ilyen körülmények között nincs lehetőség, ezért számtalan, általában mérgező gáz és szilárd részecske (pernye) keletkezik. Az avarégetéskor keletkező légszennyezői a rákkeltő poliaromás-szénhidrogének (PAH-ok). Szinte az összes növényi maradványt házilag komposztálhatjuk, így a szennyező anyagok helyett tápanyagokat nyerünk a hulladékból.

Különösen veszélyes az összes PVC termék, laminált, préselt, műanyag tartalmú, festett, lakkozott, azaz vegyszerekkel kezelt faanyagok kerti égetése. Nagyon komoly egészségkárosításnak tesszük ki magunkat és a szomszédokat ilyenkor, ugyanis teljesen kiszámíthatatlan, hogy milyen mérgező anyagok kerülnek a levegőbe. Jó példa erre a préselt bútorlapok epoxigyanta ragasztója vagy a régi festékek nehézfém- (többek között ólom-) tartalma.