A légszennyező anyagokkal kapcsolatos rugalmas mechanizmus alááshatja a hatékonyabb szabályozás irányában tett erőfeszítéseket

Egészség- és környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek Európa-szerte súlyos aggodalmaikat fejezték ki a levegővédelmi jogszabálycsomagban tervezett kompromisszumra épülő szennyezéskibocsátási rendszer miatt. Úgy gondolják, hogy emiatt fennáll a veszélye a Nemzeti Kibocsátási Plafonról (NEC) szóló irányelv teljes működésképtelenségének.

A jogalkotásban résztvevő tanácsadók azért alakították ki ezt a rugalmas rendszert, hogy lehetőséget adjanak az EU tagállamainak arra, hogy csökkenthessék az egyes szennyezőanyagok kibocsátásának visszafogása érdekében tett erőfeszítéseiket, amíg a más szennyezőknél előírt kibocsátás-csökkentésnél többet tudnak megvalósítani. Ez joghézagok tucatjainak megjelenését eredményezheti a végső szövegben, aláásva az új jogszabály hatékonyságát, továbbá zavart és jogi bizonytalanságot okozva minden érintettnek.

Arne Fellermann, az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) levegőminőségi felelőse kijelentette: „Úgy járhatunk, hogy végül egy kevéssé hatékony jogszabályunk lesz a levegőszennyezés elleni küzdelemhez. Egyrészről a tagállamoknak tiszteletben kell ugyan tartaniuk a légszennyező anyagok határértékeit, másrészről viszont lehetőségük lesz egy bonyolult, rugalmas rendszert használni, ami megengedi nekik, hogy túllépjék ezeket a határokat. Ez egy nyílt felhívás a visszaélésre, ami a végrehajtást majdnem lehetetlenné teszi.”

A rendszer egy olyan mechanizmusra épülne, amely az irányelvben szabályozott egyes szennyezők közötti cserearányokat tartalmaz és szorosan kötődik a PM 2,5 egészségi hatásaihoz. A tervezet a  kompromisszum határát 10%-ban állapítaná meg egy szennyezőre vetítve. Így például ha egy tagállamnak sikerül az előírt céloknál 1 tonnányival nagyobb mennyiségben csökkentenie a részecskekibocsátást, akkor megúszhatja az NOx kibocsátásának csökkentését 15 tonnával kevesebbel. Ez a teljes légszennyezési célrendszer gyengülését jelentheti, mivel figyelmen kívül hagyja az olyan szennyezőanyagok egészségi és környezeti hatásait, mint az NOx.

A NEC irányelv tervezett célállapotának szintje általában is túl alacsony ahhoz, hogy egyáltalán a közelébe jusson a Világegészségügyi Szervezet (WHO) 2030-ig tartó időszakra szóló levegőtisztasági ajánlásaihoz. Jelenleg évente nagyjából 400.000 ember hal meg idő előtt Európában a légszennyezés hatásai miatt.

Arne Fellermann hozzátette: „A tervezet gazdasági indokai szilklaszilárdak: a légszennyezés 330 és 940 milliárd eurónyi összegbe kerül a gazdaságainknak évente, a lehetséges gazdasági előnyök pedig messze magasabbak a költségeknél. Ez a tökéletes időpont a tagállamoknak, hogy politikailag éppen annyira kezeljék elsőrendűnek a problémát, amennyire az az ügy megérdemli, és hogy elkerüljék azoknak a rendszereknek a használatát, amelyek Európa-szerte gyengítik a levegőminőségi szabályokat.”

Forrás: HEAL Newsflash, 2014. október

A Levegő Munkacsoport is részt vesz az Európai Bizottság által támogatott, Tiszta Levegőt! című  kampányban, amelynek keretében 9 európai ország civil szervezetei igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét a részecskeszennyezés hatásaira, egyúttal sürgetni a döntéshozókat a légszennyezés elleni intézkedések megtételére. A program keretében a résztvevő civil szervezetek a légszennyezettség szabályozását is vizsgálják, ezen belül különös figyelemmel kísérik a szennyezés elszenvedőinek jogérvényesítési lehetőségeit. Ezeket a lehetőségeket foglalja össze röviden a kampány jogi témájú honlapja, amely a www.legal.cleanair-europe.org címen érhető el.


Nemzetközi kitekintés


Németországban javult a helyközi buszszolgáltatás

Németországban több mint megkétszereződött a városokat összekötő buszjáratok száma azóta, hogy a szolgáltatást megnyitották a piacnak 2012 végén. A buszjáratok száma 86-ról 194-re ugrott. Ma már a legtöbb nagyvárost menetrend szerinti buszjáratok kötik össze, míg 2012 előtt főleg a reptereket szolgálták ki a helyközi buszjáratok.

A növekedés még nem ért véget, további 40 járat vár a német szövetségi kormány engedélyére. A berlini IGES kutatóintézet szerint a jövőben a közúti forgalom 10 százalékát is kitehetik majd a helyközi buszjáratok.

A német szövetségi közlekedési minisztérium szerint a helyközi buszjáratok megfizethető, a személygépkocsi-használathoz képest is vonzó és környezetbarát utazási lehetőséget biztosítanak. A buszok egy főre eső üzemanyag-fogyasztása és szén-dioxid-kibocsátása még közepes kihasználtság esetén is sokkal kisebb, mint a személygépkocsiké.

Forrás:


Hogyan alakult a levegő minősége Európában az elmúlt 10 évben?

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legújabb jelentése az európai levegőminőségről és a légszennyezésről a 2002 és 2011 közötti időszakot elemzi. A kiadványból megtudhatjuk, az elmúlt évtizedben milyen európai szintű intézkedéseket hoztak a levegő minőségének javítására, a légszennyezés csökkentésére. A jelentésben megtaláljuk a legújabb kutatási eredményeket is arról, hogyan hat a légszennyezés az emberi egészségre és az élő rendszerekre.

A jelentés letölthető angol nyelven itt:


A londoni alacsony kibocsátási övezet hatásai

Ausztrál kutatók megvizsgálták, milyen hatással járt a londoni alacsony kibocsátású övezet bevezetése a levegő minőségére és a járműpark összetételére.

Tovább>>


Az üzemanyagfaló autók gyártói csalnak a leginkább a teszteken

A Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa (ICCT) egy új felméréséből kiderült, hogy az üzemanyagfaló autók gyártói manipulálják leginkább az üzemanyag-fogyasztási adatokat a tesztek során – sokkal nagyobb mértékben, mint az üzemanyag-takarékosabb autók gyártói.

Tovább>>


Nitrogén dioxid emissziós kérdések Nagy Britanniában

Nagy-Britannia kormánya a gépjárműmotorok nitrogén oxidokra vonatkozó európai kibocsátási szabványát hibáztatja, amiért nem sikerül eleget tennie az előírt nitrogén-dioxid határértékeknek. A kormány közösen lobbizik London polgármesterével a nitrogén-dioxidokra vonatkozó előírások enyhítése érdekében.

A Tiszta Levegőt Londonba (Clean Air in London - CAL) nevű szervezet témában végzett kutatása szerint azonban az egymás utáni kormányzatok hibái mellett eltörpülnek a motorok szabványának hiányosságai. A kormányzat tíz éve nem vesz tudomást a figyelmeztetésekről és felelősnek tekinthető a nitrogén-dioxid kibocsátás megduplázódásáért a dízel járművek esetében, még azok után is, hogy a nitrogén-dioxid kibocsátása az összes nitrogén oxid 5 %-áról a több mint 20%-ára emelkedett.

A brit kormánynak nem sikerül gátat szabnia a - a közösség védelmét szolgáló - kibocsátáscsökkentő eszközök (pl. részecskeszűrők) nagyüzemi eltávolításának és átalakításának, ami miatt lehet, hogy a probléma valójában még nagyobb, mint hisszük. A CAL hivatalos panaszt tett az Európai Bizottságnál az Egyesült Királysággal szemben, mivel az nem hajtja végre a 2010/48/EU irányelvet, amely a gépjárművek és vontatók alkalmassági vizsgálatával kapcsolatos szabályokat állapítja meg.

A CAL azt várja el a miniszterektől, hogy tegyenek olyan nyilvános állásfoglalást, amely szerint egy jármű, vagy vontató addig nem alkalmas a közlekedésre, amíg a beépített kibocsátáskorlátozó berendezése hiányzik, módosított vagy nyilvánvalóan hibás.  

A CAL egy új jelentést hozott nyilvánosságra, ami a dízel gépjárművekből származó kipufogógáz nitrogén-oxid (és részecskék) kibocsátásának csökkentéséről szól.
Forrás: Clean Air in London (CAL)


A levegőszennyezés pellengérre állítja az Egyesült Királyságot és egész Európának riadót fúj

Az Egyesült Királyság kormányának szembe kell néznie a Legfelsőbb Bíróság bíráival a levegőminőségi irányelv megsértése miatt, ugyanazon a napon, amikor egy jelentés megállapította, hogy a szénerőművek szennyezése miatti egészségügyi kiadások az Európai Unióban 43 milliárd Euróra rúgnak évente.

A per a 2010-ben 16 brit város és régió útjai mentén mért - a dízel kipufogógázokban található - nitrogén-dioxid koncentrációra helyezi a hangsúlyt. Ezek a fullasztó londoni főútvonalak mentén négyszeresen meghaladták is a határértékeket, például a Lamberth Roadon Brixtonban, és a Putney High Streeten Wandsworth-ben.

A legfelsőbb bíróság bíráival szemben elvárás, hogy pár hét alatt hozzanak öntést. Alan Andrews, aki az ügyben a Client Earth nevű környezetvédelmi jogvédő civil szervezet ügyvédje, azt nyilatkozta az EUR Active-nak, hogy az ügy tétje hatalmas.

"Tisztán levegőminőségi szempontból a tét a brit városi lakosság nagy részének egészsége" - mondta el Andrews, aki megjegyezte, hogy egy kormányzati bizottság szerint az Egyesült Királyságban 29.000-re rúg a levegőszennyezés okozta halálesetek száma.

"De az ügy következményei ennél is szélesebb körűek" - folytatja. "Ez a per lényeges az EU környezetvédelmi szabályainak végrehajthatósága miatt is. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a végrehajtás csak az Európai Bizottság feladata, akkor az nem mást jelent, mint katasztrófát."

Májusban a londoni Fellebbviteli Bíróság fenntartott egy korábbi ítéletet, amely kimondta, hogy a levegőtisztasági irányelv az EU hatáskörébe tartozik, annak ellenére is, hogy az Egyesült Királyság megsértette a jogszabályt. "http://www.euractiv.com/climate-environment/uk-admits-breach-eu-pollution-la-news-509785"

Ennek ellentmond az az európai bizottság jogkövetési csoportjától származó levél, amely a Client Earth álláspontját erősíti meg, amely szerint a levegőminőség az Egyesült királyság hatásköre. http://www.clientearth.org/reports/commission-letter-29-june-2012.pdf

A levél megállapítja, hogy az EU működési szerződésének 258. cikkelyes szerint "a tagállamokban a nemzeti bíróságok töltik be a kulcsszerepet az uniós jog értelmezési és végrehajtási feladatainak teljesítésében. Szintén kiemeli az EU szándékát az eljárásra, ha a londoni bíróság ezt nem teszi meg.

"A Bizottságnak lenne néhány megfontolandó aggálya, ha az irányelv 23-as cikkelyét oly módon értelmeznék, ami a tagállamoknak lehetőséget teremtene a szabályok megkerülésére." - állapítja meg a levél.

Az Egyesült Királyság még korábban jelzéssel élt a Bizottság felé, hogy a levegőminőségi előírások teljesítésének 2010-es határidejét 2020 és 2025 közé tolja ki a 23-as cikkely alapján. Ez kimondja, hogy ha a tagállamok túllépik a légszennyezettségi határértékeket, akkor intézkedéseket kell bevezetni, "amilyen hamar csak lehet." "http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008L0050:EN:NOT"

Mivel már a 2015 január 1-i határidőt is elmulasztották, az EU nem fog újabb csúszást engedni, legkevésbé azért, mert más EU tagállamok is megsértik az irányelvet. "A bizottságnak vannak eszközei a kikényszerítésre, jelenleg felkészülve várakoznak, figyelmes szemüket a londoni eseményekre vetve."- mondja Andrews. A Client Earth támogatja az alacsony kibocsátási zónák nemzeti rendszerét, amelyeket - mint ezt kifejti - a kormányzat formálisan támogat, de nem hajt végre jelentős lépéseket.

Közzétéve 2013. március 7-én

Forrás: http://www.euractiv.com/climate-environment/air-pollution-puts-uk-dock-europ-news-518312


A Bizottság a szigor útján marad a levegőminőséggel kapcsolatban

közlekedési dugóAz Európai Bizottság elutasította a tagállamok kérelmeinek többségét, amelyek a nitrogén-dioxid (NO2) határértékek betartására előírt határidőt célozták meghosszabbítani.
Az érintett levegőminőségi zónák kevesebb mint fele teljesítette a határidő-hosszabbítás feltételeit.
Az uniós tagállamok csak akkor késlekedhetnek a 2010-es határidő betartásával a már 1999-ben kitűzött NO2-levegőminőségi célok elérésére, ha meg tudják győzni Brüsszelt arról, hogy az órás és éves határértékek 2015-re teljesülni fognak. Az uniós tisztviselők azonban hagyományosan igen szigorú álláspontot képviselnek a mentességi kérelmek kapcsán.
2012 július közepén 6 tagállamból érkező kérésekről hoztak döntést. Kizárólag Finnország kérelmét - amely csak Helsinkit érinti - fogadták el teljes egészében.
Olaszországnak, amely 48 zónára terjesztett elő kérelmet, 18 hosszabbítást engedélyezték 2015-ig, hármat 2013-ig és egyet 2014-ig. Az elutasított kérelmek között van Róma, Nápoly és Torino zónája, amelyek egyikénél sem várható a célok teljesítése 2015-ig.
A Bizottság hosszabbítást engedélyezett Belgium számára Antwerpen és kikötője területére, de elutasította Brüsszel kérését, amely várhatóan 2018-ig nem fog megfelelni az előírásoknak.
Ausztria teljes hosszabbítást kapott Karintiára és Linzre, Alsó-Ausztriának viszont már jövőre meg kell felelnie. A maradék 6 zóna, köztük Bécs és Salzburg nem kapott mentességet.
Csehország több időt kapott az órás határértékek teljesítésére Prágában, de a főváros és másik három zóna nem kapott hosszabbítást az éves határértékek teljesítésére, részben a kevés és ellentmondó adatok miatt. Spanyolország három zónára beadott kérelme szintén elbukott.
Júniusban a Bizottság elfogadta a lett indítványt, amely Rigát is tartalmazta, valamint egy területet az Egyesült Királyságban. Gibraltár szintén hosszabbítást nyert.
A tagországok néhány további kérelmét még mérlegeli a Bizottság, de a közeljövőben nem várhatóak újabb döntések.

2012. július 19.
Forrás: EEB (European Environmental Bureau)
Közvetve: Európai Bizottság



A metán és a korom csökkentése jó az egészségünknek és az éghajlatnak

hulladéklerakóEgy nemrégiben végzett kutatás szerint a metán- és a koromkibocsátás csökkentése érdekében tett intézkedések javíthatják a levegő minőségét, a lakosság egészségi állapotát, továbbá lelassíthatják az éghajlatváltozást. 2030-ra a szennyezés csökkentése évente 700 ezer és 4,7 millió időelőtti halálesetet előzhetne meg, amely előnyök 80%-a Ázsiában következne be.
Már korábbi tanulmányok rámutattak a talajszinten keletkező ózon (troposzférikus ózon), valamint a koromszennyezés és az egészségügyi problémák közötti összefüggésekre, továbbá arra, hogy ezek a légkör melegedését okozzák.
A metán az ózon előfutára, hozzájárul a troposzférikus ózon képződéséhez és erős üvegházhatást okozó gáz is. A metán emberi eredetű kibocsátása számos forrásból származik, így a fosszilis üzemanyagok gyártásából és elosztásából, az állattartásból, hulladéklerakókból, szennyvízkezelésből és a rizstermesztésből.
A korom a PM2,5 porszennyezés egyik összetevője, amely a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű finom részecskéket jelenti. A korom egyaránt származik természetes (pl. természetes erdőtüzek) és emberi forrásokból, beleértve a dízelüzemű járműveket, a hagyományos tűzhelyeket és az ipari létesítményeket.
A talajközeli ózonterhelésnek kitett embereknél légzőszervi megbetegedések fejlődhetnek ki, míg a PM2,5 terhelés szív és tüdő (kardiopulmináris) betegségekhez vezethet, ideértve a tüdőrákot is.
A mostani tanulmányban a kutatók a metán- és koromszennyezés csökkentését célzó intézkedések levegőminőségre és népegészségre vonatkozó hatásait mérték a világ öt területén. A kibocsátást szabályozó 14 intézkedés kiválasztása az éghajlatváltozást rövid távon mérsékelő hatás várt hatékonysága alapján történt.
A metánkibocsátás visszafogásának módszereire jó példa a távolsági gázvezetékek metánszivárgásának csökkentése és az állattartásból eredő szennyezés féken tartása. A koromkibocsátás csökkentésére alkalmas technikai intézkedések közé tartozik a gépjárművekbe szerelhető részecskeszűrő és a főzésre használt tűzhelyek modernizálása a fejlődő országokban.
A tanulmány megállapítja, hogy a kibocsátást féken tartó intézkedések teljes körű bevezetése 2030-ig 23-24%-kal csökkenthetné a PM2,5 és 7-17%-kal a talajközeli ózon koncentrációját. Emellett 0,6 és 4,4 millió közötti koromhoz köthető és 0,04 millió és 0,52 millió ózonhoz köthető időelőtti halálozást lehetne megelőzni minden évben.
Az előnyös egészségügyi hatások 80%-a Ázsiában következne be, mert ebben a régióban érint nagyszámú lakost magas koncentrációjú szennyezés. Jelentős egészségügyi előnyökkel járna Afrikában is, de nem olyan mértékben, mint Ázsiában.
A kibocsátás-csökkentő intézkedések közül a koromszennyezés visszafogását okozó lépések vezetnének a megelőzött idő előtti halálesetek 98%-ának eléréséhez. A koromkibocsátás elleni intézkedések a nem metánalapú ózonkeletkeztető vegyületek és az egyéb részecskék, különösen a szerves szénrészecskék mennyiségét is csökkenthetnék. A PM2,5 kitettség és a várható élettartam csökkenése közötti összefüggés szintén erősebb, mint az ózon és az időelőtti halálesetek közötti.
A szilárd tüzelőanyagok beltéri égetése (főzés céljából) a becslések szerint 1,6 millió idő előtti halálesetet idéz elő évente. A tanulmány eredményei a főzésből eredő füstnek való kitettség hatásait nem is tartalmazta, így a koromcsökkentés kedvező egészségügyi hatásai alábecsültek.
A tanulmány bebizonyítja, hogy a metán és korom féken tartására kidolgozott intézkedések már rövid távon is kedvezően hatnak a globális éghajlatra és egyúttal a levegőminőséget is javítják.

Forrás: HEAL (Health and Environmental Alliance)
Közvetve: Anenberg, S.C., Schwartz, J., Shindell, D. et al. (2012) Global Air Quality and Health Co-benefits of Mitigating Near-Term Climate Change through Methane and Black Carbon Emission Controls. Environmental Health Perspectives. 12 : 831-839. DOI.org/10.1289/ehp.1104301