A parlagfű agresszív terjedésének több oka is van. Az egyes növények átlagosan 3000-4000 csíraképes magot érlelnek, de mértek már 60 ezer darabos egyedi maghozamot is! A mélyebb rétegekbe került, beszántott magvak csírázóképességüket akár 30-40 évig is megőrzik, s ha ismét a talajfelszín közelébe kerülnek, a friss magvakkal azonos eréllyel csíráznak. Télen a magvak nyugalomban vannak, majd amikor a napi középhőmérséklet eléri a 10C°-ot, csírázásukat megkezdik. Ezért nem szabad hagyni, hogy a növény magot érleljen.

Fontos terjedési módot biztosít a motorizáció. A magok a gépkocsik, mezőgazdasági gépek kerekeire, alvázára tapadva és a betakarított terményekkel messzire eljutnak az utak mentén, így kerülnek a művelt földekre, közterületekre, magántelkekre, ahol újabb fertőző gócok alakulhatnak ki. Ezért fontos a kaszálás, a gyommentesítés a dűlőutaktól a főútvonalakig, egészen késő őszig. Az utakat szegélyező gyommezők hamarabb kezdenek virágozni, mivel az árokpartok nedves talaján gyorsabban csírázik, magasabbra nő a parlagfű. Az árokparti példányok gyakran háromszor-négyszer akkorára nőnek, mint a többi egyed.

Az autóban utazókat a nyílt légköri pollenterhelés többszöröse éri, egyrészt mivel az utakat szegélyező parlagfű sáv miatt pollenfelhő alakul ki, melyet a forgalom folyamatosan felkavar, másrészt viszont, mikor a gépkocsik ablakát lehúzzák az augusztusi kánikulában (e hónapban éri el a parlagfű pollenszórása a legmagasabb szintet), a beáramló, virágporral teli levegő az utasok erős allergénterheléséhez vezet. Nyár elején, a parlagfű tömeges pollenszórása előtt (mikor még csak egy-két pollenszem fordul elő légköbméterenként) az autóba becsapódó levegővel már nagy mennyiségű pollenszem juthat a tüdőnkbe, allergiás tüneteket, sőt balesetveszélyes befulladást, a szem kötőhártya gyulladását, tüsszögési rohamot is kiváltva. Az ablak bezárása és a gépkocsik klímaberendezésének használata sem mindig megoldás: egyes légszűrők nem alkalmasak a 10-30 um átmérőjű pollenszemek kiszűrésére. A szennyezett légszűrők cseréjéről gondoskodni kell.

A kipufogógázok felerősítik az allergén hatást, rátapadva a pollenszemekre módosítják az allergén sejtplazma fehérje-összetételét, csökkentik a légzőrendszer öntisztító hatását, a csillós hám működését, a nyálkahártya védekező mechanizmusait. Sok-sok tragédia, haláleset világított rá a levegő szennyezettségének hirtelen megemelkedése és az asztmás, fulladásos tünetek kialakulása közötti kapcsolatra. A legismertebb ebből a londoni "füst-köd" járvány. A különböző kémiai légszennyezők közül ismert, hogy a por, a kén-dioxid, az ózon és a nitrogén-oxidok károsítják a nyálkahártyát, csökkentik a csillószőrök aktivitását és ezáltal a bejutó részecskék (por, pollen) hosszabban időznek a légutakban. Ezek az anyagok károsítják az immunrendszer működését is: állatkísérletes vizsgálatok igazolták, hogy ózon és nitrogénoxid belégzése után az állatok fogékonyabbak voltak mesterséges fertőzéssel szemben és csökkent az ellenanyag képzésük. Több városban is megfigyelték, hogy az ózon és nitrogénoxidok (NOx) szintjének emelkedését követően nőtt az asztmarendelések betegforgalma. Szennyezettebb levegőjű városokban, kőolajfinomítók környékén, nagyforgalmú utak mentén nagyobb gyakorisággal fordult elő asztmás megbetegedés a lakosság körében.

Állatkísérletben kimutatták azt is, hogy a pollen több kísérleti állatnál váltott ki allergiás reakciót diesel kipufogógázzal együtt belélegeztetve, mint önmagában. Az allergiás betegségek kialakulásában az ún. civilizációs ártalmak jelentős szerepet játszanak, melyre jól rávilágít egy németországi vizsgálatsor. Bőrpróbával a volt NDK-beli gyerekek 18%-a bizonyult allergiásnak, hasonló értéket kaptak egy nyugatnémet kisvárosban is. A volt NSZK területén élő nagyvárosi gyerekek között viszont már 36%-ban volt pozitív az inhalatív allergénekkel végzett bőrpróba. A vizsgálatot végzők a közlekedésből származó légszennyezőkben gyanítják a különbség okát, ugyanis nyugaton a kipufogógázokból származó nitrogénoxidok légköri koncentrációja jóval magasabb volt, mint keleten. A nyugatnémet édesanyák rövidebb ideig szoptattak, és az egy főre jutó cigaretta fogyasztás is alacsonyabb volt.


Több száz, a környezetünkben előforduló kémiai szennyezésről tudjuk, hogy megváltoztatják az immunrendszer működését. Vannak olyan anyagok, amelyek önmagukban is allergiás folyamatot indítanak el. Kontakt allergiát okoz a nikkel és a króm (bizsu-allergia). A kémiai környezetszennyezők közül a formaldehidről tudjuk, hogy a légutakon bejutva vagy közvetlenül a véráramba kerülve megbetegedést okoz. A formaldehid a lakótér levegőjébe a farostlemezekből készült bútorokból, tapéta- és szőnyegpadló ragasztó anyagokból juthat be.


Hazai környezetepidemiológiai vizsgálatokban (Győr, Sopron, Százhalombatta) vizsgált 8-10 éves "egészséges gyerekek" körében igen magas volt az allergiára utaló tünet - az orrnyálkahártyáról készült kenetben az eozinofil sejtszám. Ezek a gyerekek forgalmas utak mentén laktak, ill. ott jártak iskolába. Ezért fontos az épületek jó levegőminőségének biztosítása, a szennyezőanyagok kültéri és beltéri koncentrációjának csökkentése. E témáról bővebben tájékozódhatnak a www.allergen.hu oldalon.