|
|
|
Miért károsak
a szennyező anyagok?
Egy anyagot, mint szennyezt
legkönnyebben úgy jellemezhetünk, hogy szagával (esetleg
színével), vagy anyagával (porszennyezés) zavarja
a környezetet, az éllényeket. Nem annyira egyértelm,
de szintén fizikailag érzékelhet a reaktív, többi
anyaggal kölcsönhatásba lép szennyezk azonosítása,
mint az ersen oxidáló ózon, ami irritálja a légutakat,
marja a szemünket, vagy a maró salétromsav aeroszol.
Léteznek olyan mérges gázok, melyeket sokszor már
csak túl késn ismerünk fel. Ilyen gáz az eddig a kipufogógáz
alkotóelemeként emlegetett szén-monoxid, mely a rosszul
szigetelt ftésrendszerbl kerülhet a lakások levegjébe,
halálos baleseteket okozva. Sok mérges gáz, mint a
cián (HCN) is színtelen, és olyan gyenge a szaga,
hogy mire megérezzük, a halálos adag már belénk került.
A szén-dioxid nem mérgez gáz, viszont mivel nehezebb
a levegnél, például egy (boros)pincébl kiszorítja
a levegt, melynek hiányában megfulladunk. A hatást
tekintve a következ csoportot azok az anyagok képezik,
amelyeknek bár közvetlenül érzékelhet hatásuk nincs,
de mérgezést, betegségeket okoznak. Ilyen légszennyez
anyag például a mérgez ólom, vagy a rákkelt (iparból,
hulladékégetésbl származó) dioxinok, PCB-k.
Ezenkívül léteznek olyan anyagok, melyeknek semmilyen
közvetlen káros hatásuk nincs az ökológiai rendszerekre,
az egészségre, de a föld nagy rendszereit megzavarják.
Ilyenek például a freon gázok, melyek az ózonpajzsra
gyakorolt káros hatásukat csak 20 kilométerrel a felszín
felett, a sztratoszférában fejtik ki. Ilyen anyag
a szén-dioxid is, ami a föld hegyensúlyát befolyásolja.
|
|
A
legfontosabb légszennyező anyagok
|
Szennyező
vegyület
|
Kibo-csátás*
|
Tulajdonsága,
forrása - egészségre gyakorolt hatása
|
|
A KÖZLEKEDÉSBŐL
SZÁRMAZÓ ELSŐDLEGES LÉGSZENNYEZŐK
|
|
Szén-monoxid
(CO)
|
11,5 g/km
|
Színtelen,
szagtalan gáz, amely szén és szénhidrogén tüzelőanyagok
tökéletlen égése során keletkezik szén-dioxid helyett
(CO2). Nagyvárosi területeken a levegő
CO tartalmának 80%-a belsőégésű motoroktól
származik, a tökéletlen égés eredményeként. Százszor
erősebben kötődik a vér hemoglobinjához,
mint az oxigén, így kiszorítja az oxigént a vérünkből.
Azonnali
hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás-
és hallásképesség csökkenése.
Tartós
hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését
csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést,
szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus
kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét.
|
|
Szén-dioxid (CO2)
|
169,2 g/km
|
Színtelen,
szagtalan gáz, amely természetes alkotóeleme a föld
légkörének. Fosszilis tüzelőanyagok elégetésével
szintén nagy
mennyiségben kerül a légkörbe. Elsődleges üvegházhatású
gáz. A közúti közlekedésből származik a globális
CO2 kibocsátás harmada.
|
|
Nitrogén-oxidok
(pl.:
NO2, NO):
|
1,48
g/km
|
NO2 (nitrogén-dioxid):
Vörösesbarna,
szúrós szagú, a levegőnél nehezebb gáz. Erős
oxidálószer és heves reakcióba lép éghető és
redukáló anyagokkal. Reagál vízzel, salétromsavat
és nitrogén-oxidot képezve. Megtámadja az acélt nedvesség
jelenlétében. A gáz és a gőz egyaránt izgatja
a szemet, a bőrt és a légzőszervet. Belégzése
tüdővizenyőt okozhat, nagymértékű expozíció
halálhoz is vezethet. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek.
Genetikus károsodást is okozhat az emberben.
NO (nitrogén-monoxid):
Színtelen
gáz, amely erős oxidálószer és reakcióba lép
éghető és redukáló anyagokkal. Levegővel
érintkezve nitrogén-dioxid szabadul fel belőle.
A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet.
Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással
lehet a vérre, okozhat methaemoglobin képződést.
Magas expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve
jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha
toxikus koncentrációban van jelen.
Nitrogén-monoxid
keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő
oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén
tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok
leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak
le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza
égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok
felelősek a NO és a NO2 szennyezésért.
|
|
Szén-hidrogének (CH)
|
1,75
g/km
|
VOC (Illékony szénhidrogének):
Elsődleges
forrásuk a közlekedés (35%). Hozzájárulnak a füstköd
képződéséhez. Amennyiben egyes vegyületei a születés
körüli időszakban kerülnek az emberi szervezetbe,
súlyos felnőttkori következményei lehetnek. Közvetlen
hatásuk: fejfájás, hányinger, szédülés.
PAH-vegyületek:
Policiklikus
aromás szénhidrogének. Két vagy több benzolgyűrűt
tartalmazó szén-hidrogének, több száz vegyület. Antropogén
eredetű szerves gázszennyezők. A háztartási
kibocsátásokon túl a gépjárműforgalom is felelős
a PAH szennyezésért.
Legismertebb
PAH-ok: benzapirén (BaP), benzantracén, ciklopentopirén,
dibenzantracén, 1-metil-fenantrén.
Hatásaik:
rákkeltők, mutagének, károsítják az immunrendszert.
Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe,
életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését.
A
BaP az egyik legveszélyesebb vegyület, a WHO szerint
az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi
határértéke lakóterületen 1 nanogramm/m3.
(A budapesti Margit körúton már 54 nanogramm/m3
értéket is mértek.)
Olefinek:
Az
egyszeresen telítetlen alifás szénhidrogének csoportja.
A bennük található kettős kötés (telítetlenség)
következtében lényegesen nagyobb a reakcióképességük,
mint a telített paraffinoknak. Egyes szakértők
szerint az olefineknek szerepük van az ún. talajközeli
ózon képződésben, ezért a benzinek olefintartalmát
korlátozzák.
A
szén-hidrogének keletkezésének elsődleges forrása
a közúti közlekedés.
|
|
Légköri
aeroszolok
(szálló
por)
|
0,0993
g/km
|
A
levegőben, mint közegben diszpergált állapotban
előforduló,
folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék.
Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől
akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék
méretétől és tömegétől függően. Méretük
0,001 és 100 mm
közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a
méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék
megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak
a tüdő mélyére.
Tartalmazhatnak
kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet.
Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték
megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző
anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros
lehet. Az azbeszt belégzés útján kerül az emberi szervezetbe
és rákot vagy azbesztózist okozhat. A közúti forgalom
is felelős a levegőben megtalálható azbesztszennyezésért
(a fék- és kuplungtárcsák kopása következtében). Hazánkban
országos programok szolgálnak az azbesztmentesítésre.
A
légköri aeroszolok képződésében nagy szerepe
van a gépjárműforgalomnak. A dízel üzemű
járműveknek számottevő az aeroszol kibocsátása,
de a kerekek is felverik a port, amit a levegőben
aeroszolnak nevezünk.
A
városi aeroszolok összetétele nehezen meghatározható,
a részecskékre rátapadnak egyéb szennyezők pl.:
PAH-ok, nehézfémek.
Az
Egészségügyi Világszervezet nem ad meg határértéket
a közlekedésből (elsősorban a dízelüzemű
járművekből) származó részecskék koncentrációjára,
mert álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony
koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget.
Pernye:
A
levegő által szállított szilárd részecskék, amelyek
szén vagy más szilárd tüzelőanyag égetésével
keletkeznek.
|
Kén-dioxid
(SO2)
|
|
Színtelen,
szúrós szagú mérgező gáz, amely fosszilis tüzelőanyagok
elégetésekor keletkezik. Magas kéntartalmú kőszenet
vagy kőolajat felhasználó erőművek
szintén jelentős kén-dioxid források. A kén-dioxid
a levegő nedvességtartalmával kénessavat ill.
kénsavat képez, melynek eredménye a savas eső.
A természetes folyamatokon túl a fűtés, az erőművek
és a dízelüzemű motorok felelősek a SO2
kibocsátásért.
Egészségügyi
hatások: nagyobb mennyiségben köhögést, görcsöt, tüdőödémát,
tudatzavart és halált is okozhat.
|
|
* 50 km/h sebesség esetén személygépkocsi
átlag kibocsátása, a Közlekedéstudományi Intézet 2000.
évi adatai alapján.
|
|
KÖZLEKEDÉSBŐL
SZÁRMAZÓ MÁSODLAGOS LÉGSZENNYEZŐK
|
|
Ózon
(O3)
|
Az
ózon három oxigén atomból álló, kékes színű,
jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz. A szagára
jellemző, hogy még 500 ezerszeres hígításban
is érezhető. Folyékony állapotban sötétkék, szilárdan
pedig ibolyaszínű. Igen erőteljes oxidálószer,
könnyen bomlik, és a belőle felszabaduló atomos
oxigén agresszívan reagál környezetével. Ezért is
használjuk fertőtlenítésre, fehérítésre és ivóvíztisztításra.
A
sztratoszférában előforduló ózonpajzs (20-22
km magasságban) elnyeli a Napból érkező ibolyántúli
sugárzás jelentős hányadát. Azonban a troposzférikus
(talajközeli) ózon káros egészségügyi hatásokat okoz.
Az ózon magas koncentrációja fokozott fizikai fáradtságot,
köhögést, a szájban, az orrban, a torokban szárazságérzést,
a szem kivörösödését, könnyezését, duzzadását válthatja
ki. Az ózon a tüdőben meggátolja az ott lévő
makrofágok működését, valamint különböző
enzimek működését is. Közvetlenül árt a növényeknek,
oxidálja, pusztítja azok zöld leveleit, virágait.
Gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést, ami szintén
a növény pusztulásához vezethet. Már 60 ppm ózon a
felére csökkenti a fotoszintézis mértékét egyes növényeknél.
Az
ózon a szmog fő komponense is egyúttal, másodlagos
légszennyező, napfény hatására keletkezik a kipufogógázokból.
|
|
Peroxiacetil-nitrát
(PAN)
|
Nitrogén
és különböző szerves vegyületek fotokémiai reakciójával
kialakuló anyagok. Súlyosan egészségkárosító anyagok,
a budapesti nyári szmog jellemző anyagai, a szemre
irritáló hatást fejtenek ki.
|
|
FŐBB ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK
|
|
|
Légköri koncentráció 2000-ben (ppm) -
|
Éghajlati kényszer* (az adott gáz üvegházhatása a CO2
-hoz viszonyítva
|
Tulajdonságai
|
|
Szén-dioxid CO2
|
365
|
1
|
A
legnagyobb mennyiségben előforduló üvegházhatású
gáz. Fosszilis tüzelőanyagok elégetésével kerül
nagy mennyiségben a légkörbe.
|
Metán
CH4
|
1,72
|
21
|
Színtelen,
szagtalan, gyúlékony szénhidrogén gáz.
A
mezőgazdaság, valamint a kőolajipar és a
gépjárművek bocsátják ki.
|
|
Dinitrogén-oxid
N2O
|
0,312
|
206
|
Émelyítő
szagú színtelen gáz, elsősorban a mezőgazdasági
tevékenységből ered.
|
Ózon
O3
|
0,04
|
2000
|
A
természetes folyamatokon túl a gépjárműforgalom
az okozója.
|
CFC-12
CF2Cl2
|
0,0005
|
25000
|
Az
egyik az ózonlyukért felelős freon, melynek bár
a légköri koncentrációja alacsony, hatalmas éghajlati
kényszere miatt befolyásolja az üvegházhatást.
|
|
Az ózonréteg elvékonyodásáért felelős gázok: halogénezett szénhidrogének
(DuPont elnevezés: freonok)
|
|
CFC-k
|
Klórozott,
flórozott szénhidrogének. Színtelen, szagtalan egészségre
ártalmatlan, nagy kompressziós képességű vegyületek.
Régen dezodorok hajtógázaként és hűtőkészülékekben
alkalmazták. A legnagyobb sztratoszférikus ózonbontó
képességgel rendelkeznek, azaz a legkárosabbak az
ózonpajzsra. Üvegházhatású gázok, éghajlati kényszerük
hatalmas.
Pl.:
CF2Cl2 (Freon 12)
|
|
HCFC-k
|
Hidrogént
is tartalmazó klórozott, flórozott szénhidrogének.
Kisebb a sztratoszférikus ózonbontó képességük, mint
a CFC-knek, azok kiváltására gyártják. Üvegházhatású
gázok, éghajlati kényszerük hatalmas.
Pl:
CHF2Cl (Freon 22)
|
|
HFC-k
|
Hidrogént
is tartalmazó flórozott szénhidrogének (klórt nem
tartalmaznak). Sztratoszférikus ózonbontó képességük
minimális. A CFC-k és a HCFC-k helyett alkalmazzák
őket.
Pl:
CH2F2
|
|
EGYÉB LÉGSZENNYEZŐK
|
|
Kén-hidrogén (H2S)
|
Színtelen,
jellegzetes (záptojás) szagú, a levegőnél nehezebb
gáz. A talaj felszínén terjedhet; begyulladás távolabb
is lehetséges. Hevítése heves égést vagy robbanást
okozhat. Égetésre bomlik, mérgező kén-dioxidot
fejlesztve. Hevesen reagál erős oxidáló szerekkel,
tűz- és robbanásveszélyt okozva. Megtámadja a
műanyagokat és sok fémet is.
|
|
(Poliklor-,
dibenzo-)-
Dioxinok és furánok
|
A
dioxin két benzol gyűrűt tartalmaz, melyek
két oxigénkötéssel kapcsolódnak egymáshoz és a hidrogének
helyett klór atomok vannak a szénatomokon. Az emberi
egészségre gyakorolt hatását illetően, köztudottan
az egyik legveszélyesebb vegyületcsoport. Fő
forrásuk a klórtartalmú műanyag (pl. PVC) hulladék
égetése. Már egészen alacsony koncentrációban is rákkeltők.
A legveszélyesebb a 2,3,7,8 TCDD (4 klór atomot tartalmazó
dioxin).
|
|
Poliklórozott-bifenilek
PCB-k
|
209
változata található meg környezetünkben ennek a változatos
összetételˇ, különféle hatású vegyületcsoportnak.
Kondenzátorokban, transzformátorokban olajként; festékiparban
lakkok, tinták, indigó gyártására; kenˇolajok és -zsírok
előállítására és korrózióvédelemben alkalmazzák. Nagyon
lassan bomlanak le a környezetben, ezért mindenhol,
az emberekben is kimutatható. Több kutatás is igazolta,
hogy az átlagos emberi testben megtalálható PCB mennyiségnek
már van egészségügyi hatása.
A
levegőben a kevesebb klóratomot tartalmazó könnyebb
PCB-k találhatóak meg, ezek leginkább az idegrendszerre
vannak kedvezőtlen hatással. Vannak rákkeltő
és idegméreg hatású PCB-k is.
|
|
Ammónia
NH3
|
Színtelen,
szúrós szagú gáz, mely nitrogénből és hidrogénből
áll. Vízben könnyen oldódik, nagy nyomáson és alacsony
hőmérsékleten könnyen cseppfolyósítható. Az ammónia
nitrogén-oxidokkal lép reakcióba ammónium-nitrát képződése
közben. Az ammónium-nitrát az egyik leggyakoribb PM2.5
komponens.
Általában
a mezőgazdasági tevékenység során keletkezik.
|
|
Fémek,
nehézfémek,
Ag,
As, Be, Cd, Co, Cr,
Cu, Fe, Hg, Mn, Mo, Ni, Sn, Pb, Zn
|
Fő
forrásuk az ipar, kisebb mértékben a közlekedés és
a mezőgazdaság (nővényvédőszerek, műtrágya).
Ércbányászat, kohászat, fémfeldolgozás során, valamint
az akkumulátorok és szárazelemek gyártásakor is bekerülnek
a környezetbe.
Hatásuk
igen eltérő, például a higany, az arzén és a
kadmium rákkeltő, míg az ólom idegméreg.
A
levegőben leginkább a légköri aeroszolok alkotóiként
vannak jelen.
|
|
Radon
|
Színtelen
gáz, általában radioaktív bomlási termék (az uránium
rádiummá, majd radonná bomlik). A radon hatásait nagyrészt
radioaktív bomlástermékei belégzésének tulajdonítják.
A légzőszervben való felhalmozódásuk attól függ,
hogy részecskékhez kötve vannak-e vagy nem.
A
radiokatív anyagokra jellemző a rákkeltő,
génkárosító hatás.
A
természetben is nagy mennyiségben fordul elő,
e tekintetben hazánk egyes tájai között nagy az eltérés.
Beltéri légszennyező, szinte kizárólag természetes
eredetű. A talajból felszivárgó radon a "túl
jól" szigetelt lakásokban dúsul föl.
|
|
|
|
|
|
|
Néhány
rákkeltő anyag és a forrása:
Növényvédő szerek, rovarölő szerek
|
A peszticidek kémiailag nem csupán
felhasználását tekintve egységes csoport. Funkciójuknál
fogva mérgek, és sok növényvédő szer vagy bomlásterméke
rákkeltő, károsodást okoz az utódokban. A Magyarországon
engedélyezett növényvédő szerek negyedéről
feltételezhető hogy ártalmas. Több veszélyes
peszticidet, mint a DDT vagy a lindán már betiltottak,
de számos közismerten károsat, mint a kaptán, a folpet,
endoszulfán vagy az acetoklór továbbra is szabadon
lehet használni
|
Nehézfémek
|
Fő
forrásuk az ipar és kisebb mértékben a közlekedés
és a mezőgazdaság. Ércbányászat, kohászat, fémfeldolgozás
során, valamint az akkumulátorok és szárazelemek gyártásakor
is kerülnek a környezetbe. Sok élővíz erősen
nehézfém szennyezett, amiért a vizi állatokra jellemző
e szennyezés.
Hatásuk igen eltérő, például a higany, az arzén
és a kadmium a nikkel, a króm rákkeltő, míg az
ólom idegméreg. A kadmium rákkeltő hatásán túl,
már kis mennyiségben is hormonszerű hatású, hatással
van az emlő és a méh szövetének növekedésre.
|
PAH -ok
|
A policiklikus aromás szénhidrogéneknek
több száz változata található meg a környezetben.
Antropogén eredetű szerves gázszennyezők. A háztartási
kibocsátásokon túl a gépjárműforgalom is felelős a
PAH szennyezésért.
Hatásaik: rákkeltők, mutagének, károsítják az
immunrendszert. Ha a születés körüli időszakban
jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják
a hormonok termelését.
A BaP az egyik legveszélyesebb PAH
vegyület, egészségügyi határértéke lakóterületen 1
nanogramm/m3. (A budapesti Margit Kőrúton
már 54 nanogramm/ m3 értéket is mértek.)
|
Dioxinok
|
A Poliklor-, dibenzo- dioxinok és
furánok az ismert legveszélyesebb emberi egészséget
károsító anyagok. Fő forrásuk a klórtartalmú
műanyag (pl. PVC) hulladék égetése. A tengeri
halak gyakran tartalmaznak dioxinokat a tengerek elszennyeződésének
köszönhetően.
Már egészen alacsony koncentrációban
is rákkeltők. A legveszélyesebb a 2,3,7,8 TCDD
(4 klór atomot tartalmazó dioxin). A Rákospalotai
Hulladékégetőben a füstgáztisztító üzembe helyezését
megelőző 20 évben rendszeres volt a határérték
tízszeresét elérő dioxin kibocsátás.
|
PCB-k
|
A poliklózott-bifenileknek 209
változata található környezetünkben ezeknek a változatos
összetételű, különféle hatású vegyületcsoportnak.
Kondenzátorokban, transzformátorokban olajként; festékiparban
lakkok, tinták, indigó gyártására; kenőolajok és -zsírok
előállítására és korrózióvédelemben alkalmazták. Nagyon
lassan bomlanak le a környezetben, ezért mindenhol,
az emberekben is kimutatható. Bár Magyarországon már
szigorúan tilos a használatuk, több kutatás is igazolta,
hogy az átlagos emberi testben megtalálható PCB mennyiségnek
már van egészségügyi hatása. Vannak rákkeltő PCB-k
és ismert számos idegméreg hatású is.
|
|
PDBE
|
Számos mindennapi termékünkhöz PBDE-ket
(Polibrómozott-difenil-éterek) adnak, hogy tűzállóak
legyenek. Ilyen termék a televízió, számítógép, ruha,
bútor, párna. Az EU-ban hamarosan várható
a betiltásuk. Állatkísérletek a veszélyességüket igazolták,
embernél hozzájárulhat májrák kialakuláshoz egyéb
rákfajták kockázatát növelik. Mérések bizonyítják,
hogy az emberi szervezetből és az anyatejből
egyre nagyobb mennyiségben lehet kimutatni ezen vegyszereket.
|
|
Ftalátok.
|
A PVC lágyítószerei,
számos ftalátról, melyekkel PVC termékekben találkozhatunk,
bebizonyosodott, hogy rákkeltő hatásúak. Veszélyességük
miatt tilos egyes ftalátok felhasználása 3 évesnél fiatalabb
gyermekek számára készülő gyermekjátékokban |
Azbeszt
|
Az azbesztet
számos iparágban, például az építőiparban alkalmazták
hazánkban. Jó hőálló képessége miatt rendkívül
elterjedten használták betiltásáig. Az azbeszt általában
belégzés útján kerül az emberi szervezetbe és rákot
vagy azbesztózist okozhat. A közúti forgalom is felelős
a levegőben megtalálható azbesztszennyezésért
(a fék- és kuplungtárcsák kopása következtében). Hazánkban
országos programok szolgálnak az azbesztmentesítésre.
|
A légszennyezés leggyakoribb mértékegységei:
|
A légszennyező anyagok mérése
A környezetben lévő szennyező anyagok kimutatását környezetanalitikának,
a kémiai környezetszennyezéssel foglalkozó tudományágat
környezetkémiának nevezik. A környezetanalitikában léteznek
gyorstesztek és nagyműszeres vizsgálatok. A szennyező gázokat,
mint SO2, NO/NO2, CO, CO2, H2S, HCl, O3, SO2/SO3 optikai
vagy elektrokémiai módszerekkel mérik a levegőben. Megvilágítják
a levegő egy részét valamilyen speciális fénnyel (ultraibolya
/UV/, infravörös /IR/, vagy látható fénnyel a gáztól függően),
majd egy detektor méri, hogy mennyi fényt nyelt el a gáz
(lásd: Egy kis légkörfizika). Ez az egyik legegyszerűbb
mérési módszer. Egy-egy gázra jellemző, hogy milyen hullámhossztartományban
nyel el fényt, melyből ki lehet számítani az adott gáz koncentrációját.
A szerves szennyezők vagy aeroszolok szakszerű mérése nehezebb,
ezeket nagyon nehéz kiszűrni a levegőből. Ha már "kinyertük",
akkor drága műszerekkel lehet megvizsgálni az összetételüket.
(Aeroszolokat szűrökkel, ciklonokkal, impaktorokkal lehet
leválasztani a levegőből, méret szerinti elválasztás esetén
kaszkád impaktorral.) Fémeket, nehézfémeket például atomemissziós
módszerekkel lehet vizsgálni, míg a szerves szennyezőket
különböző kromatográfiás módszerekkel választják szét (pl.:
gázkromatográf), majd valamilyen detektorral azonosítják.
Elterjedt eszköz szerves szennyezők mérésére a tömegspektrométer.
Gyilkos részecskék Budapest levegőjében
A Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Rügyecskék Alapítvány, a Védegylet és a Zöld Fiatalok 2005. május 20-án levelet adott át a Fővárosi Önkormányzat képviselőjének, melyben felszólította a főpolgármestert, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket az egészségkárosító részecskeszennyezés jelentős csökkentése érdekében.
Kis részecske-, szálló por-, aeroszol-, PM- (particulate matter) szennyezés - az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk ezekkel a fogalmakkal a hazai és a nemzetközi sajtóban. Ezek a nagyjából azonos fogalmak nem egy bizonyos anyagot vagy egy kémiai szerkezetet jelölnek, hanem fizikai tulajdonságot, halmazállapotot.
Kémiai értelemben aeroszoloknak nevezzük a körülbelül 10 mm-es (mikrométer) átmérőnél kisebb, 0,001 mm-nél nagyobb, levegőben - mint közegben - diszpergált (szétszórt) állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskéket. Ezen részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől, kémiai összetételétől és tömegétől függően. PM10-nek a 10 mm-nél kisebb átmérőjű, PM2.5-nek a 2.5 mm-nél kisebb átmérőjű részecskéket nevezzük.
A városi levegőben található kis részecskék (PM) egyrészt a közlekedés és a szél által felvert porból származnak. Ezek jelentős része azonban nem ártalmatlan por, mint nagyapáink idejében volt, hanem tele van olyan anyagokkal, amelyek korábban nem léteztek, vagy csak sokkal kisebb mennyiségben fordultak elő. Ezeket az anyagokat a közlekedés, az ipar és egyéb emberi tevékenység juttatja a környezetünkbe.
1. ábra: Porkibocsátás Budapesten[1]
A kis részecskék további jelentős hányada közvetlenül a dízelmotorokból származik. A dízeljárművek részecske-kibocsátása - melynek legnagyobb része korom - egy nagyságrenddel (azaz tízszer) több mint a benzinüzemű motoroké. Az 1. ábra és az 1. táblázat jól mutatja, hogy a fővárosban a részecskeszennyezés fő okozója a közlekedés. Az ábrából az is nyilvánvaló, hogy a belső kerületekben és a főutak környékén a legsúlyosabb a helyzet.
1. táblázat: A szennyezőanyagok kibocsátásának ágazati megoszlása Budapesten 2002-ben (tonna)[2]
|
Ágazat |
NOx |
CO |
Por |
SO2 |
|
Ipar |
3 344 |
2 620 |
320 |
1 647 |
|
Közúti közlekedés |
14 448 |
98 227 |
1 854 |
275 |
|
Lakossági fűtés |
1 418 |
2 608 |
379 |
625 |
|
Szolgáltatók |
249 |
263 |
5 |
21 |
|
Légi közlekedés |
883 |
1 266 |
0 |
39 |
|
Összesen |
20 342 |
104 984 |
2 558 |
2 607 |
Az egészségi hatás
Tudományosan igazolt, hogy szoros összefüggés van az allergiás, asztmás, illetve egyéb légzőszervi megbetegedések előfordulása és a légszennyezettség mértéke között. A PM légszennyezés, amely nagy mennyiségben tartalmaz rákkeltő, illetve a légzőrendszert károsító anyagokat, a gyerekek számára jelenti a legnagyobb kockázatot, hiszen az ő immunrendszerük még kevésbé fejlett. Az Amerikai Egyesült Államokban ezek a részecskék teszik ki a levegőben található rákkeltő anyagok 78 százalékát. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére. A legveszélyesebbek a már említett, 2,5 mm-nél kisebb, ún. ultrafinom részecskék, melyek légzőszerveink legmélyére is bejutnak, és onnan nem távoznak. További súlyos veszélyt jelent, hogy ezek a kis részecskék, a legkülönbözőbb szennyezőanyagokat tartalmazzák (pl.: kormot, káros szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet). Egy részük rákkeltő.
Ezek a részecskék rátapadnak a növényi pollenek felületére, és magukat a polleneket is rendkívül agresszívvá, allergénekké teszik. Másrészt a pollenekkel együtt ezek a káros anyagok is bejutnak a szervezetünkbe.[3]
Az Európai Bizottság felkérésére - a Tiszta Levegőt Európának (Clean Air For Europe, CAFE)[4] folyamat részeként - átfogó elemzés készült a légszennyezés környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásairól. A felmérés eredményei riasztóak[5]. Kimutatták, hogy az Európai Unióban közel 300 ezer ember hal meg évente a 2,5 mikrométernél kisebb szennyező részecskék (PM2.5) következtében. Kiderült, hogy egy átlagos magyar ember, ha marad a jelenlegi szennyezési szint, több mint egy évet veszít az életéből a PM2.5 részecskeszennyezés következtében. Így e tekintetben Európában a harmadik legrosszabb helyet foglaljuk el. Budapesten a várható életvesztés elérheti a három évet is, ám szigorúbb határértékek betartásával ez az életvesztés a töredékére csökkenthető. (lásd a 2. ábrát)
2. ábra: Várható statisztikai életvesztés hónapokban az antropogén (ember okozta) PM2.5 miatt az 1997-es meteorológia helyzettel számolva, 2000-ben, illetve szigorú határértékek betartása esetén 2020-ban..
Az Országos Környezet-egészségügyi Központ 2003-as közlése szerint[6], ha az éves PM10 koncentrációt 20 mg/m3-re csökkentenék, azzal Budapesten évente legalább 1000, de akár 2400 halálesetet is megelőzhetnénk. Ugyanezen tanulmányok számítása szerint már egy 5 mg/m3-es éves koncentráció-csökkentés is 500-700 halálesettel kevesebbet eredményezne.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a porszennyezés mellett több más egészségkárosító anyag (nitrogénoxidok, szénmonoxid, kéndioxid, illékony szerves vegyületek stb.) is nagy mennyiségben található a főváros levegőjében. Mindezek az anyagok megsokszorozzák egymás káros hatását a szervezetünkre. Az asztmás és tüdőrákos megbetegedésekben szerepet játszó legtöbb tényező - mint például a dohányzási szokások, munkaegészségügyi állapotok - az elmúlt évtizedben nem romlott, a közlekedés kivételével. Ezért állíthatjuk, hogy nagyrészt a légszennyezés következménye, hogy a fővárosban rohamosan növekszik az asztmás és tüdőrákos betegek száma (lásd: a 3. ábrát).
 
3. ábra: Egyes légúti megbetegedések alakulása az elmúlt időszakban
Mivel a városi aeroszolok összetétele nehezen meghatározható, egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszolképző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. Ezért az Egészségügyi Világszervezet nem is ad meg egészségügyi határértéket a kis részecskék levegőbeli koncentrációjára, mert álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget.
A törvény
A PM2.5-öt is magába foglaló PM10-re vonatkozik egy olyan EU irányelv, melynek szabályait Magyarországon a 14/2001. (V. 9.) számú KÖM-EüM-FVM együttes rendelet (lásd a 2. táblázatot!) hirdette ki. Ezek a jogszabályok 2005-ben legfeljebb 35 olyan napot engednek meg, amikor a PM10 koncentrációja a határérték felett lehet egy mérőállomáson. Ehhez képest 2005-ben Budapesten a Baross téri mérőállomás már március 16-án a harminchatodik határérték feletti napot mérte. Nem volt sokkal jobb a helyzet az V. kerületi Erzsébet téren, ahol a 36. határérték feletti nap március 31-én következett be, sem pedig
2. táblázat: Kivonat az imissziós (környezeti levegőminőségi) határértékekről szóló 14/2001. számú KÖM-EüM-FVM együttes rendeletből
|
Lég-szennyező anyag
[CAS szám]
|
Határérték [μg/m3] |
|
24 órás |
éves |
Veszélyes-ségi fokozat |
|
határérték |
tűréshatár |
határérték |
tűréshatár |
|
|
Szálló por
(PM10) |
50
a naptári év alatt
35-nél többször
nem léphető túl |
50%
amely 2001. I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és 2005. I. 1-jére eléri a 0%-ot |
40 |
20%
amely 2001. I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és 2005. I. 1-jére eléri a 0%-ot |
III. |
XIII. kerületi Honvéd telepen, ahol ez az időpont március 22. volt[7]. Sőt, mivel több napról hiányzik a mérési adat, feltételezhető, hogy ezeken az állomásokon a szennyezés már korábban meghaladta a rendeletben előírt értéket. A tavalyi évben, amikor még 55 mikrogramm volt a köbméterenkénti megengedhető légköri koncentráció (az idéntől hatályos 50-nel szemben - ld. a 3. táblázatot), a határérték feletti napok száma a Budapesten Baross téren 142 volt (lásd a 4. és 5. ábrát, valamint a 4. táblázatot!).
4.ábra: A napi PM10 koncentráció alakulása Budapesten a Baross téren 2004-ben
(Forrás: KvVM)
(A PM10 egészségügyi határérték 24 órás átlagokra vonatkozóan 2004-ben: 55 ľg/m3)
5. ábra A PM10 koncentráció határérték túllépések Budapesten
a Baross téren 2004-ben
Forrás: KVVM
3. táblázat: Azon napok száma, amikor PM10 határérték túllépés volt 2004-ben
|
2004 |
Jan. |
Febr. |
Márc. |
Ápr. |
Máj. |
Jún. |
Júl. |
Aug. |
Szept. |
Okt. |
Nov. |
Dec. |
ÖSSZESEN |
|
Széna tér |
12 |
6 |
16 |
14 |
7 |
1 |
1 |
2 |
9 |
10 |
2 |
0 |
80 |
|
Baross tér |
18 |
11 |
21 |
18 |
6 |
2 |
4 |
4 |
13 |
17 |
11 |
18 |
142 |
|
Honvéd telep |
18 |
5 |
11 |
14 |
2 |
2 |
4 |
0 |
4 |
19 |
9 |
20 |
107 |
|
Háttér állomások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kőrakás |
9 |
6 |
10 |
4 |
1 |
1 |
0 |
1 |
5 |
4 |
2 |
2 |
45 |
|
Pesthidegkút |
11 |
3 |
7 |
3 |
0 |
0 |
2 |
0 |
5 |
9 |
7 |
6 |
53 |
A megoldás
Nem Budapest az egyetlen város, ahol a jogszabályban előírtnál rosszabb a részecske szennyezettség állapota. Hollandiában, Németországban, Belgiumban, Olaszországban és Spanyolországban a helyi polgárok és a civil szervezetek bírósághoz fordultak, hogy a helyi önkormányzat biztosítsa az EU irányelvében (minden tagállamra kötelező törvény) is előírt, az egészséget nem károsító levegőminőséget.
Amennyiben a szennyezettség rosszabb az előírtaknál, az önkormányzatoknak az 1996/62/EK irányelv értelmében azonnali hathatós intézkedéseket kell hozni a szennyezés csökkentése érdekében. Ausztriában, ahol a PM szennyezés sokkal kisebb gondot jelent mint nálunk, az intézkedések részeként[8] a részecskeszűrővel rendelkező dízelautók fogyasztási adóját csökkentik, míg azokat az új dízeljárműveket, amelyeken nincs szűrő, többletadóval sújtják 2005 július 1-jétől. A Budapesthez hasonlóan szennyezett német városokban is terveznek hasonló intézkedéseket.
A részecskeszűrők képesek a kibocsátott koromrészecskék több mint 90%-át megfogni. Míg Nyugat-Európa nagy részén a részecskeszűrők már gyakran szériatartozékai az új dízelautóknak, addig Magyarországon jelenleg elvétve árusítanak ilyen szűrőkkel felszerelt kocsikat. Sőt, nálunk több olyan típust is részecskeszűrő nélkül árusítanak, amelyeket tőlünk nyugatra már sorozatban azzal gyártanak (az előbbi megoldás ugyanis olcsóbb).
Egyes városokban, például Rotterdamban sebességcsökkentést vezettek be és egyéb forgalomcsökkentő intézkedéseket hoztak a szennyezés csökkentése érdekében. Számos városban magas parkolási díjakat vetnek ki a nem helyben lakók részére, több városban útdíjat vezettek be (legutóbb Londonban). Fejlesztik a tömegközlekedést, javítják a kerékpározás és a gyaloglás feltételeit is.
Úgy véljük, hogy a Fővárosi Önkormányzat a folyamatosan nagyon magas, gyakran az egészségügyi határérték négyszeresét-ötszörösét elérő PM10-koncentráció ellenére nem tesz meg minden lehetséges intézkedést e szennyezés csökkentése érdekében. Mindezidáig nemhogy intézkedések nem történtek, de még a törvényben előírt intézkedési terv sem készült el a helyzet javítása érdekében. A lakosság semmiféle tájékoztatást nem kapott arról, hogy milyen veszély fenyegeti az emberek egészségét. Ez ütközik az említett irányelv, a közérdekű adatokról szóló törvény, a környezetvédelmi törvény és az Aarhusi Egyezmény előírásaival is, amelyek kötelezővé teszik ilyen az esetekben a lakosság tájékoztatását.[9]
3. táblázat: PM10 egészségügyi határérték 24 órás átlagokra vonatkozóan
|
Év |
Határérték, ľg/m3 |
|
2003 |
60 |
|
2004 |
55 |
|
2005 |
50 |
[1] A Főváros Környezetvédelmi Programja, 2002
[2] Kémiai Nemzeti Profil tervezet 2005; 3. fejezet; KvVM
[3] Ld. A parlagfű allergia: A légszennyezettség fokozza a veszélyt: http://www.lelegzet.hu/archivum/1995/07/1240.hpp;
A légszennyezés megsokszorozza a pollen-allergia veszélyét: http://www.lelegzet.hu/archivum/1999/09/0351.hpp
[4] Az Európai Unió létrehozott egy átfogó jogi keretet Európa levegőjének védelmében. Ennek részeként a Clean Air for Europe (CAFE, Tiszta Levegőt Európának) program keretében felülvizsgálják a jelenlegi szabályozást. Ennek előkészítése során összegyűjtik a légszennyezésről és hatásairól rendelkezésre álló információkat, és az összes érdekelt fél bevonásával elemzik ki azokat.
[5] M. Amann, I. et. Al:. Scope for further emission reductions: The range between Current Legislation and Maximum Technically Feasible Reductions, International Institute for Applied Systems Analysis (IIASA) Laxenburg, Austria, 2004, http://www.iiasa.ac.at/rains/CAFE_files/baseline3v2.pdf
[6] Páldy Anna et al.: A levegőszennyezettség egészségkárosító hatásának értékelése, Budapesti Népegészségügy, XXXIV. Évfolyam, 3. szám, 2003; Páldy Anna et al.: Aphesis2 report: Budapest city report, 2004
|
|
|
|
Levegő Munkacsoport • Budapest, Pf. 1676, HU-1465, Hungary •
Iroda/office: 1075 Budapest, Károly krt. 3/a.
Tel.: +36 1 411-0509, 411-0510 • Fax: +36 1 266-0150
• www.levego.hu
szerkesztő: Simon Gergely
|
|
