A környezetvédelmi mozgalmak elindulását és az első környezetvédelmi szabályokat a "néma tavaszt" hozó környezetpusztító növényvédő szerek initiálták. Hazánkban is gyorsan elterjedtek az ötvenes évektől ezen anyagok: aldrin, dieldrin, az eredetileg Nobel díjas DDT, endrin, chlordane és hexachloro-benzene. A későbbiekben világszerte korlátozott POP-okat (Persistent Organic Pollutants, lassan lebomló szerves szennyezők) hazánkban tömegesen használtuk a hatvanas évek végéig. A legtöbb POP-növényvédő szert viszont egy súlyos balatoni vízszennyezés és az ezt követő halpusztulás következtében 1968-ban Magyarország betiltotta. A DDT-t és társait a hetvenes években több országban is kivonták a forgalomból. Ám a POP anyagok sajnos nem tűntek el a hazai környezetből. A kétezres évek elején 130 helyen három, talajszelvény szinten végzett vizsgálat POP maradványokat mutatott ki a talajban[1]. Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 1986-os mérési eredményei szerint[2] az anyatej DDT szennyezettsége hazánkban rendkívül magas volt, világviszonylatban csak az Indiában vett mintákban találtak több DDT maradványt. A WWF 2005-ös hazai vértesztjei is sok DDT bomlásterméket mutattak ki a vizsgált magyarok vérében.
A vegyi szabályozások azonban sokáig csak egy-egy kiemelkedően káros anyag, anyagcsoport korlátozására irányultak. A hazai DDT kivonást sem követte egy általános, a veszélyes anyagok használatát szigorúan korlátozó engedélyezési eljárás. A helyzet 1981-ben változott, ezen évtől Európában minden bevezetett új anyagot részletekbe menőkig vizsgálni kellett egészségügyi, környezeti kockázatok szempontjából, ám a több mint 100.000 "meglévő anyagot" továbbra is korlátozás nélkül lehetett használni. Sajnos a jó szándék ellenére ez a rendszer a meglévő, nem vizsgált anyagok további használatát ösztönözte, így 1981 után csupán mintegy 3.000 anyagot engedélyeztettek. Az Európai Unióban az EINECS lista - Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzéke - tartalmazza az 1981. szeptember 18-án az Európai Közösség piacán jelen lévő valamennyi anyagot; az ELINCS pedig az azután törzskönyvezett új anyagokat tartalmazó Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke.
A vegyipar által előállított anyagok száma és mennyisége az 1930-as évektől folyamatosan nőtt, ám az ötvenes évektől kezdve nagyságrendekkel megugrott a vegyi anyagok kereskedelme. Ezzel párhuzamosan nőttek a környezeti és egészségügyi kockázatok, problémák. Egyre világosabbá vált, hogy szükség lenne a veszélyes kémiai anyagok és növényvédő szerek korlátozására, kereskedelmük ellenőrzésére, az anyagok nyilvántartására. A Rotterdami egyezmény a veszélyes vegyi anyagok nyilvántartását segítette. Az első kampányszerű vegyi anyag korlátozások szintén nemzetközi egyezmények részeként történtek. A "piszkos 12" POP anyagokat a Stockholmi konvencióban[3], míg az ózonkárosító freonokat a Montreáli szerződésben korlátozták világszerte, a közlemúltban pedig a higany nemzetközi korlátozásáról döntöttek.
1.1 A Rotterdami Egyezmény
A Rotterdami Egyezmény[4] alapján, a résztvevő államok információt szolgáltatnak az Egyezmény által megnevezett vegyi anyagok kereskedelméről azok helyi korlátozásáról. A Rotterdami Egyezmény része azon anyagok listája, melyeket a jelenlegi felhasználási körülmények között veszélyesnek tartanak. Hazánk az 1990-es előzményektől csatlakozott a Rotterdami egyezményhez és végrehajtotta az abban foglaltakat.
1.2 Stockholmi Egyezmény
A Stockholmi Egyezményt Magyarország 2001-ben aláírta, majd 2008. március 14-én ratifikálta, amit a 2008. évi V. törvény (a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény kihirdetéséről) ültette a hazai jogba. A 2004. február 16-a óta érvényben lévő Egyezmény alapján[5] korlátozni kell és ki kell vonni a 12 POP-ot, és az elérhető legjobb technológiákat (best available techniques, BAT) és a legjobb környezetvédelmi gyakorlatot (best environmental practices, BEP) kell alkalmazni a POP kibocsátás minimalizálása érdekében.
Az Egyezmény teljesítésének részeként a feleknek a Titkárság útmutatása alapján Nemzeti Intézkedési Tervet (NIT) kell készíteni az egyezmény végrehajtásáról. Hazánk a NIT-et a 2010. június 12-i határidő előtt benyújtotta, a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket Kormány határozatok biztosítják[6]. A NIT megállapította, hogy "A POP-okra vonatkozó jogszabályok elemzése és összefüggései alapján összességében leszögezhető, hogy a POP-ok tiltására, korlátozására és kibocsátásuk csökkentésére vonatkozó intézkedésekhez biztosítva van a szükséges hazai jogszabályi háttér, ehhez új jogszabály készítésére vagy a meglévők módosítására nincs szükség."
2.1 A REACH
Az évek során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a forgalomban lévő mintegy százezernyi vegyi anyag jelenlegi használata fenntarthatatlan, kockázatot jelent az emberi egészségre és környezetre. A kemikáliák döntő többségét ugyanis úgy használjuk, hogy azok hosszú távú, például rákkeltő, immun- vagy hormonrendszert károsító, illetve a környezetre gyakorolt hatásait soha senki nem vizsgálta. Tudósok, környezettudatosabb országok és zöld szervezetek ezért a nyolcvanas évektől egy egységes vegyi anyag engedélyezést javasoltak. A zöldek célja az volt, hogy a bizonyítottan káros anyagok tűnjenek el a hétköznapjainkból, illetve a veszélyes anyagokat kötelezően helyettesítsék, ha létezik kevésbé káros alternatív anyag vagy technológia. A gyártók sok éven át sikeresen bizonygatták, hogy a vegyi anyag használat kockázatai kézben tarthatóak, ám a tudomány egymás után talált bizonyítékokat a különböző kemikáliák nemkívánatos hatásaira. Egyes ipari érdekképviseletek ezután azt hangoztatták, hogy bár vannak káros kemikáliák, de azok nem ártanak nekünk, hiszen az emberektől elzártan használják azokat, vagy pedig nem jutnak ki a termékekből. A vizsgálatok viszont mégis brómozott égésgátló vegyszereket, PCB-ket mutattak ki az emberi vérben. Az európai döntéshozók is fokozatosan a szigorítás mellett döntöttek, így az elmúlt években - heves vitákkal kísérve - egymást követően születnek a fenntarthatóság irányába mutató európai vegyi anyag szabályozások és nemzetközi szerződések.
Európában az eddigi legjelentősebb vegyi anyag szabályozás a 2006-ban elfogadott REACH (vegyi anyagok bejegyzése, értékelése és engedélyezése). A REACH, azaz az 1907/2006/EK rendelet[7] a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról, valamnt az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról alapvető célkitűzése "annak ösztönzése és egyes esetekben biztosítása, hogy a veszélyes anyagokat a jövőben kevésbé veszélyes anyagokkal vagy technológiákkal helyettesítsék, amennyiben megfelelő, gazdaságilag és műszakilag megvalósítható alternatívák állnak rendelkezésre."[8] Az új rendelet a kemikáliák kezelésével kapcsolatos teljes szemléletváltást jelentett. A jogszabálytervezet célja az volt, hogy a vegyi anyagokat forgalomba kerülésük előtt ellenőrizzék egészségügyi és környezetvédelmi szempontból, azaz a REACH alapján a hatóságok helyett a gyártók kötelessége lett a vegyi anyagok biztonságosságának garantálása. Ez a rendszer arra ösztönzi a cégeket, hogy az elavult káros anyagok helyett új, korszerűbb anyagokat fejlesszenek.
A REACH célja, hogy a következő 11 évben bevizsgálják a leggyakrabban használt 30 000 anyagot és a legveszélyesebbeket betiltsák. Az évi egy tonna feletti mennyiségben használt vegyi anyagokat a gyártónak/importálónak részletesen meg kell vizsgáltatni; bizonyítania kell, hogy az adott anyag nem káros az egészségre és a környezetre. A REACH regisztrációs eljárása nem vonatkozik azokra az anyagokra, amelyek engedélyezését más törvények szabályozzák, pl. növényvédő szerek, élelmiszer adalékanyagok. A rendszer koordinálására létrehozták az Európai Vegyi Anyag Ügynökséget, amely értékeli a cégek által benyújtott adatokat, kiadja az engedélyeket, és nyilvánosságra hozza a bejegyzés során megismert adatokat. Valószínűleg a bejegyzésre kötelezett vegyi anyagok 80%-ánál nem lesz szükség további intézkedésekre, a kemikáliákat szabadon forgalmazhatják, ráadásul azok biztonságát is garantálni tudják majd a fogyasztóknak.
A REACH alapján a veszélyes anyagokat engedélyeztetni kell. Az engedélyezési rendszer biztosítja[9] a veszélyes anyagok fokozatos helyettesítését. Engedélyt kaphat egy anyag, azaz nem szükséges a helyettesítése, olyan alkalmazások esetén, ahol az emberi vagy környezeti kockázat igen behatárolt és megfelelően ellenőrizhető. Tovább használható a veszélyes anyag, ha használata olyan gazdasági-társadalmi előnyökkel járhat, amelyek felülmúlják az alkalmazás kockázatát. Az engedélyeket egyedileg meghatározott idő után felülvizsgálják. A helyettesítés megvalósulásának érdekében, a veszélyes anyagokra engedélyt kérelmezőknek be kell nyújtani az alternatív megoldások elemzését is.
2.2 Növényvédő szerek
A REACH elfogadását követően hasonló szellemiségű uniós rendeleteket fogadtak el az élelmiszeriparban használt adalékanyagok, aromák és enzimek engedélyezéséről, majd 2009-ben új, szigorú jogszabályokat a növényvédő szerekről. 2010-ben várható az új biocid rendelet elfogadása.
Magyarországon növényvédő szert forgalmazni és felhasználni az '50-es évek óta csak a mindenkori földművelési hatóság, az FVM által kiállított engedélyokirat birtokában lehet. Az Európai Bizottság 2004-től több hatóanyagot betiltott, melyeket 2005 után csak akkor lehet megvásárolni, ha az adott ország erre speciális engedélyt kér, arra hivatkozva, hogy az anyag az országban "esszenciális", azaz nem tudják helyettesíteni más, megfelelő szerrel.
2009-től az EU teljesen központosította a növényvédő szerek engedélyezését, és egy irányelvet is elfogadott a peszticidek használatára. 2009-ben elfogadták az 1107/2009/EK uniós rendeletet[10] a növényvédő szerek forgalomba hozataláról. A korábbihoz képest az új rendszerben a tagországoknak kevesebb beleszólása van az engedélyezésbe, miközben több, a nagy cégeknek kedvező módosítás lépne életbe. Az új jogszabálytól azt várják a zöldek, hogy hamarosan eltűnnek az egészségkárosító vegyszerek a mezőgazdaságból. Az új rendelet egyfelől tartalmaz kizárási előírásokat, hogy mely anyagokat nem lehet engedélyezni, illetve egy másik kritériumrendszert, hogy mely anyagokat szükséges minél előbb helyettesíteni. A rendelet értelmében azon anyagok (hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó) nem engedélyezhetők, melyek az 1272/2008/EK rendelet rendelkezései alapján 1A. vagy 1B. kategóriájú karcinogénként, mutagénként, illetve reprodukciót károsító anyagként vannak besorolva, továbbá ha az anyag nem tekinthető az emberekre nézve esetleg káros hatású, endokrin-romboló tulajdonságú anyagnak. A rendelet alapján továbbá nem engedélyezhető környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező (POP) anyag. Helyettesítésre jelölt anyagokként kell megnevezni azon hatóanyagokat, melyek a fenti tulajdonságok mellett többek között PBT -k. Nem engedélyezhetik a helyettesítésre jelölt anyagot, ha van elérhető biztonságosabb alternatíva vagy hasonlóan hatékony nem kémiai módszer. Ha egy adott káros növényvédő szerről bizonyítják, hogy nem váltható ki, akkor a tagállamok derogációt kérhetnek a használatára, viszont derogációs engedélyt csak egy alkalommal és legfeljebb öt évre adhatnak. A zöld szervezetek szerint félő, hogy a derogációs lehetőség lassíthatja a veszélyes szerek kiváltását. A zöldek sikere továbbá, hogy a növényvédő szerek és várhatóan a biocidok engedélyezésekor az endokrin diszruptor hatás is kizáró ok lett.
A peszticidek használatáról szóló 2009/128/EK Irányelv a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról többek között korlátozza a légi permetezést és védőzónák kijelölését írja elő. Az új irányelv előírja, hogy minden országban, az érdekeltek bevonásával nemzeti akciótervet kell készíteni arról, hogy miképp lehet az adott országban csökkenteni a szerhasználatot és a növényvédő szerek jelentette kockázatokat. A fenntartható növényvédelmi gyakorlat kialakulása érdekében előnyben kell részesíteni a vegyszermentes megoldásokat. Jelentősen szigorítják a vegyszeres növényvédelmet a köz- és lakóterületeken, valamint a Natura 2000 természetvédelmi területeken, és korlátozzák a légi permetezés alkalmazását is. Az irányelvet hazánk várhatóan a 2011 novemberi határidő előtt átülteti.
2.3 Élelmiszeradalékok
2009-ben fogadtatta el az Európai Parlament és a Tanács az élelmiszeradalékokról szóló négy új jogszabályt. Egy egységes engedélyezési rendeletet az új adalékok engedélyezésére[11]; egy a már engedélyezett élelmiszer adalékanyagok felülvizsgálatáért felelős rendeletet[12], illetve egy rendeletet az élelmiszer enzimek[13] és egy másik rendeletet a természetes és mesterséges aromák engedélyezéséről[14]. Az új rendeletek célja, hogy egyszerűsítse a jelenlegi bonyolult szabályozást és hogy csökkentse az ezen anyagok jelentette kockázatokat. Egy adalékanyag ezentúl csak akkor engedélyezhető, ha biztonságos, technológiai szempontból szükséges, nem vezeti félre a fogyasztót, és előnyös a fogyasztó számára. A felülvizsgálatért felelős rendelet értelmében a jelenleg az európai piacon lévő körülbelül 300 adalékanyag és 2 600 arom egészségi és környezeti hatásait fogják fokozatosan kivizsgálni és csak a biztonságos anyagok maradhatnak a piacon. Az új adalékanyagok engedélyezését meghatározó három rendelet értelmében ezentúl elvben csak az emberi egészségre nem káros és a környezetet se veszélyeztető adalékanyagokat fognak engedélyezni az Unióban. Az engedélyezés során az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által megfelelőnek javasolt anyagok egy, az Európai Bizottság által kezelt úgynevezett pozitív listára kerülnek és csak ezen anyagok használhatóak az Unióban.
2.4 Kozmetikumok
A kozmetikumokban lévő vegyi anyagok szabályozása kiemelten szigorú. A 2010-től érvénybe lépő 1223/2009-es a kozmetikai termékekről szóló rendelet[15] alapján a CMR 1A. és 1B. anyagokat tilos kozmetikai termékekben 2010. december 1 után felhasználni. A rendelet emellett tartalmaz egy-egy listát arról, hogy mely anyagokat nem és mely anyagokat csak korlátozásokkal lehet kozmetikumokban felhasználni.
2.5 Biocidok
Európában a biocidok alkalmazása jelentősen nő. Számítások szerint 2009-től világszerte évente 5,4 százalékkal fog nőni a biocidpiac[16]. Eközben a biocidok jelentette egészségügyi kockázatok is folyamatosan nőnek. Számos, a hormonrendszert és a géneket károsító, lehetséges rákkeltő biocid, illetve sok, halakra és egyéb vízi élőlényekre fokozottan mérgező rovarirtó szer van forgalomban. A hazai vegyszeres szúnyogirtásban is rendre lehetséges rákkeltő, sőt a szabályok sajátos értelmezése miatt forgalomból kivont szereket használnak[17]. Francia vizsgálatok szerint, ha az anya a háztartásában - akár csekély mennyiségben is - rovarirtó szert használ, kimutathatóan növekedik a daganatos betegségek kialakulásának esélye a gyermekeknél.
Az Európai Bizottság 2009. június 12-én fogadta el a biocidok európai engedélyezéséről szóló rendelet tervezetét (COM(2009)267)[18], ami a jelenleg hatályos 1998-as 98/8/EK irányelvet hivatott kiváltani. Az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint[19] az új rendelet célja, hogy fokozottabban óvjuk az emberi egészséget és a környezetet. A jogszabály része jelenleg egy kritériumrendszer, hogy mely, egészségre és környezetre veszélyes biocidok egyáltalán nem lesznek engedélyezhetőek Európában. A Bizottság kizárná a CMR anyagokon túl az endokrin rendszert károsító anyagok használatát is. Az új jogszabály értelmében lesz egy pozitív lista, hogy mely biocidok használhatóak Európában, illetve lesz egy egységes új uniós szintű engedélyezési procedúra. A tervezet szigorúan korlátozná a biocidok alkalmazását ruhákban és bútorokban, valamint a jogszabály a biocid használatát is szabályozni fogja.
A jelenlegi szabályozás az ipar számára költséges és nehézkes, ugyanis akadozik a kölcsönös elismerés[20], azaz az egyik tagállamban engedélyezett szer másikban történő engedélyezése, továbbá az adatmegosztás hiánya miatt minden tesztet párhuzamosan végeznek. A REACH-hez hasonlóan kötelező megosztani a gerinces állatokon végzett kísérleti adatokat, elkerülendő a felesleges párhuzamos állatkísérleteket és költségeket. Az Európai Bizottság számításai szerint az egységesülő piacnak köszönhetően 2,7 milliárd eurót tudnak a vállalatok az elkövetkező tíz évben megspórolni. A jogszabályt 2010-2011-ben fogják az unió döntéshozói elfogadni és várhatóan 2013. január 1-jétől fog életbe lépni.
2.6 Higany korlátozások
Az egészségre és a környezetre fokozatosan veszélyes higany uniós és hazai használatát számos jogszabály korlátozta az elmúlt években és elfogadták a higany nemzetközi korlátozását is. 2004-től a higany és más veszélyes anyagok elektromos alkatrészekben, elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazását korlátozták (16/2004. KvVM rendelet), míg a higanytartalmú növényvédő szerek betiltásáról a 89/2004. FVM rendelet rendelkezik.
A higany exportját tiltó uniós rendelet szerint[21] 2011. március 15-től kezdve tilos lesz a fémhigany, a cinóber, a higanyvegyületek (higany-kalomel, higany-oxid) és bizonyos higanyt tartalmazó termékek kivitele az unióból. A higany export a kutatás-fejlesztésre, valamint az orvosi célokra használt összetevőkre továbbra is engedélyezett. A 2009. április 3-a óta érvényben lévő 2007/51/EK irányelv[22] megtiltja a higany használatát lázmérőkben, illetve lakossági értékesítésre szánt egyéb mérőeszközben. Az EU továbbá támogatta a higannyal kapcsolatos nemzetközi intézkedéseket (UNDP/GEF/UNIDO Globális Higany Projekt).
3 Nemzetközi szabályozások, folyamatok
3.1 A GHS
Az ENSZ által 2002-ben elfogadott GHS rendszer (Globally Harmonized System) célja[23], hogy segítse a vegyi anyagok biztonságos felhasználását, szállítását és ártalmatlanítását azáltal, hogy egyes anyagok az egész világon ugyanazzal a veszély-besorolással és címkével legyenek ellátva. Cél a veszélyes anyagok azonosítása és a felhasználók informálása a veszélyekről a biztonsági adatlapon és a címkén feltüntetett standardizált szimbólumok és mondatok segítségével. A 2008. decemberében elfogadott, az anyagok és keverékek osztályozását, címkézését és csomagolását szabályozó 1272/2008/EK számú, röviden CLP (classification, labelling and packaging) rendeletet vette át az EU jogrendszerébe a GHS-t. A CLP rendelet egyben harmonizálta a GHS-t a meglévő uniós előírásokkal. A 2009. január 20-án hatályba lépett[24] CLP rendelet végrehajtásának időzítését összehangolták a REACH vonatkozó határidőivel.
3.2 A SAICM
Az ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) Kormányzó Tanács[25] döntése alapján 2006 februárjában a Nemzetközi Vegyianyag-kezelési Konferencia (ICCM) dubai ülésén több mint 140 országból érkezett érdekelt fél közreműködésével kidolgozták a nemzetközi vegyianyag-gazdálkodásra vonatkozó stratégiai megközelítés (SAICM) kezdeményezést. Az EU Bizottsága meghatározó szerepet játszott[26] a folyamatban. A konferencián elfogadták a SAICM alapvető dokumentumait, a Dubai Nyilatkozatt, az Átfogó Szakpolitikai Stratégiát és a Globális Cselekvési Tervet. A SAICM alapításáról szóló Dubai Nyilatkozat[27] szerint a SAICM célja, hogy 2020-ra a vegyi anyagok felhasználása és előállítása minimális káros hatással bírjon az emberek egészségre és a környezetre. A Dubai Nyilatkozat felhívja a figyelmet a jelenlegi vegyi anyag kezelés problémáira és célokat jelöl ki. A Nyilatkozat része a Globális Cselekvési Terv (GPA), mely meghatározza időrendben a végrehajtással összefüggő teendőket, az elvégzendő feladatokat. A SAICM a célok teljesítésére elfogadott egy finanszírozási programot, az úgynevezett gyors kezdetet biztosító programot (QSP), mely 2013-ig tart.
4. Létező jogszabályok hiányosságai és új uniós feladatok
A Levegő Munkacsoport célja a döntéshozó politikusok figyelmének felhívása a jogszabályok hiánnyoságaira, a nem kellően vagy nem megfelelően szabályozott területekre. A zöldek feladata továbbá a létező jogszabályok megfelelő végrehajtásának biztosítása, a hazai hatóságok munkájának segítése.
4.1 A REACH és végrehajtásának hiányosságai
Az Európai Unió közel tíz évnyi vita után fogadta el 2006-ban a REACH-t, a vegyianyag-politika reformját. A sok év alatt a jogszabály jelentősen felhigult és sok vitatható, illetve a végrehajtás szempontjából kétséges rész maradt benne.
Korlátozás, helyettesítés és az SVHC-lista
A különösen magas kockázatot jelentő, például rákkeltő anyagokat engedélyeztetni kell. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy csak engedély vagy mentesség birtokában hozhatók forgalomba és használhatóak fel azon anyagok, melyek szerepelnek a rendelet XIV. mellékletében. A 2010-ben véglegesülő XIV. melléklet tartalmazza az engedélyköteles anyagok listáját. E melléklet alapja az úgynevezett SVHC (különös aggodalomra okot adó anyagok) lista. Egy anyag akkor kerül fel a listára, ha teljesíti a REACH 57. cikkében megfogalmazott bármelyik kritériumot. 2010 áprilisáig 29 anyag került fel az ECHA oldalán is megtalálható[28] SVHC listára, ám az Európai Bizottság 2012-ig további 106 anyag felvételének a lehetőségét jelentette be[29].
A REACH definíciója szerint azok a legveszélyesebb, úgynevezett "különös aggodalomra okot adó anyagok", melyek:
A REACH definíciója szerinti "különös aggodalomra okot adó anyagok" mihamarabbi helyettesítése érdekében a skandináv független civil International Chemical Secretariat (ChemSec) létrehozta a S.I.N. (Substitute It Now - Helyettesítsd Most) listát[30], melyen jelenleg több mint 350 vegyület található. Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) is felállította azon vegyi anyagok listáját[31], melyek a dolgozók és a fogyasztók egészségének védelme érdekében mihamarabb biztonságosabb anyagokkal helyettesítendők. A listán jelenleg több mint 400 vegyület található.
Ha a gyártó garantálja, hogy az anyag használatából fakadó kockázat megfelelően kezelhető, és "megfelelően ellenőrizhető", akkor az anyag használatát engedélyezik. A civil szervezetek szerint nincs "megfelelő ellenőrzés", hiszen a kényszerítő intézkedések hiánya miatt a gyártók korábban sem törődtek a kockázatokkal. Az elmúlt időszak azt mutatta, hogy a cégek, ha lehetőségük van rá, nem vonják ki a káros anyagokat, hanem mindenáron szeretnék azokat a piacon tartani amig lehet.
A REACH alapján az Európai Vegyi Anyag Ügynökség természetesen korlátozhatja egy anyag használatát. A korlátozási eljárás részeként, mely az egész Európai Unióra kiterjed, feltételeket szabhatnak az anyag gyártására, felhasználására és forgalomba hozatalára vonatkozóan, sőt meg is tilthatják annak használatát.
Tehát a REACH szerinti "különös aggodalomra okot adó anyagok" listája még igen hiányos, a nemzetközi zöld szervezetek és a Levegő Munkacsoport szerint a REACH-listán lévő anyagok mellett több mást is korlátozni kell. A zöld szervezetek úgy segíthetik a lista bővülését, ha saját kormányukat kérik, hogy javasoljanak egy-egy kockázatot jelentő anyagot az SVHC listára. A Levegő Munkacsoport a területen az Országos Kémiai Biztonsági Intézettel (OKBI), mint a REACH Nemzeti Hatósággal folytathat hatékony párbeszédet.
Információ a lakosságnak
Az engedélyezés hiányosságain túl a REACH nem követeli meg, hogy a veszélyes vegyületeket jelezzék a címkén. A fogyasztóknak tehát még a vegyi anyagokkal kapcsolatos információ birtokában sincs választási lehetőségük, hogy a biztonságos, egészségre káros anyagokat nem tartalmazó terméket választhassák. Ennek ellenére a REACH, ha a gyakorlatban kissé nehézkesen is, de biztosítja az európai fogyasztóknak azt a jogot, hogy amennyiben személyesen utánaérdeklődnek, információhoz jussanak az egyes termékekben található veszélyes anyagokat illetően. A cégek 45 napon belül kötelesek válaszolni arra, hogy van-e a REACH szerinti legveszélyesebb anyagokból a termékeikben.
A REACH 33. cikke szerint, ha egy árucikk 0,1 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban tartalmaz SVHC listán szereplő anyagot, akkor az árucikk szállítója az átvevő felet, illetve kérésre a fogyasztót az árucikk biztonságos felhasználását lehetővé tévő elegendő - a szállító rendelkezésére álló - információval látja el. A vonatkozó információkat, de minimum az anyag nevét, a kérés kézhezvételétől számított 45 napon belül díjmentesen kell biztosítani. Az információ szolgáltatás a keverékekre, példul egy tisztítószerre nem vonatkozik. Ilyen esetben a REACH 31. cikke a meghatározó: kozmetikumokon és a legtöbb keveréken kötelező feltüntetni a veszélyes anyagokat, így abból tájékozódhat a vevő, vagy esetleg elkérheti a biztonsági adatlapot. Az SVHC anyagok feltüntetése keverékeken azonban jelelenleg vitatott.
A Levegő Munkacsoport és a Greenpeace Magyarország vállalta, hogy nemzetközi zöld szervezetekkel (HEAL, EEB) közösen biztosítja, hogy a cégek hazánkban is teljesítsék a REACH-ben előírt információ szolgáltatási kötelezettségüket. A zöld szerveztek célja egyfelől, hogy a lakosok és a cégek ismerjék ezen előrásokat. A civil szervezetek hosszú távú célja, hogy a fogyasztói nyomás is hozzájáruljon ahhoz, hogy a forgalmazók vonják ki az emberi egészségre káros anyagokat, így a SVHC listán szereplő kemikáliákat a termékeikből.
4.2 Növényvédő szerek: derogációk és nemzeti cselekvési terv
A növények termesztése során jelentős mennyiségben használnak különféle növényvédő szereket (peszticideket). Ezek nagyobbrészt elbomlanak, mire a termék a fogyasztók asztalára kerül. Sajnos azonban a hivatalos vizsgálatok szerint a hazai boltokban kapható zöldségek és gyümölcsök közel fele tartalmaz ilyen anyagokat. A peszticidek (növényvédő szerek, biocidok) feladata a kártevők elpusztítása, tehát funkciójuknál fogva mérgek. Az Európai Bizottság utolsó felmérése szerint 2006-ban minden eddiginél nagyobb arányban voltak növényvédő szerekkel szennyezettek az unióban vásárolható élelmiszerek. Az elmúlt öt évben közel húsz százalékkal emelkedett a szennyezett élelmiszerek aránya. Aggodalomra adhat okot, hogy egyre több olyan terméket találtak, melyekből többféle hatóanyagot is ki lehetett mutatni. Olyan terméket is vizsgáltak, amelyben összesen 29 különféle permetszer volt, bár mind a hatályos határérték alatt. A vegyszerek együttes hatásáról szinte semmit sem tudunk, de tudományos vizsgálatok szerint[32] előfordulhat, hogy több vegyszer együttes hatása sokkal erősebb lehet. Egy francia vizsgálat szerint más vegyszerek jelenlétében a vinkozilin nevű szer harmincszor jobban károsította a kísérleti állatok egészségét. Mivel például hazai szőlőben rendre hat-hétféle vegyszert mutattunk ki[33], így egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a határértékek garantálják az egészségünk védelmét. Emellett a rákkeltő, az immunrendszert és a szaporodási képességet károsító anyagok már egészen kis mennyiségben is kifejthetik káros hatásukat.
Az európai növényvédő szer engedélyezési rendelet
A 2009-ben elfogadott új EU-s növényvédő szer engedélyezési rendelet alapján elvben fokozatosan ki kell vonni a forgalomból a CMR 1a és 1b, a PBT, a vPvB illetve az endokrin diszraptor növényvédő szer hatóanyagokat. A kivonandó anyagokat nehéz megbecsülni, különösen, hogy még kidolgozás alatt van a kritériumrendszer az endokrin rendszert károsító anyagokra. Az ipari oldal az anyagok többségének eltűnésétől tart, ezzel szemben az EU Bizottsága és több szakmai szervezet pár tízre teszi a kieső káros anyagok számát.
Az új szabályozás értelmében viszont, ha az adott, akár rákkeltő vagy hormonrendszert károsító anyag kivonása esetén nem áll rendelkezésre az adott kártevő elleni védekezésre kevésbé ártalmas anyag, akkor az adott szer, bár korlátozásokkal, de újra engedélyezhető. A jogszabály, tehát ha rövid időre is, de enged derogációt a káros szerek használatára. Az elmúlt években többször is előfordult, hogy Európa szerte kivont anyagokra hazánk "esszenciális használat" derogációt kért és kapott.
A Levegő Munkacsoport célja biztosítani, hogy a kockázatos anyagok helyettesítése legyen a prioritás, és csak valóban indokolt, minimális számú esetben kerüljön sor derogáció megadására.
Nemzeti Cselekvési Terv készítése
Az új irányelv előírja, hogy minden országban, az érdekeltek bevonásával nemzeti akciótervet kell készíteni arról, hogy miképp lehet az adott országban csökkenteni a szerhasználatot és a növényvédő szerek jelentette kockázatokat. A Levegő Munkacsoport célja biztosítani, hogy a hazai akcióterv valós pozitív változásokat hozzon, azaz sikerüljön minél jobban függetleníteni a mezőgazdasági termelést a vegyszerektől.
A zöld szervezeteknek először is minél hatékonyabban részt kell venni a cselekvési terv kidolgozásában és érvényesíteniük kell a tervben a környezeti és az egészségügyi szempontokat. A jogszabály elfogadása során az Európai Parlament százalékos célt szavazott meg arra, hogy valós, jelentős és betartatott mennyiségi peszticid használati célkitűzések és menetrendek szerepeljenek a cselekvési tervekben. A számszerű előírás ugyan nem került be a végső jogszabályba, ám a felhasználás és a peszticidhasználatból adódó kockázatok csökkentése előírás maradt. A zöld szervezeteknek ösztönöznie kell, hogy ez az előírás a gyakorlatban is eredményt hozzon. Ennek részeként szigorú kritériumrendszert kell megalkotni a környezetbarát integrált növényvédelemre (IPM) vonatkozóan, illetve ösztönözni szükséges az IPM elterjedését és fokozott támogatását. Párhuzamosan szükséges a vegyszermentes, ökológiailag ellenőrzött gazdálkodás fokozott támogatása.
4.3 Hormonrendszert károsító hatás és a biszfenol-A
Ötven feletti szintetikus anyagról merült fel az elmult években, hogy az emberi szervezetbe kerülve hormonként viselkedik. Ezen anyagok xenoösztrogén-szerűen viselkednek, a tesztoszteron receptorokhoz kötődnek anélkül, hogy a tesztoszteron hatásával rendelkeznének. Ezért gyermekkorban ért hatásként például előfordulhat, hogy a másodlagos nemi jellegek gyengén, vagy egyáltalán nem alakulnak ki. 1992-ben dán kutatók adatai szerint a sorköteles dán fiatalok spermiumszáma az 1938-as adatokhoz képest, főként ezen anyagok hatására a felére csökkent[34]. Az ember fejlődését a nemi és egyéb hormonok alakítják, ezért ha ebbe a rendkívül érzékeny rendszerbe kívülről beavatkozunk, annak követhetetlen és igen káros hatásai lehetnek. A dán környezetvédelmi hatóság, az EPA felmérte[35], hogy miképp hatnak az élelmiszerekben, hétköznapi tárgyakban, illetve a beltéri levegőben és porban található vegyi anyagok a kétévesnél fiatalabb gyerekek egészségére. A vizsgálatok igazolták a környezetvédők félelmeit: az endokrin károsító, azaz a hormonrendszert zavaró anyagokat nagy mennyiségben tartalmazó termékek sajnos jelentős kockázatot jelentenek a csecsemőkre nézve. Ám a mai napig nincs semmilyen olyan egységes hazai vagy európai előírás, amely korlátozná a hormonhatású, hormonrendszert károsító, szakszóval endokrin diszruptor anyagok használatát[36].
Ilyen viselkedést tulajdonítanak a polikarbonát összetevő biszfenol-A-nak, a DDT-nek, a vízsennyező nonilfenolnak, a dioxinoknak, a poliklórozott bifenileknek (PCB), és több növényvédő és rovarirtó szernek. Létezik persze sok, a hormonrendszert befolyásoló természetes anyag is; ám ezekkel részben megtanultunk együtt élni: például ismert a szerecsendió vágykeltő hatása; másfelől a természetes anyagok gyorsan lebomlanak az emberi testben és eltűnnek onnan. A hormonrendszerbe beavatkozó BpA például károsítja az emberek szaporodási képességeit, meddőséget, korai serdülést, elhízást, születési és fejlődési rendellenességeket okozhat. A 2009 őszén elfogadott, növényvédő szereket szabályozó EU rendelet az első olyan jogszabály, ami a rákkeltő és génkárosító szerek mellett az endokrin diszruptor anyagok engedélyezését is korlátozná. Pont a hormonális hatás lehet a magyarázat arra, hogy miért nem volt több vizsgálat esetén a BpA-nak hatása egy-egy szervezetre. Felmerülhet ugyanis, hogy a vizsgálatokban használt állatoknak magas az ösztrogéntoleranciájuk, így nem merül fel káros elváltozás.
Hormonhatású tulajdonsággal rendelkezik több növényvédő és rovarirtó szer[37]. Az 2009-ben elfogadott növényvédő szer engedélyezési rendelet szerint nem engedélyezhetőek az endokrin rendszert romboló, azaz a hormonrendszert károsító anyagok kivéve, ha a növényvédő szerben, védőanyagban vagy kölcsönhatás-fokozóban lévő ilyen hatóanyagnak való humán expozíció mértéke a felhasználás javasolt reális feltételei mellett elhanyagolható. Az új rendelet viszont nem állít fel kritériumrendszert ezen anyagokra, hanem előírja, hogy a Bizottság 2013. december 14-ig nyújtson be javaslatot az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsághoz arra vonatkozóan, hogy miképp határozhatók meg a hormonrendszert károsító tulajdonságok. A kritériumok elfogadásáig hormonrendszert károsító tulajdonságú anyagnak tekintendők azon anyagok, melyek "az 1272/2008/EK rendelet rendelkezései alapján a 2. kategóriájú karcinogén és 2. kategóriájú reprodukciót károsító anyagként" vannak besorolva, illetve ha a 2. kategóriájú reprodukciót károsítóként besorolt anyagról ismert, hogy az endokrin rendszer számára mérgező.
REACH-ben nincs megfelelően szabályozva az endokrin károsító anyagok korlátozása. A REACH annyit ír elő, hogyha az endokrin károsító hatás kockázatai összevethetőek a CMR (rákkeltő, mutagén, reprotoxikus) illetve a PBT (perzisztens, bioakkumulatív és toxikus) hatással, akkor azokhoz hasonló módon korlátozni szükséges.
A Levegő Munkacsoport célja, hogy biztosítsák, hogy a növényvédőszer rendelet alapján egészségügyi szempontból megfelelő kritériumrendszer szerint legyenek kizárva az endokrin károsító anyagok. Ösztönözniük kell, hogy a REACH különös aggodalomra okot anyagok listájára (1.4.3 fejezet) kerüljenek fel ilyen szempont alapján anyagok. A jelenleg elfogadás alatt álló új biocid engedélyezési rendeletben pedig szintén biztosítani kell, hogy a hormonkárosító hatás kizáró ok legyen.
Biszfenol-A
A biszfenol-A egy nagy mennyiségben gyártott szintetikus vegyszer, melyet leginkább polikarbonát (PC) műanyagok és epoxigyanták gyártására használnak. Polikarbonátból számos terméket, például sport- és biztonsági felszereléseket, CD-ket, elektronikus eszközöket, ivóvízhálózati elemeket gyártanak, továbbá élelmiszerekkel érintkező eszközöket: étel- és italtároló eszközöket, cumisüvegek, újrahasznosítható üdítős és ásványvizes palackokat, mikrohullámú készülékekhez használatos edényeket és ételtartó dobozokat is készítenek. Polikarbonát mellett mindenki kezébe kerülnek hőnyomtatott számlák (áruházi blokk, bankártyás fizetési bizonylat) is nagy mennyiségben tartalmaznak biszfenol-A-t. Vizsgálatok szerint a BpA már alacsony koncentrációban is beavatkozik a hormonrendszerbe[38]. Az elmúlt években több mint száz tudományos jelentés bizonyította, hogy az endokrin endszert károsító hatása miatt a biszfenol-A felelőssé tehető egyes rákos megbetegedésekért (prosztata- és mellrák), cukorbetegség kialakulásáért, pajzsmirigy zavarokért, szívbetegségekért, asztmáért, pajzsmirigy rendellenességekért, továbbá egyéb hormonális zavarokért, mint például korai serdülésért, elhízásért, meddőségért, emellett születési rendellenességekért, az agyi fejlődés rendellenességeiért és viselkedési zavarokért. Indiában végzett vizsgálatok szerint [39] a biszfenol-A hatása legalább három generáción keresztül továbbadódik.
A környezetvédelmi és egészségügyi szervezetek Európa szerte azért küzdenek, hogy rövidtávon a gyermekek számára készült termékekből (cumisüvegek, ételtárolók), hosszabb távon pedig a felnőttek, terhes nők kitettségét okozó termékekből (étel és italtárolók, blokkok, stb.) tűnjön el a biszfenol-A.
1
Peszticid használat Magyarországon,
2004, PAN Germany, KTK,
www.pan-germany.org/download/fs_hu_hu.pdf
2 Forrás:
Az anyatejről másként; 2008
- 09 – 30;
http://csillagfurtbaba.atw.hu/files/85e267c334e5418fbfdd0273b1a680e7-76.php
3 Kovács Gábor: A POP-ok gyártására, felhasználására és kibocsátására vonatkozó hazai előírások, a jogszabályi háttér bemutatása; KvVM; http://www.kvvm.hu/cimg/documents/JogszabalyiHatter.pdf
4 dr. Pethő Ágnes: A Rotterdami Egyezményről, MgSzH Központ http://www.air.gov.hu/dokumentum.php?dokumentum_id=1471
5 National Implementation Plan of The Stockholm Convention for the Reduction of Persistent Organic Pollutants in the Environment, 2009, KvVM
6 Forrás: Kozák Kristóf: Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról, 2009. március 23., KVVM
7 Teljes nevén: A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
8 12. Preambulum
9 A REACH az EU vegyi anyagokra vonatkozó egységes bejegyzési, értékelési és engedélyezési rendszere /érvényes 2007. június 1.-től/ http://www.gymskik.hu/index.php?id=1361
10 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1107/2009/EK RENDELETE (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről
11 1333/2008/EK http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008R1333:EN:NOT
12 1331/2008/EK http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008R1331:EN:NOT
13 1332/2008/EK http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008R1332:EN:NOT
14 1334/2008/EK http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008R1334:EN:NOT
15
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS
A TANÁCS 1223/2009/EK RENDELETE (2009.
november 30.) a kozmetikai termékekről
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2009:342:0059:0209:HU:PDF
16 http://www.freedoniagroup.com/World-Biocides.html
17 http://www.levego.hu/vegyianyag/sajto_16.htm
18 http://ec.europa.eu/environment/biocides/revision.htm
19 http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/913&format=HTML&aged=0&language=EN&guiLanguage=en
20 http://ec.europa.eu/environment/biocides/pdf/council_july09.pdf
21 1102/2008/EK
rendelete (2008. október 22.) a fémhigany
és egyes higanyvegyületek és
-keverékek kiviteli tilalmáról,
valamint a fémhigany biztonságos
tárolásáról
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2008:304:0075:01:HU:HTML
22 Az Európai
Parlament és a Tanács 2007/51/EK
irányelve (2007. szeptember 25.)
a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek
a bizonyos higanytartalmú mérőeszközök
forgalomba hozatalát érintő
korlátozások tekintetében
történő módosításáról
(a 76/769/EK irányelv tartalma átkerült
a REACH XVII. mellékletébe)
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2007:257:0013:01:HU:HTML
23 Osztályozás és címkézés; http://guidance.echa.europa.eu/classification_label_hu.htm
24 Forrás: Toxinfo: Mi a GHS? http://www.toxinfo.hu/index.php?page=ghs
25 SAICM; http://web.kvvm.hu/vegyi/index.php?id=10
26 http://europa.eu/generalreport/hu/2006/rg47.htm
27 Nemzetközi Vegyi Anyag Kezelés Stratégiai Megközelítése, mely magába foglalja a Nemzetközi Vegyi Anyag Kezelésről szóló Dubai Nyilatkozatot, az Átfogó Politikai Stratégiát és Globális Cselekvési Tervet; Kibocsátotta a Nemzetközi Vegyi Anyag Kezelés Stratégiai Megközelítés titkársága, 2006. április 28.
28 http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
29 EU guidance on SVHC authorisations agreed; ENDS Europe DAILY, 25 March 2010
30 www.sinlist.org
31 www.etuc.org/r/830
32 http://vegyi.blog.hu/2009/10/29/egyuttes_hatasok
33 http://www.levego.hu/letoltes/vegyianyag/hirlevel0812.pdf
34 Tompa Anna: A környezeti ártalmak és a daganatos betegségek megelőzése; Magyar Tudomány, 2003/11; 1413. o. http://www.matud.iif.hu/03nov/009.html
35 http://www.mst.dk/Udgivelser/Publications/2009/10/978-87-92548-81-8.htm
36 http://www.mindfully.org/Pesticide/EDs-PWG-16jun01.htm
37 http://www.foe.co.uk/resource/briefings/endocrine_disrupting.html
38 Pl.:
Plastics Bisphenol A (BPA) component affects
intestine, December 15, 2009; Agence France-Presse;
http://www.theaustralian.com.au/news/health-science/plastics-bisphenol-a-bpa-component-affects-intestine/story-e6frg8y6-1225810534673
Jerome Taylor: Scientists call for ban on
danger chemical,
http://www.independent.co.uk/life-style/health-and-families/health-news/scientists-call-for-ban-on-danger-chemical-1938690.html
39 BPA
affects male rat fertility for generations.
Feb 09, 2010; Salian S, T Doshi,
and G Vanage. Perinatal exposure of rats
to bisphenol A affects the fertility of
male offspring. Life Sciences http://dx.doi.org/10.1016/j.lfs.2009.10.004;
http://www.environmentalhealthnews.org/ehs/newscience/bpa-compromises-male-fertility-across-generations/
Hazai légszennyezéssel kapcsolatos jogszabályok
-1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
A törvény
22. §-a a levegő, mint az egyik környezeti
elem védelmének általános
szabályait tartalmazza. Előírja,
hogy:
22.
§ (1) A levegő védelme kiterjed
a légkör egészére,
annak folyamataira és összetételére,
valamint a klímára.
(2)
A levegőt védeni kell minden olyan
mesterséges hatástól,
amely azt, vagy közvetítésével
más környezeti elemet sugárzó,
folyékony, légnemű, szilárd
anyaggal minőségét veszélyeztető,
vagy egészséget károsító
módon terheli.
(3)
A tevékenységek, létesítmények
tervezésénél, megvalósításánál,
folytatásánál, valamint
a termékek előállításánál
és használatánál
törekedni kell arra, hogy a légszennyező
anyagok kibocsátása a lehető
legkisebb mértékű legyen.
A törvény
az Országgyűlés, a Kormány
és az ágazati miniszter feladatai
közé rendeli a levegővédelemmel
kapcsolatos országos jogalkotást,
a polgármesterek (Budapesten a főpolgármester)
feladatai között írja elő
továbbá az alábbiakat:
a) a
füstködriadó terv kidolgoztatása
és végrehajtása;
b) a
füstködriadó terv végrehajtása
során a légszennyezést
okozó, szolgáltató,
illetve termelő tevékenységet
ellátó létesítmények
üzemeltetőinek más energiahordozó,
üzemmód használatára
kötelezése, az üzemeltető
tevékenységének, valamint
a közúti közlekedési
eszközök üzemeltetésének
időleges korlátozása vagy
felfüggesztése;
c) a külön jogszabályban meghatározott szmoghelyzet (füstködállapot) bekövetkezése esetén az érintett lakosság tájékoztatása a meglévő és várható túllépés helyéről, mértékéről és időtartamáról, a lehetséges egészségügyi hatásokról és a javasolt teendőkről, valamint a jövőbeli túllépés megelőzése érdekében szükséges feladatokról.
-2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról:
A törvény adófizetési
kötelezettséget ír elő
az egyes környezeti elemekbe kibocsátott
szennyező anyagok mennyisége után
a kibocsátó számára.
A levegőterhelési díjfizetési
kötelezettség azt a kibocsátót
terheli, akinek a helyhez kötött
légszennyező pontforrása külön
jogszabály szerint bejelentésköteles.
A díjat a törvény mellékletében
található anyagok kibocsátása
után kell fizetni, kivéve
a fűtéssel kapcsolatos kibocsátásokat.
A díj mértékét
az éves szinten kibocsátott
anyagok tömege (kg-ban) és a
levegőterhelő anyagok egységdíjának
szorzata képezi.
-306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről:
A rendelet a levegővédelem legfontosabb
szabályait foglalja össze, harmonizálva
a vonatkozó uniós szabályokkal.
Célja a környezeti levegő minőségének
tartós és hatékony
megóvása és javítása,
az emberi egészség védelme
és a környezet állapotának
megőrzése érdekében.
A rendelet meghatározza a levegővédelem
alapvető fogalmait és általános
előírásait, amelyek közül
a legfontosabb, hogy: „Tilos a légszennyezés,
valamint a levegő lakosságot zavaró
bűzzel való terhelése, továbbá
a levegő olyan mértékű terhelése,
amely légszennyezettséget
okoz.„
Meghatározza az imissziós
(levegőterhelési) és emissziós
(kibocsátási) szempontrendszer
szabályait, mérési
szempontjait. Ez utóbbi keretében
a helyhez kötött pontforrásokra,
diffúz forrásokra, mozgó
forrásokra, vonalforrásokra
és bűzzel járó tevékenységekre
vonatkozó szabályokat. Előírja
az önkormányzatok számára
levegővédelmi intézkedési
terv készítésének
kötelezettségét, valamint
meghatározza a kereteit a határérték
feletti állapot esetén alkalmazandó
rendkívüli intézkedéseknek.
Külön rendelkezéseket tartalmaz
a hatósági eszközökről,
különösen az adatszolgáltatási
követelményekről, a bírságolási
szabályokról és meghatározza
az eljáró hatóságokat
(első fokon általában a környezetvédelmi
felügyelőség, de bizonyos esetekben
a helyi önkormányzat jegyzője
jár el). A mellékletekben
megtaláljuk egyebek mellett az levegőminőségi
és füstköd-riadó
terv követelmény-rendszerét,
a bírságolási szempontokat,
és az engedélyezéshez,
valamint adatszolgáltatáshoz
szükséges adattartalmi követelményeket.
-7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről
A rendelet meghatározza az egyes légszennyező anyagok országos összkibocsátási határértékeit, amelyeket 2010-re kellett teljesíteni. Ezek a következők: kén-dioxid esetén 500 kt/év, nitrogén-oxidok esetén 198 kt/év, VOC esetén 137 kt/év, ammónia esetén 90 kt/év.
-6/2011.
(I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi
szint és a helyhez kötött
légszennyező források kibocsátásának
vizsgálatával, ellenőrzésével,
értékelésével
kapcsolatos szabályokról
A rendelet a levegőterheltségi (imissziós) és a kibocsátási (emissziós) szintek mérésének követelményrendszerét (pl. mérési pontok, mérési feltételek) fekteti le. Részletes előírásokat tartalmaz a vizsgálat és értékelés módszereire, továbbá meghatározza a levegővédelemmel kapcsolatos ellenőrzések kritériumait és részletszabályait.
-4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről
A rendszer egyik legfontosabb eleme ez a rendelet, amely meghatározza mind az emissziós (kibocsátási), mind az imissziós (levegőterhelési) határértékeket. Utóbbi esetben napi és éves egészségügyi továbbá tájékoztatási és riasztási küszöbértékek megállapítására kerül sor a rendelet mellékleteiben.
-15/2001. (VI. 6.) KöM rendelete az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről
A rendelet a radioaktív anyagok kibocsátásának határértékeit, tervezési és üzemeltetési követelményeit, valamint ellenőrzését szabályozza. A kibocsátok előzetes bejelentési és a szokásostól eltérő működés esetén jelentési kötelezettséggel tartoznak a felügyelőség felé.
-10/2001. (IV.19.) KöM rendelete az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról.
A rendelet célja az egyes tevékenységeknél, berendezésekben történő szerves oldószer felhasználásból származó illékony szerves vegyületek kibocsátásának megelőzése, megakadályozása, illetve csökkentése. Ennek érdekében általános szabályként meghatározza, hogy: „A VOC felhasználással járó tevékenységet, berendezést úgy kell végezni, illetve működtetni - amennyiben lehetséges zárt technológia alkalmazásával -, hogy a VOC kibocsátást megelőzzék. Ha erre nincs mód, a véggázok összegyűjtésével, leválasztó berendezések alkalmazásával a VOC kibocsátást a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni.” Szabályokat találunk a VOC kibocsátás ellenőrzéséről és a jogsértő tevékenységek szankcionálásáról is.
-3/2002. (II.22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről.
A jogszabály a hulladékégetés engedélyezésének feltételeit, a hulladék befogadásának és az égető üzemeltetésének követelményrendszerét határozza meg. Speciális kibocsátási határértékeket szab a légszennyező anyagokra, és a füstgáztisztító berendezés használata során keletkező szennyvízre, valamint a fennmaradó hulladékra. Speciális szabályokat állapít meg az ellenőrzésre, rendkívüli körülményekre és a kísérleti égetésre is.
-4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről.
A zónacsoport vagy zónatípus a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik. A zónakijelölés szempontjait a rendelet melléklete tartalmazza.
-17/2003. (IV.4.) GKM-KvVM-PM együttes rendelete egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmának csökkentéséről.
A rendelet a kén-dioxid szennyezettség csökkentése érdekében rendelkezik a szén-hidrogén tartalmú fűtőanyagok. Meghatározza a fűtőanyagok minőségi követelményeit (elsősorban a maximális kéntartalmát) és tanúsító rendszerét, szabályokat ad a rendkívüli helyzetekre és az előírások mintavételes ellenőrzésére.
-270/2003. (XII.24.) Korm. rendelet az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól.
A rendelet a környezetterhelési díjfizetéshez (pl. levegőterhelési díj) kapcsolódó részletes szabályokról szól.
-7/1999.
(VII. 21.) KöM rendelet a 140 kWth
és az ennél nagyobb, de 50
MWth-nál kisebb bemenő hőteljesítményű,
helyhez kötött gázturbinák
légszennyező anyagainak technológiai
kibocsátási határértékeiről.
-23/2001.
(XI.13.) KöM rendelet a 140 kW és
az ennél nagyobb, de 50 MW-nál
kisebb névleges bemenő hőteljesítményű
tüzelőberendezések légszennyező
anyagainak technológiai kibocsátási
határértékeiről.
-10/2003.
(VII.11.) KvVM rendelet az 50 MWth és
annál nagyobb névleges bemenő
hőteljesítményű tüzelőberendezések
működési feltételeiről
és légszennyező anyagainak
kibocsátási határértékeiről.
Nemzetközi légszennyezési egyezmények
Genfi Egyezmény
A 60-as évek skandináv savas esői nyilvánvalóvá tették, hogy a légszennyező tevékenységek a forrásuktól több száz, akár több ezer kilométere is kifejthetik káros hatásaikat. A nagy kéntartalmú fosszilis tüzelőanyagok használata az iparban és a közlekedésben folyamatosan növekedett, országhatárokon átívelő környezetszennyezést okozva. Az erdők, a talaj és a vízi élővilág pusztulása, illetve a szerkezeti anyagok korróziója, az emberi egészség károsodása lépésre kényszerítette az érintett államokat. 1972-ben Stockholmban szervezte meg az ENSZ az úgynevezett "Emberi Környezet" konferenciát (Conference on Human Environment), mely célja a savasodás elleni nemzetközi küzdelem volt[1.]
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) által előkészített, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezés mérséklésére irányuló, úgynevezett Genfi Egyezményt[2] 1979. november 13-án a svájci Genfben 34 európai ország – köztük hazánk is –, az Egyesült Államok és Kanada képviselői írták alá. A kezdeti Egyezmény kizárólag a levegőbe történő kén-dioxid kibocsátást nevesítette, és nem írt elő konkrét kibocsátás csökkentési feladatokat. Az egyezmény aláírói az úgynevezett Részes Felek száma azóta nőtt: jelenleg 51 tagja van a konvenciónak[3], 50 államon túl az Európai Unió is külön Félként csatlakozott az egyezményhez.. Az egyezményt az ENSZ EGB koordinálja, a titkárságnak is az EGB ad otthont Genfben[4].
A Genfi Egyezmény volt az első politikától független, szakmai együttműködést megalapozó nemzetközi környezetvédelmi egyezmény. Az Egyezmény keretében szakmai munkacsoportok, szakértői bizottságok alakultak, együttműködési programok indultak ezernél is több szakember bevonásával[5]. Az Egyezménynek is köszönhetően Európában és Észak-Amerikában jelentősen csökkent a kén-dioxid kibocsátás és ezzel párhuzamosan csökkentek a kén-dioxid jelentette problémák, ám a közlekedési kibocsátások miatt a nitrogén-oxidok szintjének koncentrációja, különösen városi környezetben nem sokat javult.
Az Egyezményt az elmúlt évtizedekben számos más anyagra és területre is kiterjesztették. Az Egyezményhez, céljainak megvalósítása érdekében különböző jegyzőkönyvek kapcsolódnak[6]. A jegyzőkönyvekben szerepelnek az előírt intézkedések és a különböző kibocsátás csökkentési célok.
A Genfi Egyezményben és jegyzőkönyveiben foglalt feladat hazai végrehajtásáról számos hazai jogszabály született[7]. Az egyezmény hazai végrehajtásáért a KvVM felel. A KvVM feladata a Végrehajtó Testület által megszabott időszakonként az ENSZ-EGB Titkárságának az Egyezménnyel kapcsolatos intézkedésekről információ szolgáltatás. A Genfi Egyezményből adódó feladatok megjelennek a közösségi jogban is. Az Európai Bizottság (EB) Környezetvédelmi Főigazgatóságának (DG Environment) külön stratégiája van a Genfi Egyezménnyel való együttműködésre[8]. Az EB három kulcsterületre fókuszál: a légszennyezés monitorozási modelljeinek fejlesztése, adatbázisok készítése az emissziókról és a légszennyezés hatásainak vizsgálata.
Az alábbi fejezetekben következnek a Genfi Egyezményhez kapcsolódó egyes jelentős jegyzőkönyvek. A legtöbb jegyzőkönyvnek megtörtént a felülvizsgálata. A régebbi jegyzőkönyvek szabályait, előírásait nemcsak tartalmazzák az újabbak, hanem a technikai fejlődést követve egyre szigorodnak. Jelenleg három jegyzőkönyv felülvizsgálata zajlik vagy várható.
Az Aarhusi POP Jegyzőkönyv
1998-ban, a dán Aarhusban írták alá a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok (Persistent Organic Pollutants: POP) légköri kibocsátásának csökkentéséről szóló Jegyzőkönyveket. A Jegyzőkönyv célja, hogy a közismert, nagy mennyiségben előforduló légszennyező anyagok mellett kiterjessze a Genfi Egyezmény hatókörét a sokkal kisebb volumenben kibocsátott, de igen mérgező, nem lebomló anyagok korlátozására is.
A POP Jegyzőkönyv 14 POP anyag, illetve anyagcsoport levegőbe történő kibocsátását szabályozza. Egyes anyagok, termékek gyártását és felhasználását betiltja, míg más anyagok felhasználását korlátozza[9]. Az Aarhusi POP lista a következő anyagokat tartalmazza[10]:
Az 1998-ban született Aarhusi POP Jegyzőkönyv 2003-ban lépett csak hatályba, mikor a 16. ország is ratifikálta. A Jegyzőkönyv végrehajtását könnyítette a 2001-ben elfogadott, a POP anyagok korlátozását célul tűző Stockholmi Egyezmény. Bár a Stockholmi Egyezmény csupán 12 POP anyagra/anyagcsoportra terjedt ki, az Aarhusi Jegyzőkönyv 14 (16) POP anyagával/anyagcsoportjával szemben, viszont a Stockholmi Egyezmény nem csupán a légszennyezéssel, hanem minden környezeti médiumba/elembe történő kibocsátással foglalkozik.
A Jegyzőkönyv hazai átvételét és a végrehajtást több jogszabály is biztosította[11]. A 2143/2003. (VII. 1.) Kormányhatározat értelmében 2004. április 30-ig az Aarhusi Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Intézkedési Tervet kellett készíteni. Az intézkedési terv egyben született meg a Stockholmi Egyezményhez megkövetelt POP leltárral. A Jegyzőkönyv hazai végrehajtása nem ütközött nehézségekbe, ugyanis az érintett vegyi anyagok gyártása és felhasználása nem folyt Magyarországon[12], de a szennyezők kiküszöbölése egyes területeken nehézségekbe ütközött. A PAH kibocsátás, bár jelentősen csökkent 1985-höz képest, a lakossági fűtés (avarégetés), illetve a gépjárművek kibocsátása révén továbbra is problémát jelent. A HCB kibocsátást pedig a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22) KöM rendelet határértékeinek betartatásával teljesítettük.
A Genfi Egyezmény 30 éves évfordulóján, 2009 novemberében tartott végrehajtó testületi ülés hét új szennyezővel javasolta[13] bővítetni a POP jegyzőkönyvet: a hexaklórbutadiénnel (HCBD), az oktabróm-difenil-éterrel, a pentaklórbenzollal (PCB), a Pentabróm-difenil-éterrel (BDE), a perfluoró-oktán-szulfonátokkal és (PFOS), és a rövidláncú poliklórozott parafinekkel (SCCP).
A POP Jegyzőkönyv tavalyi módosítása végül a következő anyagok felvételére terjedt ki: hexaklór-butadién (HCBD), hexa- és heptabrómozott difenil-éter, tetra- és pentabróm-difenil-éter (BDE), pentaklór-benzol (PCB), perfluoroktán-szulfonát (PFOS), poliklórozott naftalinok (PCN) és rövidláncú klórozott paraffinok (SCCP).
Aarhusi nehézfém jegyzőkönyv
1998-ban, Aarhusban a POP jegyzőkönyv mellett született egy másik jegyzőkönyv is a nehézfémek légköri kibocsátásának korlátozásáról. Az Aarhusi nehézfém jegyzőkönyv feladata a kadmium, az ólom és a higany ipari forrásokból, technológiai folyamatokból, hulladékok égetéséből és a közlekedésből származó kibocsátásának csökkentése. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) keretében az utóbbi években világszintű intézkedéseket fogadtak el a higany, illetve más nehézfémek (ólom és kadmium) kibocsátásának és kockázatainak mérséklése érdekében. Az új nemzetközi egyezmény miatt 2011 decemberében várhatóan módosul az Aarhusi nehézfém jegyzőkönyv is.
Hazánkban az ólom levegőbe történő kibocsátása radikálisan visszaesett az ólmozott benzin kivonásával (1. ábra). A higany és kadmium kibocsátás területén nem volt szükség új intézkedésekre, emellett a higany több hazai felhasználása is jelentősen csökkent, a korlátozó jogszabálynak köszönhetően.
Az ólmot tartalmazó akkumulátorok visszagyűjtése és hazai feldolgozása szabályozott és megfelelőképpen megoldott hazánkban.
1. ábra:
A közlekedésből származó
ólomkibocsátás alakulása
Magyarországon 1991-2000
(Forrás:
Magyarország Környezeti Adatai,
2005, KvVM)
Az EMEP Jegyzőkönyv
A "levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére szolgáló európai együttműködési program", az úgynevezett EMEP (European Monitoring and Evaluation Programme) Jegyzőkönyv keretében valósul meg. E program hivatott az emisszió csökkentési programok haladását mérni.
A program keretében Európa területén mintegy 100 mérőállomásból álló rendszert alakítottak ki, amelyben egységes módszer szerint mérik a légszennyező anyagok (SO2, NO2, O3, NH3, CO2, HNO3 gőz, nehézfémek, PM, stb.) koncentrációját és ülepedését, valamint a csapadékvíz kémiai összetételét[14]. Az eredmények a moszkvai és oslói nemzetközi központokba érkeznek, ahol értékelik az adatokat, vizsgálják a trendeket és a határokon átívelő hatásokat, és ez alapján megállapítják, hogy hol van szükség további emisszió csökkentésre. Hazánkban a Kecskemét közelében található K-pusztai mérőállomás szolgáltat adatot az EMEP rendszerbe, és ezzel teljesítjük az EMEP jegyzőkönyv előírásait.
Göteborgi jegyzőkönyv
A légszennyezéssel foglalkozik az 1999-es Göteborgi Jegyzőkönyv, ám hagyományos légszennyező gázok (SOX és NOX) mellett a másodlagos, illetve egyéb szennyezőkkel is foglalkozik, továbbá a szennyezők okozta környezeti károsodásokat komplex módon próbálja kezelni. A korábban hozott intézkedések ellenére ugyanis továbbra is problémát jelentetett a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon. Az 1999-es Jegyzőkönyv ezért[15] több szennyezőanyagot érint, és a szennyezők különféle hatásait átfogóan, többek között a BAT-ok bevezetésének előírásával kezeli. A Göteborgi Jegyzőkönyv a korábbiaknál szigorúbb kibocsátás csökkentési előírást tartalmaz kén-dioxidra, nitrogén-oxidokra és az illékony szerves vegyületekre (VOC-k), továbbá előírásokat tartalmaz ammóniára is. A Jegyzőkönyv alapján az aláíró európai országok területén összességében a kén-dioxid-emissziót 63%-kal, a nitrogén-oxid-kibocsátást 41%-kal, az ammónia emissziót 17%-kal és a VOC-kibocsátást pedig 40%-kal kell csökkenteni 2010-ig, az 1990. évi kibocsátásokat véve alapul. Az Európai Unió egységesen vállalta ezen célokat, így az egyes Tagországok célkitűzései eltérnek, Görögország SO2-kibocsátása például 2010-ig 7%-kal növekedhetett[16]. Az Egyezmény Részes Felei 2009-ben a Göteborgi Egyezmény szálló porra (PM, particulate matter) való kiterjesztéséről állapodtak meg[17]. Erről döntés a jegyzőkönyv módosításakor születik.
Az Európai Unió 2001/81/EK irányelve[18] meghatározza az egyes Tagországok maximális kibocsátásait. Ezen előírások hazánk esetében megegyeznek a Göteborgi Jegyzőkönyvben rögzített kibocsátás csökkentési értékekkel. A jegyzőkönyvből adódó egyéb feladatokat is átvette a hazai jog[19].
A Helsinki és az Oslói Jegyzőkönyv
A kén-dioxid kibocsátás-csökkentési célokat megfogalmazó, 1985-ben elfogadott Helsinki Jegyzőkönyv az 1980. évi kibocsátáshoz viszonyított, egységesen 30 százalékos kén-dioxid kibocsátás csökkentést írt elő 1993-ig, amit az összes Részes Fél nem tudott vállalni. A Jegyzőkönyvben foglaltak Európa-szerte túlteljesültek, ugyanis összességében mintegy 38 százalékkal csökkent a kén-dioxid emisszió (2. ábra).
2. ábra:
A kén-dioxid kibocsátások
alakulása Európában
1980-2002 között, illetve előrejelzések
a 2010. és 2020. évekre
(Forrás: Ábrák
a légszennyező anyagok kibocsátásának
változásáról,
2004, KvVM[20])
Magyarország is aláírta a jegyzőkönyvet és vállalta, hogy az 1980-as 1632 kT kén-dioxid kibocsátást 1993-ra 1142 kT-ra csökkenti. A Helsinki Jegyzőkönyvet túlteljesítettük, ugyanis a 1993-as kibocsátásunk csupán 757 kT volt. (3. ábra)
3. ábra:
A kén-dioxid kibocsátások
alakulása Magyarországon,
ágazatonként.
(Forrás:
Ábrák a légszennyező
anyagok kibocsátásának
változásáról,
2004, KvVM[21])
A Helsinki Jegyzőkönyv keretében végrehajtott kibocsátás-csökkenés ellenére az SO2 kibocsátások továbbra is károsították a környezetet. Az új technológiák és a földgáztüzelés elterjedése további csökkentésekre adott lehetőséget. Ezért születhetett meg az 1994-es Oslói Jegyzőkönyv a kénvegyületek kibocsátásának, vagy azok országhatárokon átterjedő fluxusának további csökkentéséről. A második kén-dioxid jegyzőkönyv eltérő emisszió-csökkentési feladatokat határozott meg az aláíró országoknak. Hazánknak az 1980-as, 1632 kT-s kén-dioxid kibocsátását kellett 2000-re 45 %-kal, 898 kT-ra, 2005-re 50 %-kal 816 kT-ra, majd 2010-re pedig 60 %-kal 653 kT-ra csökkentenie. Ezt a célt hazánk könnyen teljesíteni tudja, hiszen már 2000-ben is csupán 486 kT volt az éves kibocsátásunk. Az Oslói Jegyzőkönyvben szereplő célok beépültek az uniós és a hazai jogba[22] is.
A Jegyzőkönyv az országokra vonatkozó célértékeken túl a nagy tüzelőberendezésekre vonatkozó kötelező érvényű kibocsátási határértékeket is tartalmaz, melyek szintén beépültek az uniós[23], ezáltal a hazai jogba.
Szófiai Jegyzőkönyv
Az 1988-as Szófiai Jegyzőkönyv szerint az 1994-es év végi nitrogén-oxid kibocsátások nem haladhatják meg az 1987-es évi szintet. A nyugat európai országok ráadásul nyilatkozatban vállalták, hogy 1999-ig 30 százalékkal csökkentik az NOX kibocsátásaikat. A jegyzőkönyv mind tüzelőberendezésekre, mind járművekre megkövetelte az elérhető legjobb technológia alkalmazását[24]. A Jegyzőkönyvnek köszönhetően jelentősen csökkent Európában az NOX kibocsátás. Az egyre jelentősebb gépjárműforgalom miatt azonban városi környezetben gyakran igen magas, az egészségügyi határértékeket meghaladó nitrogén-oxid koncentráció alakulhat ki.
Magyarország teljesítette a Szófiai Jegyzőkönyv előírásait, hiszen a cél csupán az 1987-es 265 kT-ás NOX szintünk megtartása volt, és ehhez képest a valós kibocsátásunk 1994-ben csupán 183 kT volt. (4. ábra)
4. ábra: A nitrogén-oxid kibocsátások alakulása Magyarországon 1980-2002 között, ágazatonként
Genfi VOC Jegyzőkönyv
A napsütés hatására keletkező talajközeli ózon szennyezést hivatott mérsékelni az 1991-es Genfi Jegyzőkönyv, az illékony szerves vegyületek (Volatile Organic Compounds: VOC) kibocsátásának, vagy azok országhatárokon átterjedő fluxusának csökkentéséről. VOC a közlekedésből és szerves oldószerhasználat következtében kerül a levegőbe. A Jegyzőkönyv célkitűzése, hogy az aláírói csökkentsék VOC kibocsátásukat 1999-ig 30 százalékkal, az 1988. évi szinthez képest. Az egyes országok számára eltérő részcélokat fogalmaztak meg. Hazánknak csupán szinten kellett tartania az 1988-as 205 kT VOC kibocsátását, ám ezt túlteljesítettük, ugyanis az 1999-es kibocsátásunk csupán 170 kT volt[25].
1 25 éves a légszennyezés mérséklésére irányuló nemzetközi egyezmény; 2005-01-04, KVVM; http://www.kvvm.hu/index.php?pid=9&sid=47&hid=705
2 Az egyezmény honlapja: http://www.unece.org/env/lrtap/
3 Status of ratification of The 1979 Geneva Convention on Long-range Transboundary Air Pollution as of 2 September 2009; http://www.unece.org/env/lrtap/status/lrtap_st.htm
4 Convention on Long-range Transboundary Air Pollution - SECRETARIAT http://www.unece.org/env/lrtap/secretariat.htm
5 25 éves a légszennyezés mérséklésére irányuló nemzetközi egyezmény; 2005-01-04, KVVM;
6 A Genfi Egyezmény céljainak megvalósítását szolgáló jegyzőkönyvek, 2004, KVVM; http://www.kvvm.hu/cimg/documents/Az_Egyezm_ny_c_ljainak_megval_s_t_s_t_szolg_l__jegyz_k_nyvek__ttekint_se.doc
7 Többek között:
- 1984/8. Nemzetközi
Szerződés az Országos Környezet-
és Természetvédelmi
Hivatal elnökétől a nagy távolságra
jutó, országhatárokon
átterjedő levegőszennyezésre
vonatkozó, Genfben, az 1979. évi
november hó 13. napján aláírt
nemzetközi egyezmény
-
218/1995. (X. 13.) KE határozat nemzetközi
egyezmény megerősítéséről
- 2283/1998. (XII. 19.) Korm. határozat
a nagy távolságra jutó,
országhatárokon átterjedő
légszennyezés mérséklésére
irányuló 1979. évi
Egyezmény Jegyzőkönyvéhez
történő csatlakozásról
a környezetben tartósan megmaradó
szerves szennyezőanyagok légköri
kibocsátásának csökkentése
tárgyában
- 59/2001.
(IX. 7.) OGY határozat a nagy távolságra
jutó, országhatárokon
átterjedő levegőszennyezésről
szóló 1979. évi Genfi
Egyezményhez kapcsolódó,
a kénkibocsátások további
csökkentéséről szóló,
Oslóban, 1994. június 14-én
elfogadott Jegyzőkönyv megerősítéséről
2106/2003. (V. 30.) Korm. határozat
az országhatáron átterjedő
környezeti hatások vizsgálatáról
szóló ENSZ EGB egyezményhez
kapcsolódó stratégiai
környezeti vizsgálati jegyzőkönyv
aláírásáról
- 2101/2004. (IV. 28.) Korm. határozat
a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő
csatlakozásával összefüggésben
egyes nemzetközi szerződésekhez
való csatlakozáshoz kapcsolódó
intézkedésekről
8 UNECE’s
Convention on Long-range Transboundary Air
Pollution celebrates 30th Anniversary
Geneva, 24 November 2009, http://www.unece.org/press/pr2009/09env_p29e.htm
9 Idézet a Jegyzőkönyvből: Minden Fél köteles hatékony intézkedéseket hozni a Jegyzőkönyv I. Mellékletében felsorolt anyagok gyártásának és felhasználásának beszüntetésére. Ezek az anyagok: aldrin, klórdán, klórdekon, DDT, dieldrin, endrin, heptaklór, hexabróm-bifenil, hexaklórbenzol (HCB), mirex, PCB és toxafén. A fenti tiltás nem vonatkozik a laboratóriumi célú felhasználásokra. A DDT és PCB gyártása és felhasználása bizonyos esetekben továbbra is lehetséges, ezért e két anyag a Jegyzőkönyv II. Mellékletében is szerepel.
10 Kovács Gábor: A POP-ok gyártására, felhasználására és kibocsátására vonatkozó hazai előírások, a jogszabályi háttér bemutatása; KvVM; http://www.kvvm.hu/cimg/documents/JogszabalyiHatter.pdf
11 Ilyen
jogszabály többek közt:
- 113/2003. (X. 27.) OGY határozat
a nagy távolságra jutó,
országhatárokon átterjedő
levegőszennyezésről szóló
1979. évi Genfi Egyezményhez
kapcsolódó, a környezetben
tartósan megmaradó szerves
szennyezőanyagok (POP) légköri
kibocsátásának csökkentéséről
szóló, Aarhusban, 1998. június
24-én elfogadott jegyzőkönyv
megerősítéséről
- 2143/2003. (VII. 1.) Korm. határozat
a nagy távolságra jutó,
országhatárokon átterjedő
levegőszennyezésről szóló
1979. évi Genfi Egyezményhez
kapcsolódó, a környezetben
tartósan megmaradó szerves
szennyező anyagok (POP) légköri
kibocsátásának csökkentéséről
szóló, Aarhusban, 1998. június
24-én elfogadott Jegyzőkönyvvel
kapcsolatos egyes feladatokról
- 29/2009. (XII. 15.) KüM határozat
a környezeti ügyekben az információhoz
való hozzáférésről,
a nyilvánosságnak a döntéshozatalban
történő részvételéről
és az igazságszolgáltatáshoz
való jog biztosításáról
szóló, Aarhusban, 1998. június
25-én elfogadott Egyezményhez
kapcsolódó szennyezőanyag-kibocsátási
és -szállítási
nyilvántartásról szóló,
Kijevben, 2003. május 21-én
elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről
szóló 2009. évi LIII.
törvény 2. és 3. §¬ainak
hatálybalépéséről
12 Magyarországon
az aldrin, DDT, dieldrin, endrin, heptaklór,
hexaklór-benzol, klórdán
és toxafén felhasználását
a növényvédő szerek forgalomba
hozatalának és felhasználásának
engedélyezéséről, valamint
a növényvédő szerek csomagolásáról,
tárolásáról
és szállításáról
szóló6/2001. (I. 16.) FVM
rendelet tiltja. A mirex és a klórdekon
használata soha sem volt engedélyezve.
Kovács Gábor: A POP-ok gyártására,
felhasználására és
kibocsátására vonatkozó
hazai előírások, a jogszabályi
háttér bemutatása,
2003, KVVM http://www.kvvm.hu/cimg/documents/JogszabalyiHatter.pdf
13 UNECE’s
Convention on Long-range Transboundary Air
Pollution celebrates 30th Anniversary
Geneva, 24 November 2009, http://www.unece.org/press/pr2009/09env_p29e.htm
14 Forrás: 25 éves a légszennyezés mérséklésére irányuló nemzetközi egyezmény; 2005-01-04, KVVM;
15 Forrás: 25 éves a légszennyezés mérséklésére irányuló nemzetközi egyezmény; 2005-01-04, KVVM;
16 Forrás: dr. Kovács Endre: A Göteborgi Jegyzőkönyv, Lélegzet, 2000. január; http://www.lelegzet.hu/archivum/2000/01/0257.hpp
17 Revisionof the Gothenburg Protocol - Definition of PM: http://www.unece.org/env/documents/2009/EB/wg5/wgsr45/Informal%20docs/No%2011%20Revision%20of%20the%20Gothenburg%20Protocol-Definition%20of%20PM.pdf
18 2001/81/EK irányelv az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről EURLEX-en: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG%3A2001L0081%3A20070101%3AHU%3APDF
19 26/2006.
(XI. 27.) KüM határozat a nagy
távolságra jutó, országhatárokon
átterjedő levegőszennyezésről
szóló 1979. évi Genfi
Egyezményhez kapcsolódó,
a savasodás, az eutrofizáció
és a talaj közeli ózon
csökkentéséről szóló,
1999. december 1-jén, Göteborgban
aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről
szóló 195/2006. (IX. 25.)
Korm. rendelet 2—3. §-ainak hatálybalépéséről
2321/1999. (XII. 7.) Korm. határozat
a nagy távolságra jutó,
országhatárokon átterjedő
levegőszennyezésről szóló
1979. évi Genfi Egyezményhez
kapcsolódó, „A savasodás,
az eutrofizáció és
a talajközeli ózon csökkentéséről”
szóló Jegyzőkönyv aláírásáról
20 http://www.kvvm.hu/cimg/documents/_br_k_a_Genfi_egyezm_nyes_cikkhez_20041004.doc
21 http://www.kvvm.hu/cimg/documents/_br_k_a_Genfi_egyezm_nyes_cikkhez_20041004.doc
22 7/2003.(V.16.) KvVM-GKM együttes rendelet
23 Nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok a levegőbe történő kibocsátásnak korlátozásáról szóló 2001/80/EK irányelv
24 Többek
között az ólommentes benzin
terjesztést, a katalizátoros
járművek közlekedésének
megkönnyítése érdekében.
25 éves a légszennyezés
mérséklésére
irányuló nemzetközi egyezmény;
2005-01-04, KVVM
25 Forrás: 25 éves a légszennyezés mérséklésére irányuló nemzetközi egyezmény; 2005-01-04, KVVM