|
Vegyi szabályozás
A környezetvédelmi mozgalmak
elindulását és az első
környezetvédelmi szabályokat
a "néma tavaszt" hozó környezetpusztító
növényvédő szerek initiálták.
Hazánkban is gyorsan elterjedtek
az ötvenes évektől ezen anyagok:
aldrin, dieldrin, az eredetileg Nobel díjas
DDT, endrin, chlordane és hexachloro-benzene.
A későbbiekben világszerte
korlátozott POP-okat (Persistent
Organic Pollutants, lassan lebomló
szerves szennyezők) hazánkban tömegesen
használtuk a hatvanas évek
végéig. A legtöbb POP-növényvédő
szert viszont egy súlyos balatoni
vízszennyezés és az
ezt követő halpusztulás következtében
1968-ban Magyarország betiltotta.
A DDT-t és társait a hetvenes
években több országban
is kivonták a forgalomból.
Ám a POP anyagok sajnos nem tűntek
el a hazai környezetből. A kétezres
évek elején 130 helyen három,
talajszelvény szinten végzett
vizsgálat POP maradványokat
mutatott ki a talajban[1]. Az Országos
Élelmiszerbiztonsági és
Táplálkozástudományi
Intézet (OÉTI) 1986-os mérési
eredményei szerint[2] az anyatej DDT
szennyezettsége hazánkban
rendkívül magas volt, világviszonylatban
csak az Indiában vett mintákban
találtak több DDT maradványt.
A WWF 2005-ös hazai vértesztjei
is sok DDT bomlásterméket
mutattak ki a vizsgált magyarok vérében.
A vegyi szabályozások azonban
sokáig csak egy-egy kiemelkedően
káros anyag, anyagcsoport korlátozására
irányultak. A hazai DDT kivonást
sem követte egy általános,
a veszélyes anyagok használatát
szigorúan korlátozó
engedélyezési eljárás.
A helyzet 1981-ben változott, ezen
évtől Európában minden
bevezetett új anyagot részletekbe
menőkig vizsgálni kellett egészségügyi,
környezeti kockázatok szempontjából,
ám a több mint 100.000 "meglévő
anyagot" továbbra is korlátozás
nélkül lehetett használni.
Sajnos a jó szándék
ellenére ez a rendszer a meglévő,
nem vizsgált anyagok további
használatát ösztönözte,
így 1981 után csupán
mintegy 3.000 anyagot engedélyeztettek.
Az Európai Unióban az EINECS
lista - Létező Kereskedelmi Anyagok
Európai Jegyzéke - tartalmazza
az 1981. szeptember 18-án az Európai
Közösség piacán
jelen lévő valamennyi anyagot; az
ELINCS pedig az azután törzskönyvezett
új anyagokat tartalmazó Törzskönyvezett
Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke.
1. Nemzetközi egyezmények
A vegyipar által előállított
anyagok száma és mennyisége
az 1930-as évektől folyamatosan nőtt,
ám az ötvenes évektől
kezdve nagyságrendekkel megugrott
a vegyi anyagok kereskedelme. Ezzel párhuzamosan
nőttek a környezeti és egészségügyi
kockázatok, problémák.
Egyre világosabbá vált,
hogy szükség lenne a veszélyes
kémiai anyagok és növényvédő
szerek korlátozására,
kereskedelmük ellenőrzésére,
az anyagok nyilvántartására.
A Rotterdami egyezmény a veszélyes
vegyi anyagok nyilvántartását
segítette. Az első kampányszerű
vegyi anyag korlátozások szintén
nemzetközi egyezmények részeként
történtek. A "piszkos 12" POP
anyagokat a Stockholmi konvencióban[3],
míg az ózonkárosító
freonokat a Montreáli szerződésben
korlátozták világszerte,
a közlemúltban pedig a higany
nemzetközi korlátozásáról
döntöttek.
1.1 A Rotterdami Egyezmény
A Rotterdami Egyezmény[4] alapján,
a résztvevő államok információt
szolgáltatnak az Egyezmény
által megnevezett vegyi anyagok kereskedelméről
azok helyi korlátozásáról. A
Rotterdami Egyezmény része
azon anyagok listája, melyeket a
jelenlegi felhasználási körülmények
között veszélyesnek tartanak.
Hazánk az 1990-es előzményektől
csatlakozott a Rotterdami egyezményhez
és végrehajtotta az abban
foglaltakat.
1.2 Stockholmi Egyezmény
A Stockholmi Egyezményt Magyarország
2001-ben aláírta, majd 2008.
március 14-én ratifikálta,
amit a 2008. évi V. törvény
(a környezetben tartósan megmaradó
szerves szennyező anyagokról szóló
Stockholmi Egyezmény kihirdetéséről)
ültette a hazai jogba. A 2004.
február 16-a óta érvényben
lévő Egyezmény alapján[5]
korlátozni kell és ki kell
vonni a 12 POP-ot, és az elérhető
legjobb technológiákat (best
available techniques, BAT) és a legjobb
környezetvédelmi gyakorlatot
(best environmental practices, BEP) kell
alkalmazni a POP kibocsátás
minimalizálása érdekében.
Az Egyezmény teljesítésének
részeként a feleknek a Titkárság
útmutatása alapján
Nemzeti Intézkedési Tervet
(NIT) kell készíteni az egyezmény
végrehajtásáról.
Hazánk a NIT-et a 2010. június
12-i határidő előtt benyújtotta,
a végrehajtáshoz szükséges
intézkedéseket Kormány
határozatok biztosítják[6].
A NIT megállapította, hogy
"A POP-okra vonatkozó jogszabályok
elemzése és összefüggései
alapján összességében
leszögezhető, hogy a POP-ok tiltására,
korlátozására és
kibocsátásuk csökkentésére
vonatkozó intézkedésekhez
biztosítva van a szükséges
hazai jogszabályi háttér,
ehhez új jogszabály készítésére
vagy a meglévők módosítására
nincs szükség."
2 Hazai
és uniós szabályok
2.1 A REACH
Az évek során egyre nyilvánvalóbbá
vált, hogy a forgalomban lévő
mintegy százezernyi vegyi anyag jelenlegi
használata fenntarthatatlan, kockázatot
jelent az emberi egészségre
és környezetre. A kemikáliák
döntő többségét
ugyanis úgy használjuk, hogy
azok hosszú távú, például
rákkeltő, immun- vagy hormonrendszert
károsító, illetve a
környezetre gyakorolt hatásait
soha senki nem vizsgálta. Tudósok,
környezettudatosabb országok
és zöld szervezetek ezért
a nyolcvanas évektől egy egységes
vegyi anyag engedélyezést
javasoltak. A zöldek célja az
volt, hogy a bizonyítottan káros
anyagok tűnjenek el a hétköznapjainkból,
illetve a veszélyes anyagokat kötelezően
helyettesítsék, ha létezik
kevésbé káros alternatív
anyag vagy technológia. A gyártók
sok éven át sikeresen bizonygatták,
hogy a vegyi anyag használat kockázatai
kézben tarthatóak, ám
a tudomány egymás után
talált bizonyítékokat
a különböző kemikáliák
nemkívánatos hatásaira.
Egyes ipari érdekképviseletek
ezután azt hangoztatták, hogy
bár vannak káros kemikáliák,
de azok nem ártanak nekünk,
hiszen az emberektől elzártan használják
azokat, vagy pedig nem jutnak ki a termékekből.
A vizsgálatok viszont mégis
brómozott égésgátló
vegyszereket, PCB-ket mutattak ki az emberi
vérben. Az európai döntéshozók
is fokozatosan a szigorítás
mellett döntöttek, így
az elmúlt években - heves
vitákkal kísérve -
egymást követően születnek
a fenntarthatóság irányába
mutató európai vegyi anyag
szabályozások és nemzetközi
szerződések.
Európában az eddigi legjelentősebb
vegyi anyag szabályozás a
2006-ban elfogadott REACH (vegyi anyagok
bejegyzése, értékelése
és engedélyezése).
A REACH, azaz az 1907/2006/EK rendelet[7]
a vegyi anyagok regisztrálásáról,
értékeléséről,
engedélyezéséről és
korlátozásáról,
valamnt az Európai Vegyianyag-ügynökség
létrehozásáról
alapvető célkitűzése "annak
ösztönzése és egyes
esetekben biztosítása, hogy
a veszélyes anyagokat a jövőben
kevésbé veszélyes anyagokkal
vagy technológiákkal helyettesítsék,
amennyiben megfelelő, gazdaságilag
és műszakilag megvalósítható
alternatívák állnak
rendelkezésre."[8] Az új rendelet
a kemikáliák kezelésével
kapcsolatos teljes szemléletváltást
jelentett. A jogszabálytervezet célja
az volt, hogy a vegyi anyagokat forgalomba
kerülésük előtt ellenőrizzék
egészségügyi és
környezetvédelmi szempontból,
azaz a REACH alapján a hatóságok
helyett a gyártók kötelessége
lett a vegyi anyagok biztonságosságának
garantálása. Ez a rendszer
arra ösztönzi a cégeket,
hogy az elavult káros anyagok helyett
új, korszerűbb anyagokat fejlesszenek.
A REACH célja, hogy a következő
11 évben bevizsgálják
a leggyakrabban használt 30 000 anyagot
és a legveszélyesebbeket betiltsák.
Az évi egy tonna feletti mennyiségben
használt vegyi anyagokat a gyártónak/importálónak részletesen
meg kell vizsgáltatni; bizonyítania
kell, hogy az adott anyag nem káros
az egészségre és a
környezetre. A REACH regisztrációs
eljárása nem vonatkozik azokra
az anyagokra, amelyek engedélyezését
más törvények szabályozzák,
pl. növényvédő szerek,
élelmiszer adalékanyagok.
A rendszer koordinálására
létrehozták az Európai
Vegyi Anyag Ügynökséget,
amely értékeli a cégek
által benyújtott adatokat,
kiadja az engedélyeket, és
nyilvánosságra hozza a bejegyzés
során megismert adatokat. Valószínűleg
a bejegyzésre kötelezett vegyi
anyagok 80%-ánál nem lesz
szükség további intézkedésekre,
a kemikáliákat szabadon forgalmazhatják,
ráadásul azok biztonságát
is garantálni tudják majd
a fogyasztóknak.
A REACH alapján a veszélyes
anyagokat engedélyeztetni kell. Az
engedélyezési rendszer biztosítja[9]
a veszélyes anyagok fokozatos helyettesítését.
Engedélyt kaphat egy anyag,
azaz nem szükséges a helyettesítése,
olyan alkalmazások esetén,
ahol az emberi vagy környezeti kockázat
igen behatárolt és megfelelően
ellenőrizhető. Tovább használható
a veszélyes anyag, ha használata
olyan gazdasági-társadalmi
előnyökkel járhat, amelyek felülmúlják
az alkalmazás kockázatát.
Az engedélyeket egyedileg meghatározott
idő után felülvizsgálják.
A helyettesítés megvalósulásának
érdekében, a veszélyes
anyagokra engedélyt kérelmezőknek
be kell nyújtani az alternatív
megoldások elemzését
is.
2.2 Növényvédő szerek
A REACH elfogadását követően
hasonló szellemiségű uniós
rendeleteket fogadtak el az élelmiszeriparban
használt adalékanyagok, aromák
és enzimek engedélyezéséről,
majd 2009-ben új, szigorú
jogszabályokat a növényvédő
szerekről. 2010-ben várható
az új biocid rendelet elfogadása.
Magyarországon növényvédő
szert forgalmazni és felhasználni
az '50-es évek óta csak a
mindenkori földművelési hatóság,
az FVM által kiállított
engedélyokirat birtokában
lehet. Az Európai Bizottság
2004-től több hatóanyagot betiltott,
melyeket 2005 után csak akkor lehet
megvásárolni, ha az adott
ország erre speciális engedélyt
kér, arra hivatkozva, hogy az anyag
az országban "esszenciális",
azaz nem tudják helyettesíteni
más, megfelelő szerrel.
2009-től az EU teljesen központosította
a növényvédő szerek engedélyezését,
és egy irányelvet is elfogadott
a peszticidek használatára.
2009-ben elfogadták az 1107/2009/EK
uniós rendeletet[10] a növényvédő
szerek forgalomba hozataláról.
A korábbihoz képest az új
rendszerben a tagországoknak kevesebb
beleszólása van az engedélyezésbe,
miközben több, a nagy cégeknek
kedvező módosítás lépne
életbe. Az új jogszabálytól
azt várják a zöldek,
hogy hamarosan eltűnnek az egészségkárosító
vegyszerek a mezőgazdaságból.
Az új rendelet egyfelől tartalmaz
kizárási előírásokat,
hogy mely anyagokat nem lehet engedélyezni,
illetve egy másik kritériumrendszert,
hogy mely anyagokat szükséges
minél előbb helyettesíteni.
A rendelet értelmében azon
anyagok (hatóanyag, védőanyag
vagy kölcsönhatás-fokozó)
nem engedélyezhetők, melyek az 1272/2008/EK
rendelet rendelkezései alapján
1A. vagy 1B. kategóriájú
karcinogénként, mutagénként,
illetve reprodukciót károsító
anyagként vannak besorolva, továbbá
ha az anyag nem tekinthető az emberekre
nézve esetleg káros hatású,
endokrin-romboló tulajdonságú
anyagnak. A rendelet alapján továbbá
nem engedélyezhető környezetben
tartósan megmaradó szerves
szennyező (POP) anyag. Helyettesítésre
jelölt anyagokként kell megnevezni
azon hatóanyagokat, melyek a fenti
tulajdonságok mellett többek
között PBT -k. Nem engedélyezhetik
a helyettesítésre jelölt
anyagot, ha van elérhető biztonságosabb
alternatíva vagy hasonlóan
hatékony nem kémiai módszer.
Ha egy adott káros növényvédő
szerről bizonyítják, hogy
nem váltható ki, akkor a tagállamok
derogációt kérhetnek
a használatára, viszont derogációs
engedélyt csak egy alkalommal és
legfeljebb öt évre adhatnak.
A zöld szervezetek szerint félő,
hogy a derogációs lehetőség
lassíthatja a veszélyes szerek
kiváltását. A zöldek
sikere továbbá, hogy a növényvédő
szerek és várhatóan
a biocidok engedélyezésekor
az endokrin diszruptor hatás is kizáró
ok lett.
A peszticidek használatáról
szóló 2009/128/EK Irányelv
a peszticidek fenntartható használatának
elérését célzó
közösségi fellépés
kereteinek meghatározásáról
többek között korlátozza
a légi permetezést és
védőzónák kijelölését
írja elő. Az új irányelv
előírja, hogy minden országban,
az érdekeltek bevonásával
nemzeti akciótervet kell készíteni
arról, hogy miképp lehet az
adott országban csökkenteni
a szerhasználatot és a növényvédő
szerek jelentette kockázatokat. A
fenntartható növényvédelmi
gyakorlat kialakulása érdekében
előnyben kell részesíteni
a vegyszermentes megoldásokat. Jelentősen
szigorítják a vegyszeres növényvédelmet
a köz- és lakóterületeken,
valamint a Natura 2000 természetvédelmi
területeken, és korlátozzák
a légi permetezés alkalmazását
is. Az irányelvet hazánk várhatóan
a 2011 novemberi határidő előtt átülteti.
2.3 Élelmiszeradalékok
2009-ben fogadtatta el az Európai
Parlament és a Tanács az élelmiszeradalékokról
szóló négy új
jogszabályt. Egy egységes
engedélyezési rendeletet az
új adalékok engedélyezésére[11];
egy a már engedélyezett élelmiszer
adalékanyagok felülvizsgálatáért
felelős rendeletet[12], illetve egy rendeletet
az élelmiszer enzimek[13] és
egy másik rendeletet a természetes
és mesterséges aromák
engedélyezéséről[14].
Az új rendeletek célja, hogy
egyszerűsítse a jelenlegi bonyolult
szabályozást és hogy
csökkentse az ezen anyagok jelentette
kockázatokat. Egy adalékanyag
ezentúl csak akkor engedélyezhető,
ha biztonságos, technológiai
szempontból szükséges,
nem vezeti félre a fogyasztót,
és előnyös a fogyasztó
számára. A felülvizsgálatért
felelős rendelet értelmében
a jelenleg az európai piacon lévő
körülbelül 300 adalékanyag
és 2 600 arom egészségi
és környezeti hatásait
fogják fokozatosan kivizsgálni
és csak a biztonságos anyagok
maradhatnak a piacon. Az új adalékanyagok
engedélyezését meghatározó
három rendelet értelmében
ezentúl elvben csak az emberi egészségre
nem káros és a környezetet
se veszélyeztető adalékanyagokat
fognak engedélyezni az Unióban.
Az engedélyezés során
az Európai Élelmiszer-biztonsági
Hatóság (EFSA) által
megfelelőnek javasolt anyagok egy, az Európai
Bizottság által kezelt úgynevezett
pozitív listára kerülnek
és csak ezen anyagok használhatóak
az Unióban.
2.4 Kozmetikumok
A kozmetikumokban lévő vegyi anyagok
szabályozása kiemelten szigorú.
A 2010-től érvénybe lépő
1223/2009-es a kozmetikai termékekről
szóló rendelet[15] alapján
a CMR 1A. és 1B. anyagokat tilos
kozmetikai termékekben 2010. december
1 után felhasználni. A rendelet
emellett tartalmaz egy-egy listát
arról, hogy mely anyagokat nem és
mely anyagokat csak korlátozásokkal
lehet kozmetikumokban felhasználni.
2.5 Biocidok
Európában a biocidok alkalmazása
jelentősen nő. Számítások
szerint 2009-től világszerte évente
5,4 százalékkal fog nőni a
biocidpiac[16]. Eközben a biocidok jelentette
egészségügyi kockázatok
is folyamatosan nőnek. Számos, a
hormonrendszert és a géneket
károsító, lehetséges
rákkeltő biocid, illetve sok, halakra
és egyéb vízi élőlényekre
fokozottan mérgező rovarirtó
szer van forgalomban. A hazai vegyszeres
szúnyogirtásban is rendre
lehetséges rákkeltő, sőt a
szabályok sajátos értelmezése
miatt forgalomból kivont szereket
használnak[17]. Francia vizsgálatok
szerint, ha az anya a háztartásában
- akár csekély mennyiségben
is - rovarirtó szert használ,
kimutathatóan növekedik a daganatos
betegségek kialakulásának
esélye a gyermekeknél.
Az Európai Bizottság 2009.
június 12-én fogadta el a
biocidok európai engedélyezéséről
szóló rendelet tervezetét
(COM(2009)267)[18], ami a jelenleg hatályos
1998-as 98/8/EK irányelvet hivatott
kiváltani. Az Európai Bizottság
sajtóközleménye szerint[19]
az új rendelet célja, hogy
fokozottabban óvjuk az emberi egészséget
és a környezetet. A jogszabály
része jelenleg egy kritériumrendszer,
hogy mely, egészségre és
környezetre veszélyes biocidok
egyáltalán nem lesznek engedélyezhetőek
Európában. A Bizottság
kizárná a CMR anyagokon túl
az endokrin rendszert károsító
anyagok használatát is. Az
új jogszabály értelmében
lesz egy pozitív lista, hogy mely
biocidok használhatóak Európában,
illetve lesz egy egységes új
uniós szintű engedélyezési
procedúra. A tervezet szigorúan
korlátozná a biocidok alkalmazását
ruhákban és bútorokban,
valamint a jogszabály a biocid használatát
is szabályozni fogja.
A jelenlegi szabályozás
az ipar számára költséges
és nehézkes, ugyanis akadozik
a kölcsönös elismerés[20],
azaz az egyik tagállamban engedélyezett
szer másikban történő
engedélyezése, továbbá
az adatmegosztás hiánya miatt
minden tesztet párhuzamosan végeznek.
A REACH-hez hasonlóan kötelező
megosztani a gerinces állatokon végzett
kísérleti adatokat, elkerülendő
a felesleges párhuzamos állatkísérleteket
és költségeket. Az Európai
Bizottság számításai
szerint az egységesülő piacnak
köszönhetően 2,7 milliárd
eurót tudnak a vállalatok
az elkövetkező tíz évben
megspórolni. A jogszabályt
2010-2011-ben fogják az unió
döntéshozói elfogadni
és várhatóan 2013.
január 1-jétől fog életbe
lépni.
2.6 Higany korlátozások
Az egészségre és
a környezetre fokozatosan veszélyes
higany uniós és hazai használatát
számos jogszabály korlátozta
az elmúlt években és
elfogadták a higany nemzetközi
korlátozását is. 2004-től
a higany és más veszélyes
anyagok elektromos alkatrészekben,
elektromos és elektronikai berendezésekben
való alkalmazását korlátozták
(16/2004. KvVM rendelet), míg a higanytartalmú
növényvédő szerek betiltásáról
a 89/2004. FVM rendelet rendelkezik.
A higany exportját tiltó
uniós rendelet szerint[21]
2011. március
15-től kezdve tilos lesz a fémhigany,
a cinóber, a higanyvegyületek
(higany-kalomel, higany-oxid) és
bizonyos higanyt tartalmazó termékek
kivitele az unióból. A higany
export a kutatás-fejlesztésre,
valamint az orvosi célokra használt
összetevőkre továbbra is engedélyezett.
A 2009. április 3-a óta érvényben
lévő 2007/51/EK irányelv[22]
megtiltja a higany használatát
lázmérőkben, illetve lakossági
értékesítésre
szánt egyéb mérőeszközben.
Az EU továbbá támogatta
a higannyal kapcsolatos nemzetközi
intézkedéseket (UNDP/GEF/UNIDO
Globális Higany Projekt).
3 Nemzetközi szabályozások,
folyamatok
3.1 A GHS
Az ENSZ által 2002-ben elfogadott
GHS rendszer (Globally Harmonized System)
célja[23], hogy segítse a vegyi
anyagok biztonságos felhasználását,
szállítását
és ártalmatlanítását
azáltal, hogy egyes anyagok az egész
világon ugyanazzal a veszély-besorolással
és címkével legyenek
ellátva. Cél a veszélyes
anyagok azonosítása és
a felhasználók informálása
a veszélyekről a biztonsági
adatlapon és a címkén
feltüntetett standardizált szimbólumok
és mondatok segítségével.
A 2008. decemberében elfogadott,
az anyagok és keverékek osztályozását,
címkézését és
csomagolását szabályozó
1272/2008/EK számú, röviden
CLP (classification, labelling and packaging)
rendeletet vette át az EU jogrendszerébe
a GHS-t. A CLP rendelet egyben harmonizálta
a GHS-t a meglévő uniós előírásokkal.
A 2009. január 20-án hatályba
lépett[24] CLP rendelet végrehajtásának
időzítését összehangolták
a REACH vonatkozó határidőivel.
3.2 A SAICM
Az ENSZ Környezetvédelmi
Program (UNEP) Kormányzó Tanács[25]
döntése alapján 2006
februárjában a Nemzetközi
Vegyianyag-kezelési Konferencia (ICCM)
dubai ülésén több
mint 140 országból érkezett
érdekelt fél közreműködésével
kidolgozták a nemzetközi vegyianyag-gazdálkodásra
vonatkozó stratégiai megközelítés
(SAICM) kezdeményezést. Az
EU Bizottsága meghatározó
szerepet játszott[26] a folyamatban.
A konferencián elfogadták
a SAICM alapvető dokumentumait, a Dubai
Nyilatkozatt, az Átfogó Szakpolitikai
Stratégiát és a Globális
Cselekvési Tervet. A SAICM alapításáról
szóló Dubai Nyilatkozat[27]
szerint a SAICM célja, hogy 2020-ra
a vegyi anyagok felhasználása
és előállítása
minimális káros hatással
bírjon az emberek egészségre
és a környezetre. A Dubai Nyilatkozat
felhívja a figyelmet a jelenlegi
vegyi anyag kezelés problémáira
és célokat jelöl ki.
A Nyilatkozat része a Globális
Cselekvési Terv (GPA), mely meghatározza
időrendben a végrehajtással
összefüggő teendőket, az elvégzendő
feladatokat. A SAICM a célok teljesítésére
elfogadott egy finanszírozási
programot, az úgynevezett gyors kezdetet
biztosító programot (QSP),
mely 2013-ig tart.
4. Létező jogszabályok
hiányosságai és új
uniós feladatok
A Levegő Munkacsoport célja a
döntéshozó politikusok
figyelmének felhívása
a jogszabályok hiánnyoságaira,
a nem kellően vagy nem megfelelően szabályozott
területekre. A zöldek feladata
továbbá a létező jogszabályok
megfelelő végrehajtásának
biztosítása, a hazai hatóságok
munkájának segítése.
4.1 A REACH és végrehajtásának
hiányosságai
Az Európai Unió közel
tíz évnyi vita után
fogadta el 2006-ban a REACH-t, a vegyianyag-politika
reformját. A sok év alatt
a jogszabály jelentősen felhigult
és sok vitatható, illetve
a végrehajtás szempontjából
kétséges rész maradt
benne.
Korlátozás, helyettesítés
és az SVHC-lista
A különösen magas kockázatot
jelentő, például rákkeltő
anyagokat engedélyeztetni kell. A
gyakorlatban ez azt jelenti, hogy csak engedély
vagy mentesség birtokában
hozhatók forgalomba és használhatóak
fel azon anyagok, melyek szerepelnek a rendelet
XIV. mellékletében. A 2010-ben
véglegesülő XIV. melléklet
tartalmazza az engedélyköteles
anyagok listáját. E melléklet
alapja az úgynevezett SVHC (különös
aggodalomra okot adó anyagok) lista.
Egy anyag akkor kerül fel a listára,
ha teljesíti a REACH 57. cikkében
megfogalmazott bármelyik kritériumot.
2010 áprilisáig 29 anyag került
fel az ECHA oldalán is megtalálható[28]
SVHC listára, ám az Európai
Bizottság 2012-ig további
106 anyag felvételének a lehetőségét
jelentette be[29].
A REACH definíciója szerint
azok a legveszélyesebb, úgynevezett
"különös aggodalomra okot
adó anyagok", melyek:
- Rákot okoznak (karcinogének).
- Károsítják
a DNS-ünket (mutagének).
- Károsítják
a szaporítószerveket vagy
a magzatot (reprotoxikus).
- Nem bomlanak le a környezetben
(perzisztensek), fölhalmozódnak
a szervezetben (bioakkumulatívak),
lehetséges mérgezőek (PBTk),
- Más módon, de ugyanannyira
káros hatásúak,
mint a fentiek
A REACH definíciója szerinti
"különös aggodalomra okot
adó anyagok" mihamarabbi helyettesítése
érdekében a skandináv
független civil International Chemical
Secretariat (ChemSec) létrehozta
a S.I.N. (Substitute It Now - Helyettesítsd
Most) listát[30], melyen jelenleg több
mint 350 vegyület található.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség
(ETUC) is felállította azon
vegyi anyagok listáját[31],
melyek a dolgozók és a fogyasztók
egészségének védelme
érdekében mihamarabb biztonságosabb
anyagokkal helyettesítendők. A listán
jelenleg több mint 400 vegyület
található.
Ha a gyártó garantálja,
hogy az anyag használatából
fakadó kockázat megfelelően
kezelhető, és "megfelelően ellenőrizhető",
akkor az anyag használatát
engedélyezik. A civil szervezetek
szerint nincs "megfelelő ellenőrzés",
hiszen a kényszerítő intézkedések
hiánya miatt a gyártók
korábban sem törődtek a kockázatokkal.
Az elmúlt időszak azt mutatta, hogy
a cégek, ha lehetőségük
van rá, nem vonják ki a káros
anyagokat, hanem mindenáron szeretnék
azokat a piacon tartani amig lehet.
A REACH alapján az Európai
Vegyi Anyag Ügynökség természetesen
korlátozhatja egy anyag használatát.
A korlátozási eljárás
részeként, mely az egész
Európai Unióra kiterjed, feltételeket
szabhatnak az anyag gyártására,
felhasználására és
forgalomba hozatalára vonatkozóan,
sőt meg is tilthatják annak használatát.
Tehát a REACH szerinti "különös
aggodalomra okot adó anyagok" listája
még igen hiányos, a nemzetközi
zöld szervezetek és a Levegő
Munkacsoport szerint a REACH-listán
lévő anyagok mellett több mást
is korlátozni kell. A zöld szervezetek
úgy segíthetik a lista bővülését,
ha saját kormányukat kérik,
hogy javasoljanak egy-egy kockázatot
jelentő anyagot az SVHC listára.
A Levegő Munkacsoport a területen az
Országos Kémiai Biztonsági
Intézettel (OKBI), mint a REACH Nemzeti
Hatósággal folytathat hatékony
párbeszédet.
Információ a lakosságnak
Az engedélyezés hiányosságain
túl a REACH nem követeli meg,
hogy a veszélyes vegyületeket
jelezzék a címkén.
A fogyasztóknak tehát még
a vegyi anyagokkal kapcsolatos információ
birtokában sincs választási
lehetőségük, hogy a biztonságos,
egészségre káros anyagokat
nem tartalmazó terméket választhassák.
Ennek ellenére a REACH, ha a gyakorlatban
kissé nehézkesen is, de biztosítja
az európai fogyasztóknak azt
a jogot, hogy amennyiben személyesen
utánaérdeklődnek, információhoz
jussanak az egyes termékekben található
veszélyes anyagokat illetően. A cégek
45 napon belül kötelesek válaszolni
arra, hogy van-e a REACH szerinti legveszélyesebb
anyagokból a termékeikben.
A REACH 33. cikke szerint, ha egy árucikk
0,1 tömegszázalékot meghaladó
koncentrációban tartalmaz
SVHC listán szereplő anyagot, akkor
az árucikk szállítója
az átvevő felet, illetve kérésre
a fogyasztót az árucikk biztonságos
felhasználását lehetővé
tévő elegendő - a szállító
rendelkezésére álló
- információval látja
el. A vonatkozó információkat,
de minimum az anyag nevét, a kérés
kézhezvételétől számított
45 napon belül díjmentesen kell
biztosítani. Az információ
szolgáltatás a keverékekre,
példul egy tisztítószerre
nem vonatkozik. Ilyen esetben a REACH 31.
cikke a meghatározó: kozmetikumokon
és a legtöbb keveréken
kötelező feltüntetni a veszélyes
anyagokat, így abból tájékozódhat
a vevő, vagy esetleg elkérheti a
biztonsági adatlapot. Az SVHC anyagok
feltüntetése keverékeken
azonban jelelenleg vitatott.
A Levegő Munkacsoport és a Greenpeace
Magyarország vállalta, hogy
nemzetközi zöld szervezetekkel
(HEAL, EEB) közösen biztosítja,
hogy a cégek hazánkban is
teljesítsék a REACH-ben előírt
információ szolgáltatási
kötelezettségüket. A zöld
szerveztek célja egyfelől, hogy a
lakosok és a cégek ismerjék
ezen előrásokat. A civil szervezetek
hosszú távú célja,
hogy a fogyasztói nyomás is
hozzájáruljon ahhoz, hogy
a forgalmazók vonják ki az
emberi egészségre káros
anyagokat, így a SVHC listán
szereplő kemikáliákat a termékeikből.
4.2 Növényvédő szerek:
derogációk és
nemzeti cselekvési terv
A növények termesztése
során jelentős mennyiségben
használnak különféle
növényvédő szereket (peszticideket).
Ezek nagyobbrészt elbomlanak, mire
a termék a fogyasztók asztalára
kerül. Sajnos azonban a hivatalos vizsgálatok
szerint a hazai boltokban kapható
zöldségek és gyümölcsök
közel fele tartalmaz ilyen anyagokat.
A peszticidek (növényvédő
szerek, biocidok) feladata a kártevők
elpusztítása, tehát
funkciójuknál fogva mérgek.
Az Európai Bizottság utolsó
felmérése szerint 2006-ban
minden eddiginél nagyobb arányban
voltak növényvédő szerekkel
szennyezettek az unióban vásárolható
élelmiszerek. Az elmúlt öt
évben közel húsz százalékkal
emelkedett a szennyezett élelmiszerek
aránya. Aggodalomra adhat okot, hogy
egyre több olyan terméket találtak,
melyekből többféle hatóanyagot
is ki lehetett mutatni. Olyan terméket
is vizsgáltak, amelyben összesen
29 különféle permetszer
volt, bár mind a hatályos
határérték alatt. A
vegyszerek együttes hatásáról
szinte semmit sem tudunk, de tudományos
vizsgálatok szerint[32] előfordulhat,
hogy több vegyszer együttes hatása
sokkal erősebb lehet. Egy francia vizsgálat
szerint más vegyszerek jelenlétében
a vinkozilin nevű szer harmincszor jobban
károsította a kísérleti
állatok egészségét.
Mivel például hazai szőlőben
rendre hat-hétféle vegyszert
mutattunk ki[33], így egyáltalán
nem lehetünk biztosak abban, hogy a
határértékek garantálják
az egészségünk védelmét.
Emellett a rákkeltő, az immunrendszert
és a szaporodási képességet
károsító anyagok már
egészen kis mennyiségben is
kifejthetik káros hatásukat.
Az európai növényvédő
szer engedélyezési rendelet
A 2009-ben elfogadott új EU-s
növényvédő szer engedélyezési
rendelet alapján elvben fokozatosan
ki kell vonni a forgalomból a CMR
1a és 1b, a PBT, a vPvB illetve az
endokrin diszraptor növényvédő
szer hatóanyagokat. A kivonandó
anyagokat nehéz megbecsülni,
különösen, hogy még
kidolgozás alatt van a kritériumrendszer
az endokrin rendszert károsító
anyagokra. Az ipari oldal az anyagok többségének
eltűnésétől tart, ezzel szemben
az EU Bizottsága és több
szakmai szervezet pár tízre
teszi a kieső káros anyagok számát.
Az új szabályozás
értelmében viszont, ha az
adott, akár rákkeltő vagy
hormonrendszert károsító
anyag kivonása esetén nem
áll rendelkezésre az adott
kártevő elleni védekezésre
kevésbé ártalmas anyag,
akkor az adott szer, bár korlátozásokkal,
de újra engedélyezhető. A
jogszabály, tehát ha rövid
időre is, de enged derogációt
a káros szerek használatára.
Az elmúlt években többször
is előfordult, hogy Európa szerte
kivont anyagokra hazánk "esszenciális
használat" derogációt
kért és kapott.
A Levegő Munkacsoport célja biztosítani,
hogy a kockázatos anyagok helyettesítése
legyen a prioritás, és csak
valóban indokolt, minimális
számú esetben kerüljön
sor derogáció megadására.
Nemzeti Cselekvési Terv készítése
Az új irányelv előírja,
hogy minden országban, az érdekeltek
bevonásával nemzeti akciótervet
kell készíteni arról,
hogy miképp lehet az adott országban
csökkenteni a szerhasználatot
és a növényvédő
szerek jelentette kockázatokat. A
Levegő Munkacsoport célja biztosítani,
hogy a hazai akcióterv valós
pozitív változásokat
hozzon, azaz sikerüljön minél
jobban függetleníteni a mezőgazdasági
termelést a vegyszerektől.
A zöld szervezeteknek először
is minél hatékonyabban részt
kell venni a cselekvési terv kidolgozásában
és érvényesíteniük
kell a tervben a környezeti és
az egészségügyi szempontokat.
A jogszabály elfogadása során
az Európai Parlament százalékos
célt szavazott meg arra, hogy valós,
jelentős és betartatott mennyiségi
peszticid használati célkitűzések
és menetrendek szerepeljenek a cselekvési
tervekben. A számszerű előírás
ugyan nem került be a végső
jogszabályba, ám a felhasználás
és a peszticidhasználatból
adódó kockázatok csökkentése
előírás maradt. A zöld
szervezeteknek ösztönöznie
kell, hogy ez az előírás a
gyakorlatban is eredményt hozzon.
Ennek részeként szigorú
kritériumrendszert kell megalkotni
a környezetbarát integrált
növényvédelemre (IPM)
vonatkozóan, illetve ösztönözni
szükséges az IPM elterjedését
és fokozott támogatását.
Párhuzamosan szükséges
a vegyszermentes, ökológiailag
ellenőrzött gazdálkodás
fokozott támogatása.
4.3 Hormonrendszert károsító
hatás és a biszfenol-A
Ötven feletti szintetikus anyagról
merült fel az elmult években,
hogy az emberi szervezetbe kerülve
hormonként viselkedik. Ezen anyagok
xenoösztrogén-szerűen viselkednek,
a tesztoszteron receptorokhoz kötődnek
anélkül, hogy a tesztoszteron
hatásával rendelkeznének.
Ezért gyermekkorban ért hatásként
például előfordulhat, hogy
a másodlagos nemi jellegek gyengén,
vagy egyáltalán nem alakulnak
ki. 1992-ben dán kutatók
adatai szerint a sorköteles dán
fiatalok spermiumszáma az 1938-as
adatokhoz képest, főként ezen
anyagok hatására a felére
csökkent[34]. Az ember fejlődését
a nemi és egyéb hormonok alakítják,
ezért ha ebbe a rendkívül
érzékeny rendszerbe kívülről
beavatkozunk, annak követhetetlen és
igen káros hatásai lehetnek.
A dán környezetvédelmi
hatóság, az EPA felmérte[35],
hogy miképp hatnak az élelmiszerekben,
hétköznapi tárgyakban,
illetve a beltéri levegőben és
porban található vegyi anyagok
a kétévesnél fiatalabb
gyerekek egészségére.
A vizsgálatok igazolták a
környezetvédők félelmeit:
az endokrin károsító,
azaz a hormonrendszert zavaró anyagokat
nagy mennyiségben tartalmazó
termékek sajnos jelentős kockázatot
jelentenek a csecsemőkre nézve. Ám
a mai napig nincs semmilyen olyan egységes
hazai vagy európai előírás,
amely korlátozná a hormonhatású,
hormonrendszert károsító,
szakszóval endokrin diszruptor anyagok
használatát[36].
Ilyen viselkedést tulajdonítanak
a polikarbonát összetevő biszfenol-A-nak,
a DDT-nek, a vízsennyező nonilfenolnak,
a dioxinoknak, a poliklórozott bifenileknek
(PCB), és több növényvédő
és rovarirtó szernek. Létezik
persze sok, a hormonrendszert befolyásoló
természetes anyag is; ám ezekkel
részben megtanultunk együtt
élni: például ismert
a szerecsendió vágykeltő hatása;
másfelől a természetes anyagok
gyorsan lebomlanak az emberi testben és
eltűnnek onnan. A hormonrendszerbe beavatkozó
BpA például károsítja
az emberek szaporodási képességeit,
meddőséget, korai serdülést,
elhízást, születési
és fejlődési rendellenességeket
okozhat. A 2009 őszén elfogadott,
növényvédő szereket szabályozó
EU rendelet az első olyan jogszabály,
ami a rákkeltő és génkárosító
szerek mellett az endokrin diszruptor anyagok
engedélyezését is korlátozná.
Pont a hormonális hatás lehet
a magyarázat arra, hogy miért
nem volt több vizsgálat esetén
a BpA-nak hatása egy-egy szervezetre.
Felmerülhet ugyanis, hogy a vizsgálatokban
használt állatoknak magas
az ösztrogéntoleranciájuk,
így nem merül fel káros
elváltozás.
Hormonhatású tulajdonsággal
rendelkezik több növényvédő
és rovarirtó szer[37]. Az 2009-ben
elfogadott növényvédő
szer engedélyezési rendelet
szerint nem engedélyezhetőek az endokrin
rendszert romboló, azaz a hormonrendszert
károsító anyagok kivéve,
ha a növényvédő szerben,
védőanyagban vagy kölcsönhatás-fokozóban
lévő ilyen hatóanyagnak való
humán expozíció mértéke
a felhasználás javasolt reális
feltételei mellett elhanyagolható.
Az új rendelet viszont nem állít
fel kritériumrendszert ezen anyagokra,
hanem előírja, hogy a Bizottság
2013. december 14-ig nyújtson be
javaslatot az Élelmiszerlánc-
és Állat-egészségügyi
Állandó Bizottsághoz
arra vonatkozóan, hogy miképp
határozhatók meg a hormonrendszert
károsító tulajdonságok.
A kritériumok elfogadásáig
hormonrendszert károsító
tulajdonságú anyagnak tekintendők
azon anyagok, melyek "az 1272/2008/EK rendelet
rendelkezései alapján a 2.
kategóriájú karcinogén
és 2. kategóriájú
reprodukciót károsító
anyagként" vannak besorolva, illetve
ha a 2. kategóriájú
reprodukciót károsítóként
besorolt anyagról ismert, hogy az
endokrin rendszer számára
mérgező.
REACH-ben nincs megfelelően szabályozva
az endokrin károsító
anyagok korlátozása. A REACH
annyit ír elő, hogyha az endokrin
károsító hatás
kockázatai összevethetőek a
CMR (rákkeltő, mutagén, reprotoxikus)
illetve a PBT (perzisztens, bioakkumulatív
és toxikus) hatással, akkor
azokhoz hasonló módon korlátozni
szükséges.
A Levegő Munkacsoport célja, hogy
biztosítsák, hogy a növényvédőszer
rendelet alapján egészségügyi
szempontból megfelelő kritériumrendszer
szerint legyenek kizárva az endokrin
károsító anyagok. Ösztönözniük
kell, hogy a REACH különös
aggodalomra okot anyagok listájára
(1.4.3 fejezet) kerüljenek fel ilyen
szempont alapján anyagok. A jelenleg
elfogadás alatt álló
új biocid engedélyezési
rendeletben pedig szintén biztosítani
kell, hogy a hormonkárosító
hatás kizáró ok legyen.
Biszfenol-A
A biszfenol-A egy nagy mennyiségben
gyártott szintetikus vegyszer, melyet
leginkább polikarbonát (PC)
műanyagok és epoxigyanták
gyártására használnak.
Polikarbonátból számos
terméket, például sport-
és biztonsági felszereléseket,
CD-ket, elektronikus eszközöket,
ivóvízhálózati
elemeket gyártanak, továbbá
élelmiszerekkel érintkező
eszközöket: étel- és
italtároló eszközöket,
cumisüvegek, újrahasznosítható
üdítős és ásványvizes
palackokat, mikrohullámú készülékekhez
használatos edényeket és
ételtartó dobozokat is készítenek.
Polikarbonát mellett mindenki kezébe
kerülnek hőnyomtatott számlák
(áruházi blokk, bankártyás
fizetési bizonylat) is nagy mennyiségben
tartalmaznak biszfenol-A-t. Vizsgálatok
szerint a BpA már alacsony koncentrációban
is beavatkozik a hormonrendszerbe[38]. Az
elmúlt években több mint
száz tudományos jelentés
bizonyította, hogy az endokrin endszert
károsító hatása
miatt a biszfenol-A felelőssé tehető
egyes rákos megbetegedésekért
(prosztata- és mellrák), cukorbetegség
kialakulásáért, pajzsmirigy
zavarokért, szívbetegségekért,
asztmáért, pajzsmirigy rendellenességekért,
továbbá egyéb hormonális
zavarokért, mint például
korai serdülésért, elhízásért,
meddőségért, emellett születési
rendellenességekért, az agyi
fejlődés rendellenességeiért
és viselkedési zavarokért.
Indiában végzett vizsgálatok
szerint [39] a biszfenol-A hatása legalább
három generáción keresztül
továbbadódik.
A környezetvédelmi és
egészségügyi szervezetek
Európa szerte azért küzdenek,
hogy rövidtávon a gyermekek
számára készült
termékekből (cumisüvegek, ételtárolók),
hosszabb távon pedig a felnőttek,
terhes nők kitettségét okozó
termékekből (étel és
italtárolók, blokkok, stb.)
tűnjön el a biszfenol-A.
1 Peszticid használat Magyarországon,
2004, PAN Germany, KTK,
www.pan-germany.org/download/fs_hu_hu.pdf
2 Forrás: Az anyatejről másként;
2008 - 09 – 30;
http://csillagfurtbaba.atw.hu/files/85e267c334e5418fbfdd0273b1a680e7-76.php
3 Kovács Gábor: A POP-ok
gyártására, felhasználására
és kibocsátására
vonatkozó hazai előírások,
a jogszabályi háttér
bemutatása; KvVM; http://www.kvvm.hu/cimg/documents/JogszabalyiHatter.pdf
4 dr. Pethő Ágnes: A Rotterdami
Egyezményről, MgSzH Központ
http://www.air.gov.hu/dokumentum.php?dokumentum_id=1471
5 National Implementation Plan of The
Stockholm Convention for the Reduction of
Persistent Organic Pollutants in the Environment,
2009, KvVM
6 Forrás: Kozák Kristóf:
Stockholmi Egyezmény a környezetben
tartósan megmaradó szerves
szennyező anyagokról, 2009. március
23., KVVM
7 Teljes nevén: A vegyi anyagok
regisztrálásáról,
értékeléséről,
engedélyezéséről és
korlátozásáról
(REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség
létrehozásáról,
az 1999/45/EK irányelv módosításáról,
valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet,
az 1488/94/EK bizottsági rendelet,
a 76/769/EGK tanácsi irányelv,
a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és
a 2000/21/EK bizottsági irányelv
hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2006. december 18-i
1907/2006/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet
8 12. Preambulum
9 A REACH az EU vegyi anyagokra vonatkozó
egységes bejegyzési, értékelési
és engedélyezési rendszere
/érvényes 2007. június
1.-től/ http://www.gymskik.hu/index.php?id=1361
10 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS
A TANÁCS 1107/2009/EK RENDELETE (2009.
október 21.) a növényvédő
szerek forgalomba hozataláról
valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK
tanácsi irányelvek hatályon
kívül helyezéséről
11 1333/2008/EK http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008R1333:EN:NOT
12 1331/2008/EK http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008R1331:EN:NOT
13 1332/2008/EK http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008R1332:EN:NOT
14 1334/2008/EK http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008R1334:EN:NOT
15 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS
A TANÁCS 1223/2009/EK RENDELETE (2009.
november 30.) a kozmetikai termékekről
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2009:342:0059:0209:HU:PDF
16 http://www.freedoniagroup.com/World-Biocides.html
17 http://www.levego.hu/vegyianyag/sajto_16.htm
18 http://ec.europa.eu/environment/biocides/revision.htm
19 http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/913&format=HTML&aged=0&language=EN&guiLanguage=en
20 http://ec.europa.eu/environment/biocides/pdf/council_july09.pdf
21 1102/2008/EK rendelete (2008. október
22.) a fémhigany és egyes
higanyvegyületek és -keverékek
kiviteli tilalmáról, valamint
a fémhigany biztonságos tárolásáról
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2008:304:0075:01:HU:HTML
22 Az Európai Parlament és
a Tanács 2007/51/EK irányelve
(2007. szeptember 25.) a 76/769/EGK tanácsi
irányelvnek a bizonyos higanytartalmú
mérőeszközök forgalomba
hozatalát érintő korlátozások
tekintetében történő
módosításáról
(a 76/769/EK irányelv tartalma átkerült
a REACH XVII. mellékletébe)
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2007:257:0013:01:HU:HTML
23 Osztályozás és
címkézés; http://guidance.echa.europa.eu/classification_label_hu.htm
24 Forrás: Toxinfo: Mi a GHS?
http://www.toxinfo.hu/index.php?page=ghs
25 SAICM; http://web.kvvm.hu/vegyi/index.php?id=10
26 http://europa.eu/generalreport/hu/2006/rg47.htm
27 Nemzetközi Vegyi Anyag Kezelés
Stratégiai Megközelítése,
mely magába foglalja a Nemzetközi
Vegyi Anyag Kezelésről szóló
Dubai Nyilatkozatot, az Átfogó
Politikai Stratégiát és
Globális Cselekvési Tervet;
Kibocsátotta a Nemzetközi Vegyi
Anyag Kezelés Stratégiai Megközelítés
titkársága, 2006. április
28.
28 http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp
29 EU guidance on SVHC authorisations
agreed; ENDS Europe DAILY, 25 March 2010
30 www.sinlist.org
31 www.etuc.org/r/830
32 http://vegyi.blog.hu/2009/10/29/egyuttes_hatasok
33 http://www.levego.hu/letoltes/vegyianyag/hirlevel0812.pdf
34 Tompa Anna: A környezeti ártalmak
és a daganatos betegségek
megelőzése; Magyar Tudomány,
2003/11; 1413. o. http://www.matud.iif.hu/03nov/009.html
35 http://www.mst.dk/Udgivelser/Publications/2009/10/978-87-92548-81-8.htm
36 http://www.mindfully.org/Pesticide/EDs-PWG-16jun01.htm
37 http://www.foe.co.uk/resource/briefings/endocrine_disrupting.html
38 Pl.: Plastics Bisphenol A (BPA) component
affects intestine, December 15, 2009; Agence
France-Presse; http://www.theaustralian.com.au/news/health-science/plastics-bisphenol-a-bpa-component-affects-intestine/story-e6frg8y6-1225810534673
Jerome Taylor: Scientists call for ban
on danger chemical,
http://www.independent.co.uk/life-style/health-and-families/health-news/scientists-call-for-ban-on-danger-chemical-1938690.html
39 BPA affects male rat fertility for
generations. Feb 09, 2010; Salian
S, T Doshi, and G Vanage. Perinatal exposure
of rats to bisphenol A affects the fertility
of male offspring. Life Sciences http://dx.doi.org/10.1016/j.lfs.2009.10.004;
http://www.environmentalhealthnews.org/ehs/newscience/bpa-compromises-male-fertility-across-generations/
Légszennyezés szabályozás
Hazai és
uniós légszennyezettséggel
kapcsolatos jogszabályok
-1995. évi LIII. törvény
a környezet védelmének
általános szabályairól
A törvény 22. §-a a
levegő, mint az egyik környezeti elem
védelmének általános
szabályait tartalmazza. Előírja,
hogy:
„(1) A levegő védelme kiterjed
a légkör egészére,
annak folyamataira és összetételére,
valamint a klímára.
(2) A levegőt védeni kell minden
olyan mesterséges hatástól,
amely azt, vagy közvetítésével
más környezeti elemet sugárzó,
folyékony, légnemű, szilárd
anyaggal minőségét veszélyeztető,
vagy egészséget károsító
módon terheli.
(3) A tevékenységek,
létesítmények tervezésénél,
megvalósításánál,
folytatásánál, valamint
a termékek előállításánál
és használatánál
törekedni kell arra, hogy a légszennyező
anyagok kibocsátása a lehető
legkisebb mértékű legyen.”
-2003. évi LXXXIX. törvény
a környezetterhelési díjról
A törvény adófizetési
kötelezettséget ír elő
az egyes környezeti elemekbe kibocsátott
szennyező anyagok mennyisége után
a kibocsátó számára.
A levegőterhelési díjfizetési
kötelezettség azt a kibocsátót
terheli, akinek a helyhez kötött
légszennyező pontforrása külön
jogszabály szerint bejelentésköteles.
A díjat a törvény mellékletében
található anyagok kibocsátása
után kell fizetni, kivéve
a fűtéssel kapcsolatos kibocsátásokat.
A díj mértékét
az éves szinten kibocsátott
anyagok tömege (kg-ban) és a
levegőterhelő anyagok egységdíjának
szorzata képezi.
-21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a
levegő védelmével kapcsolatos
egyes szabályokról
A rendelet a levegővédelem legfontosabb
szabályait foglalja össze. Célja
a környezeti levegő minőségének
tartós és hatékony
megóvása és javítása,
az emberi egészség védelme
és a környezet állapotának
megőrzése érdekében.
A rendelet meghatározza a levegővédelem
alapvető fogalmait és általános
előírásait, amelyek közül
a legfontosabb, hogy: „Tilos a környezeti
levegő olyan mértékű terhelése,
amely légszennyezést vagy
határértéken felüli
légszennyezettséget okoz,
valamint a környezeti levegő bűzzel
való terhelése.” Meghatározza
az imissziós (légszennyezettségi)
és emissziós (kibocsátási)
szempontrendszer szabályait, mérési
szempontjait. Ez utóbbi keretében
a helyhez kötött pontforrásokra,
diffúz forrásokra, mozgó
forrásokra, vonalforrásokra
és bűűzel járó tevékenységekre
vonatkozó szabályokat. Előírja
az önkormányzatok számára
levegővédelmi intézkedési
terv készítésének
kötelezettségét, valamint
meghatározza a kereteit a határérték
feletti állapot esetén alkalmazandó
rendkívüli intézkedéseknek.
Külön rendelkezéseket tartalmaz
a hatósági eszközökről,
különösen az adatszolgáltatási
követelményekről, a bírságolási
szabályokról és meghatározza
az eljáró hatóságokat
(első fokon bizonyos esetekben a helyi önkormányzat
jegyzője, bizonyos esetekben pedig a környezetvédelmi
felügyelőség). A mellékletekben
megtaláljuk egyebek mellett az intézkedési
programok és a szmogriadó
terv követelmény-rendszerét,
a védelmi övezetek kijelölésének
szempontjait, és az elérhető
legjobb technika alkalmazásának
feltételeit.
-7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes
rendelet az egyes levegőszennyező anyagok
összkibocsátási határértékeiről
A rendelet meghatározza az egyes
légszennyező anyagok országos
összkibocsátási határértékeit,
amelyeket 2010-re kell teljesíteni.
Ezek a következők: kén-dioxid
esetén 500 kt/év, nitrogén-oxidok
esetén 198 kt/év, VOC esetén
137 kt/év, ammónia esetén
90 kt/év.
-14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM
együttes rendelete a légszennyezettségi
határértékekről, a
helyhez kötött légszennyező
pontforrások kibocsátási
határértékeiről.
A rendszer egyik legfontosabb eleme ez
a rendelet, amely meghatározza mind
az emissziós (kibocsátási),
mind az imissziós (légszennyezettségi)
határértékeket. Utóbbi
esetben napi és éves egészségügyi
továbbá tájékoztatási
és riasztási küszöbértékek
megállapítására
kerül sor a rendelet mellékleteiben.
-15/2001. (VI. 6.) KöM rendelete
az atomenergia alkalmazása során
a levegőbe és vízbe történő
radioaktív kibocsátásokról
és azok ellenőrzéséről
A rendelet a radioaktív anyagok
kibocsátásának határértékeit,
tervezési és üzemeltetési
követelményeit, valamint ellenőrzését
szabályozza. A kibocsátok
előzetes bejelentési és a
szokásostól eltérő
működés esetén jelentési
kötelezettséggel tartoznak a
felügyelőség felé.
-17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet
a légszennyezettség és
a helyhez kötött légszennyező
források kibocsátásának
vizsgálatával, ellenőrzésével
és értékelésével
kapcsolatos szabályokról.
Ez a jogszabály az imissziós
(légszennyezettségi) és
emissziós (kibocsátási)
mértékek mérési
(pl. mérőpontok kijelölése)
és értékelési
követelményeit határozza
meg. Szintén előírja az ellenőrzési
tevékenység körülményeit,
és a dokumentálás feltételeit.
Meghatározza a mérés
során alkalmazott eszközök
típusalkalmassági szabályaitis.
-10/2001. (IV.19.) KöM rendelete
az egyes tevékenységek és
berendezések illékony szerves
vegyület kibocsátásának
korlátozásáról.
A rendelet célja az egyes tevékenységeknél,
berendezésekben történő
szerves oldószer felhasználásból
származó illékony szerves
vegyületek kibocsátásának
megelőzése, megakadályozása,
illetve csökkentése. Ennek érdekében
általános szabályként
meghatározza, hogy: „A VOC felhasználással
járó tevékenységet,
berendezést úgy kell végezni,
illetve működtetni - amennyiben lehetséges
zárt technológia alkalmazásával
-, hogy a VOC kibocsátást
megelőzzék. Ha erre nincs mód,
a véggázok összegyűjtésével,
leválasztó berendezések
alkalmazásával a VOC kibocsátást
a lehető legkisebb mértékűre
kell csökkenteni.” Szabályokat
találunk a VOC kibocsátás
ellenőrzéséről és a
jogsértő tevékenységek
szankcionálásáról
is.
-7/1999. (VII. 21.) KöM rendelet
a 140 kWth és az ennél nagyobb,
de 50 MWth-nál kisebb bemenő hőteljesítményű,
helyhez kötött gázturbinák
légszennyező anyagainak technológiai
kibocsátási határértékeiről
A rendelet címe magáért
beszél.
-23/2001. (XI.13.) KöM rendelet
a 140 kW és az ennél nagyobb,
de 50 MW-nál kisebb névleges
bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések
légszennyező anyagainak technológiai
kibocsátási határértékeiről.
A rendelet címe magáért
beszél.
-10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet az
50 MWth és annál nagyobb névleges
bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések
működési feltételeiről
és légszennyező anyagainak
kibocsátási határértékeiről.
A rendelet címe magáért
beszél.
-3/2002. (II.22.) KöM rendelet a
hulladékok égetésének
műszaki követelményeiről, működési
feltételeiről és a hulladékégetés
technológiai kibocsátási
határértékeiről.
A jogszabály a hulladékégetés
engedélyezésének feltételeit,
a hulladék befogadásának
és az égető üzemeltetésének
követelményrendszerét
határozza meg. Speciális kibocsátási
hatérértékeket szab
a légszennyező anyagokra, és
a füstgáztisztító
berendezés használata során
keletkező szennyvízre, valamint a
fennmaradó hulladékra. Speciális
szabályokat állapít
meg az ellenőrzésre, rendkívüli
körülményekre és
a kísérleti égetésre
is.
- 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi
agglomerációk és zónák
kijelöléséről.
A rendelet alkalmazásában
zónacsoport vagy zónatípus
(a továbbiakban együtt: zónacsoport)
a légszennyezettség alapján
kijelölt olyan területegységet
jelent, amelyen belül a környezetvédelmi
hatóság által meghatározott
helyen, a szennyező anyag koncentrációja
tartósan vagy időszakosan a légszennyezettségi
határértékekről, a
helyhez kötött légszennyező
pontforrások kibocsátási
határértékeiről szóló
14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes
rendelet (a továbbiakban: együttes
miniszteri rendelet) 4. számú
mellékletében meghatározott
tartományok valamelyikébe
esik.
-17/2003. (IV.4.) GKM-KvVM-PM együttes
rendelete egyes folyékony tüzelő-
és fűtőanyagok kéntartalmának
csökkentéséről.
A rendelet a kén-dioxid szennyezettség
csökkentése érdekében
rendelkezik a szén-hidrogén
tartalmú fűtőanyagok. Meghatározza
a fűtőanyagok minőségi követelményeit
(elsősorban a maximális kéntartalmát)
és tanúsító
rendszerét, szabályokat ad
a rendkívüli helyzetekre és
az előírások mintavételes
ellenőrzésére.
-270/2003. (XII.24.) Korm. rendelet az
egyes környezetterhelési díjak
visszaigénylésének,
a kibocsátott terhelő anyag mennyiség
meghatározás módjáról,
valamint a díjfizetés áthárításának
szabályairól.
A rendelet a környezetterhelési
díjfizetéshez (pl. levegőterhelési
díj) kapcsolódó részletes
szabályokról szól.
Nemzetközi
légszennyezési egyezmények
Genfi Egyezmény
A 60-as évek skandináv
savas esői nyilvánvalóvá
tették, hogy a légszennyező
tevékenységek a forrásuktól
több száz, akár több
ezer kilométere is kifejthetik káros
hatásaikat. A nagy kéntartalmú
fosszilis tüzelőanyagok használata
az iparban és a közlekedésben
folyamatosan növekedett, országhatárokon
átívelő környezetszennyezést
okozva. Az erdők, a talaj és a vízi
élővilág pusztulása,
illetve a szerkezeti anyagok korróziója,
az emberi egészség károsodása
lépésre kényszerítette
az érintett államokat. 1972-ben
Stockholmban szervezte meg az ENSZ az úgynevezett
"Emberi Környezet" konferenciát
(Conference on Human Environment), mely
célja a savasodás elleni nemzetközi
küzdelem volt[1.]
Az ENSZ Európai Gazdasági
Bizottsága (EGB) által előkészített,
a nagy távolságra jutó,
országhatárokon átterjedő
légszennyezés mérséklésére
irányuló, úgynevezett
Genfi Egyezményt[2] 1979. november
13-án a svájci Genfben 34
európai ország – köztük
hazánk is –, az Egyesült Államok
és Kanada képviselői írták
alá. A kezdeti Egyezmény kizárólag
a levegőbe történő kén-dioxid
kibocsátást nevesítette,
és nem írt elő konkrét
kibocsátás csökkentési
feladatokat. Az egyezmény aláírói
az úgynevezett Részes Felek
száma azóta nőtt: jelenleg
51 tagja van a konvenciónak[3], 50
államon túl az Európai
Unió is külön Félként
csatlakozott az egyezményhez.. Az
egyezményt az ENSZ EGB koordinálja,
a titkárságnak is az EGB ad
otthont Genfben[4].
A Genfi Egyezmény volt az első
politikától független,
szakmai együttműködést
megalapozó nemzetközi környezetvédelmi
egyezmény. Az Egyezmény keretében
szakmai munkacsoportok, szakértői
bizottságok alakultak, együttműködési
programok indultak ezernél is több
szakember bevonásával[5]. Az
Egyezménynek is köszönhetően
Európában és Észak-Amerikában
jelentősen csökkent a kén-dioxid
kibocsátás és ezzel
párhuzamosan csökkentek a kén-dioxid
jelentette problémák, ám
a közlekedési kibocsátások
miatt a nitrogén-oxidok szintjének
koncentrációja, különösen
városi környezetben nem sokat
javult.
Az Egyezményt az elmúlt
évtizedekben számos más
anyagra és területre is kiterjesztették.
Az Egyezményhez, céljainak
megvalósítása érdekében
különböző jegyzőkönyvek
kapcsolódnak[6]. A jegyzőkönyvekben
szerepelnek az előírt intézkedések
és a különböző kibocsátás
csökkentési célok.
A Genfi Egyezményben és
jegyzőkönyveiben foglalt feladat hazai
végrehajtásáról
számos hazai jogszabály született[7].
Az egyezmény hazai végrehajtásáért
a KvVM felel. A KvVM feladata a Végrehajtó
Testület által megszabott időszakonként
az ENSZ-EGB Titkárságának
az Egyezménnyel kapcsolatos intézkedésekről
információ szolgáltatás.
A Genfi Egyezményből adódó
feladatok megjelennek a közösségi
jogban is. Az Európai Bizottság
(EB) Környezetvédelmi Főigazgatóságának
(DG Environment) külön stratégiája
van a Genfi Egyezménnyel való
együttműködésre[8]. Az EB
három kulcsterületre fókuszál:
a légszennyezés monitorozási
modelljeinek fejlesztése, adatbázisok
készítése az emissziókról
és a légszennyezés
hatásainak vizsgálata.
Az alábbi fejezetekben következnek
a Genfi Egyezményhez kapcsolódó
egyes jelentős jegyzőkönyvek. A legtöbb
jegyzőkönyvnek megtörtént
a felülvizsgálata. A régebbi
jegyzőkönyvek szabályait, előírásait
nemcsak tartalmazzák az újabbak,
hanem a technikai fejlődést követve
egyre szigorodnak. Jelenleg három
jegyzőkönyv felülvizsgálata
zajlik vagy várható.
Az Aarhusi POP Jegyzőkönyv
1998-ban, a dán Aarhusban írták
alá a környezetben tartósan
megmaradó szerves szennyezőanyagok
(Persistent Organic Pollutants: POP) légköri
kibocsátásának csökkentéséről
szóló Jegyzőkönyveket.
A Jegyzőkönyv célja, hogy a
közismert, nagy mennyiségben
előforduló légszennyező anyagok
mellett kiterjessze a Genfi Egyezmény
hatókörét a sokkal kisebb
volumenben kibocsátott, de igen mérgező,
nem lebomló anyagok korlátozására
is.
A POP Jegyzőkönyv 14 POP anyag,
illetve anyagcsoport levegőbe történő
kibocsátását szabályozza.
Egyes anyagok, termékek gyártását
és felhasználását
betiltja, míg más anyagok
felhasználását korlátozza[9].
Az Aarhusi POP lista a következő anyagokat
tartalmazza[10]:
- Növényvédő szerek:
aldrin, HCB (hexaklór-benzol), klórdán,
klórdekon, DDT, dieldrin, endrin,
heptaklór, HCH (hexaklór-ciklohexán;
a lindán legalább 99%-ban
gamma izomert tartalmazó keveréke),
mirex, toxafén;
- Mérgező vegyi anyagok: hexabróm-bifenil
(HBB), PCB-k (poliklórozott bifenilek);
- Melléktermékek: PAH-ok
(policiklikus aromás szénhidrogének),
dioxinok/furánok, HCB.
Az 1998-ban született Aarhusi POP
Jegyzőkönyv 2003-ban lépett
csak hatályba, mikor a 16. ország
is ratifikálta. A Jegyzőkönyv
végrehajtását könnyítette
a 2001-ben elfogadott, a POP anyagok korlátozását
célul tűző Stockholmi Egyezmény.
Bár a Stockholmi Egyezmény
csupán 12 POP anyagra/anyagcsoportra
terjedt ki, az Aarhusi Jegyzőkönyv
14 (16) POP anyagával/anyagcsoportjával
szemben, viszont a Stockholmi Egyezmény
nem csupán a légszennyezéssel,
hanem minden környezeti médiumba/elembe
történő kibocsátással
foglalkozik.
A Jegyzőkönyv hazai átvételét
és a végrehajtást több
jogszabály is biztosította[11].
A 2143/2003. (VII. 1.) Kormányhatározat
értelmében 2004. április
30-ig az Aarhusi Jegyzőkönyvhöz
kapcsolódó Intézkedési
Tervet kellett készíteni.
Az intézkedési terv egyben
született meg a Stockholmi Egyezményhez
megkövetelt POP leltárral. A
Jegyzőkönyv hazai végrehajtása
nem ütközött nehézségekbe,
ugyanis az érintett vegyi anyagok
gyártása és felhasználása
nem folyt Magyarországon[12], de a
szennyezők kiküszöbölése
egyes területeken nehézségekbe
ütközött. A PAH kibocsátás,
bár jelentősen csökkent 1985-höz
képest, a lakossági fűtés
(avarégetés), illetve a gépjárművek
kibocsátása révén
továbbra is problémát
jelent. A HCB kibocsátást
pedig a hulladékégetés
technológiai kibocsátási
határértékeiről szóló
3/2002. (II. 22) KöM rendelet határértékeinek
betartatásával teljesítettük.
A Genfi Egyezmény 30 éves
évfordulóján, 2009
novemberében tartott végrehajtó
testületi ülés hét
új szennyezővel javasolta[13] bővítetni
a POP jegyzőkönyvet: a hexaklórbutadiénnel
(HCBD), az oktabróm-difenil-éterrel,
a pentaklórbenzollal (PCB), a Pentabróm-difenil-éterrel
(BDE), a perfluoró-oktán-szulfonátokkal
és (PFOS), és a rövidláncú
poliklórozott parafinekkel (SCCP).
A POP Jegyzőkönyv tavalyi módosítása
végül a következő anyagok
felvételére terjedt ki: hexaklór-butadién
(HCBD), hexa- és heptabrómozott
difenil-éter, tetra- és pentabróm-difenil-éter
(BDE), pentaklór-benzol (PCB), perfluoroktán-szulfonát
(PFOS), poliklórozott naftalinok
(PCN) és rövidláncú
klórozott paraffinok (SCCP).
Aarhusi nehézfém jegyzőkönyv
1998-ban, Aarhusban a POP jegyzőkönyv
mellett született egy másik
jegyzőkönyv is a nehézfémek
légköri kibocsátásának
korlátozásáról.
Az Aarhusi nehézfém
jegyzőkönyv feladata a kadmium, az
ólom és a higany ipari forrásokból,
technológiai folyamatokból,
hulladékok égetéséből
és a közlekedésből származó
kibocsátásának csökkentése.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja
(UNEP) keretében az utóbbi
években világszintű intézkedéseket
fogadtak el a higany, illetve más
nehézfémek (ólom és
kadmium) kibocsátásának
és kockázatainak mérséklése
érdekében. Az új
nemzetközi egyezmény miatt 2011
decemberében várhatóan
módosul az Aarhusi nehézfém
jegyzőkönyv is.
Hazánkban az ólom levegőbe
történő kibocsátása
radikálisan visszaesett az ólmozott
benzin kivonásával (1. ábra).
A higany és kadmium kibocsátás
területén nem volt szükség
új intézkedésekre,
emellett a higany több hazai felhasználása
is jelentősen csökkent, a korlátozó
jogszabálynak köszönhetően.
Az ólmot tartalmazó akkumulátorok
visszagyűjtése és hazai feldolgozása
szabályozott és megfelelőképpen
megoldott hazánkban.
1. ábra: A közlekedésből
származó ólomkibocsátás
alakulása Magyarországon 1991-2000
(Forrás: Magyarország Környezeti
Adatai, 2005, KvVM)
Az EMEP Jegyzőkönyv
A "levegőszennyező anyagok nagy távolságra
való eljutásának megfigyelésére
és értékelésére
szolgáló európai együttműködési
program", az úgynevezett EMEP (European
Monitoring and Evaluation Programme) Jegyzőkönyv
keretében valósul meg. E program
hivatott az emisszió csökkentési
programok haladását mérni.
A program keretében Európa
területén mintegy 100 mérőállomásból
álló rendszert alakítottak
ki, amelyben egységes módszer
szerint mérik a légszennyező
anyagok (SO2, NO2, O3, NH3, CO2, HNO3 gőz,
nehézfémek, PM, stb.) koncentrációját
és ülepedését,
valamint a csapadékvíz kémiai
összetételét[14]. Az eredmények
a moszkvai és oslói nemzetközi
központokba érkeznek, ahol értékelik
az adatokat, vizsgálják a
trendeket és a határokon átívelő
hatásokat, és ez alapján
megállapítják, hogy
hol van szükség további
emisszió csökkentésre.
Hazánkban a Kecskemét közelében
található K-pusztai mérőállomás
szolgáltat adatot az EMEP rendszerbe,
és ezzel teljesítjük
az EMEP jegyzőkönyv előírásait.
Göteborgi jegyzőkönyv
A légszennyezéssel foglalkozik
az 1999-es Göteborgi Jegyzőkönyv,
ám hagyományos légszennyező
gázok (SOX és NOX) mellett
a másodlagos, illetve egyéb
szennyezőkkel is foglalkozik, továbbá
a szennyezők okozta környezeti károsodásokat
komplex módon próbálja
kezelni. A korábban hozott intézkedések
ellenére ugyanis továbbra
is problémát jelentetett a
savasodás, az eutrofizáció
és a talaj közeli ózon.
Az 1999-es Jegyzőkönyv ezért[15]
több szennyezőanyagot érint,
és a szennyezők különféle
hatásait átfogóan,
többek között a BAT-ok bevezetésének
előírásával kezeli.
A Göteborgi Jegyzőkönyv a korábbiaknál
szigorúbb kibocsátás
csökkentési előírást
tartalmaz kén-dioxidra, nitrogén-oxidokra
és az illékony szerves vegyületekre
(VOC-k), továbbá előírásokat
tartalmaz ammóniára is. A
Jegyzőkönyv alapján az aláíró
európai országok területén
összességében a kén-dioxid-emissziót
63%-kal, a nitrogén-oxid-kibocsátást
41%-kal, az ammónia emissziót
17%-kal és a VOC-kibocsátást
pedig 40%-kal kell csökkenteni 2010-ig,
az 1990. évi kibocsátásokat
véve alapul. Az Európai Unió
egységesen vállalta ezen célokat,
így az egyes Tagországok célkitűzései
eltérnek, Görögország
SO2-kibocsátása például
2010-ig 7%-kal növekedhetett[16]. Az
Egyezmény Részes Felei 2009-ben
a Göteborgi Egyezmény szálló
porra (PM, particulate matter) való
kiterjesztéséről állapodtak
meg[17]. Erről döntés a jegyzőkönyv
módosításakor születik.
Az Európai Unió 2001/81/EK
irányelve[18] meghatározza az
egyes Tagországok maximális
kibocsátásait. Ezen előírások
hazánk esetében megegyeznek
a Göteborgi Jegyzőkönyvben rögzített
kibocsátás csökkentési
értékekkel. A jegyzőkönyvből
adódó egyéb feladatokat
is átvette a hazai jog[19].
A Helsinki és az Oslói
Jegyzőkönyv
A kén-dioxid kibocsátás-csökkentési
célokat megfogalmazó, 1985-ben
elfogadott Helsinki Jegyzőkönyv az
1980. évi kibocsátáshoz
viszonyított, egységesen 30
százalékos kén-dioxid
kibocsátás csökkentést
írt elő 1993-ig, amit az összes
Részes Fél nem tudott vállalni.
A Jegyzőkönyvben foglaltak Európa-szerte
túlteljesültek, ugyanis összességében
mintegy 38 százalékkal csökkent
a kén-dioxid emisszió (2.
ábra).
2. ábra: A kén-dioxid kibocsátások
alakulása Európában
1980-2002 között, illetve előrejelzések
a 2010. és 2020. évekre
(Forrás:
Ábrák a légszennyező
anyagok kibocsátásának
változásáról,
2004, KvVM[20])
Magyarország is aláírta
a jegyzőkönyvet és vállalta,
hogy az 1980-as 1632 kT kén-dioxid
kibocsátást 1993-ra 1142 kT-ra
csökkenti. A Helsinki Jegyzőkönyvet
túlteljesítettük, ugyanis
a 1993-as kibocsátásunk csupán
757 kT volt. (3. ábra)
3. ábra: A kén-dioxid kibocsátások
alakulása Magyarországon,
ágazatonként.
(Forrás:
Ábrák a légszennyező
anyagok kibocsátásának
változásáról,
2004, KvVM[21])
A Helsinki Jegyzőkönyv keretében
végrehajtott kibocsátás-csökkenés
ellenére az SO2 kibocsátások
továbbra is károsították
a környezetet. Az új technológiák
és a földgáztüzelés
elterjedése további csökkentésekre
adott lehetőséget. Ezért születhetett
meg az 1994-es Oslói Jegyzőkönyv
a kénvegyületek kibocsátásának,
vagy azok országhatárokon
átterjedő fluxusának további
csökkentéséről. A második
kén-dioxid jegyzőkönyv eltérő
emisszió-csökkentési
feladatokat határozott meg az aláíró
országoknak. Hazánknak az
1980-as, 1632 kT-s kén-dioxid kibocsátását
kellett 2000-re 45 %-kal, 898 kT-ra, 2005-re
50 %-kal 816 kT-ra, majd 2010-re pedig 60
%-kal 653 kT-ra csökkentenie. Ezt a
célt hazánk könnyen teljesíteni
tudja, hiszen már 2000-ben is csupán
486 kT volt az éves kibocsátásunk.
Az Oslói Jegyzőkönyvben szereplő
célok beépültek az uniós
és a hazai jogba[22] is.
A Jegyzőkönyv az országokra
vonatkozó célértékeken
túl a nagy tüzelőberendezésekre
vonatkozó kötelező érvényű
kibocsátási határértékeket
is tartalmaz, melyek szintén beépültek
az uniós[23], ezáltal a hazai
jogba.
Szófiai Jegyzőkönyv
Az 1988-as Szófiai Jegyzőkönyv
szerint az 1994-es év végi
nitrogén-oxid kibocsátások
nem haladhatják meg az 1987-es évi
szintet. A nyugat európai országok
ráadásul nyilatkozatban vállalták,
hogy 1999-ig 30 százalékkal
csökkentik az NOX kibocsátásaikat.
A jegyzőkönyv mind tüzelőberendezésekre,
mind járművekre megkövetelte
az elérhető legjobb technológia
alkalmazását[24]. A Jegyzőkönyvnek
köszönhetően jelentősen csökkent
Európában az NOX kibocsátás.
Az egyre jelentősebb gépjárműforgalom
miatt azonban városi környezetben
gyakran igen magas, az egészségügyi
határértékeket meghaladó
nitrogén-oxid koncentráció
alakulhat ki.
Magyarország teljesítette
a Szófiai Jegyzőkönyv előírásait,
hiszen a cél csupán az 1987-es
265 kT-ás NOX szintünk megtartása
volt, és ehhez képest a valós
kibocsátásunk 1994-ben csupán
183 kT volt. (4. ábra)
4. ábra: A nitrogén-oxid
kibocsátások alakulása
Magyarországon 1980-2002 között,
ágazatonként
Genfi VOC Jegyzőkönyv
A napsütés hatására
keletkező talajközeli ózon szennyezést
hivatott mérsékelni az 1991-es
Genfi Jegyzőkönyv, az illékony
szerves vegyületek (Volatile Organic
Compounds: VOC) kibocsátásának,
vagy azok országhatárokon
átterjedő fluxusának csökkentéséről.
VOC a közlekedésből és
szerves oldószerhasználat
következtében kerül a levegőbe.
A Jegyzőkönyv célkitűzése,
hogy az aláírói csökkentsék
VOC kibocsátásukat 1999-ig
30 százalékkal, az 1988. évi
szinthez képest. Az egyes országok
számára eltérő részcélokat
fogalmaztak meg. Hazánknak csupán
szinten kellett tartania az 1988-as 205
kT VOC kibocsátását,
ám ezt túlteljesítettük,
ugyanis az 1999-es kibocsátásunk
csupán 170 kT volt[25].
1 25 éves a légszennyezés
mérséklésére
irányuló nemzetközi egyezmény;
2005-01-04, KVVM; http://www.kvvm.hu/index.php?pid=9&sid=47&hid=705
2 Az egyezmény honlapja:
http://www.unece.org/env/lrtap/
3 Status of ratification of
The 1979 Geneva Convention on Long-range
Transboundary Air Pollution as of 2 September 2009; http://www.unece.org/env/lrtap/status/lrtap_st.htm
4 Convention on Long-range
Transboundary Air Pollution - SECRETARIAT
http://www.unece.org/env/lrtap/secretariat.htm
5 25 éves a légszennyezés
mérséklésére
irányuló nemzetközi egyezmény;
2005-01-04, KVVM;
6 A Genfi Egyezmény
céljainak megvalósítását
szolgáló jegyzőkönyvek,
2004, KVVM; http://www.kvvm.hu/cimg/documents/Az_Egyezm_ny_c_ljainak_megval_s_t_s_t_szolg_l__jegyz_k_nyvek__ttekint_se.doc
7 Többek között:
- 1984/8. Nemzetközi Szerződés
az Országos Környezet- és
Természetvédelmi Hivatal elnökétől
a nagy távolságra jutó,
országhatárokon átterjedő
levegőszennyezésre vonatkozó,
Genfben, az 1979. évi november hó
13. napján aláírt nemzetközi
egyezmény
- 218/1995. (X. 13.)
KE határozat nemzetközi egyezmény
megerősítéséről
-
2283/1998. (XII. 19.) Korm. határozat
a nagy távolságra jutó,
országhatárokon átterjedő
légszennyezés mérséklésére
irányuló 1979. évi
Egyezmény Jegyzőkönyvéhez
történő csatlakozásról
a környezetben tartósan megmaradó
szerves szennyezőanyagok légköri
kibocsátásának csökkentése
tárgyában
- 59/2001. (IX.
7.) OGY határozat a nagy távolságra
jutó, országhatárokon
átterjedő levegőszennyezésről
szóló 1979. évi Genfi
Egyezményhez kapcsolódó,
a kénkibocsátások további
csökkentéséről szóló,
Oslóban, 1994. június 14-én
elfogadott Jegyzőkönyv megerősítéséről
2106/2003. (V. 30.) Korm. határozat
az országhatáron átterjedő
környezeti hatások vizsgálatáról
szóló ENSZ EGB egyezményhez
kapcsolódó stratégiai
környezeti vizsgálati jegyzőkönyv
aláírásáról
- 2101/2004. (IV. 28.) Korm. határozat
a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő
csatlakozásával összefüggésben
egyes nemzetközi szerződésekhez
való csatlakozáshoz kapcsolódó
intézkedésekről
8 UNECE’s Convention on Long-range
Transboundary Air Pollution celebrates 30th
Anniversary
Geneva, 24 November 2009,
http://www.unece.org/press/pr2009/09env_p29e.htm
9 Idézet a Jegyzőkönyvből:
Minden Fél köteles hatékony
intézkedéseket hozni a Jegyzőkönyv
I. Mellékletében felsorolt
anyagok gyártásának
és felhasználásának
beszüntetésére. Ezek
az anyagok: aldrin, klórdán,
klórdekon, DDT, dieldrin, endrin,
heptaklór, hexabróm-bifenil,
hexaklórbenzol (HCB), mirex, PCB
és toxafén. A fenti tiltás
nem vonatkozik a laboratóriumi célú
felhasználásokra. A DDT és
PCB gyártása és felhasználása
bizonyos esetekben továbbra is lehetséges,
ezért e két anyag a Jegyzőkönyv
II. Mellékletében is szerepel.
10 Kovács Gábor:
A POP-ok gyártására,
felhasználására és
kibocsátására vonatkozó
hazai előírások, a jogszabályi
háttér bemutatása;
KvVM; http://www.kvvm.hu/cimg/documents/JogszabalyiHatter.pdf
11 Ilyen jogszabály többek
közt:
- 113/2003. (X. 27.) OGY határozat
a nagy távolságra jutó,
országhatárokon átterjedő
levegőszennyezésről szóló
1979. évi Genfi Egyezményhez
kapcsolódó, a környezetben
tartósan megmaradó szerves
szennyezőanyagok (POP) légköri
kibocsátásának csökkentéséről
szóló, Aarhusban, 1998. június
24-én elfogadott jegyzőkönyv
megerősítéséről
-
2143/2003. (VII. 1.) Korm. határozat
a nagy távolságra jutó,
országhatárokon átterjedő
levegőszennyezésről szóló
1979. évi Genfi Egyezményhez
kapcsolódó, a környezetben
tartósan megmaradó szerves
szennyező anyagok (POP) légköri
kibocsátásának csökkentéséről
szóló, Aarhusban, 1998. június
24-én elfogadott Jegyzőkönyvvel
kapcsolatos egyes feladatokról
-
29/2009. (XII. 15.) KüM határozat
a környezeti ügyekben az információhoz
való hozzáférésről,
a nyilvánosságnak a döntéshozatalban
történő részvételéről
és az igazságszolgáltatáshoz
való jog biztosításáról
szóló, Aarhusban, 1998. június
25-én elfogadott Egyezményhez
kapcsolódó szennyezőanyag-kibocsátási
és -szállítási
nyilvántartásról szóló,
Kijevben, 2003. május 21-én
elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről
szóló 2009. évi LIII.
törvény 2. és 3. §¬ainak
hatálybalépéséről
12 Magyarországon az
aldrin, DDT, dieldrin, endrin, heptaklór,
hexaklór-benzol, klórdán
és toxafén felhasználását
a növényvédő szerek forgalomba
hozatalának és felhasználásának
engedélyezéséről, valamint
a növényvédő szerek csomagolásáról,
tárolásáról
és szállításáról
szóló6/2001. (I. 16.) FVM
rendelet tiltja. A mirex és a klórdekon
használata soha sem volt engedélyezve.
Kovács
Gábor: A POP-ok gyártására,
felhasználására és
kibocsátására vonatkozó
hazai előírások, a jogszabályi
háttér bemutatása,
2003, KVVM http://www.kvvm.hu/cimg/documents/JogszabalyiHatter.pdf
13 UNECE’s Convention on Long-range
Transboundary Air Pollution celebrates 30th
Anniversary
Geneva, 24 November 2009,
http://www.unece.org/press/pr2009/09env_p29e.htm
14 Forrás: 25 éves
a légszennyezés mérséklésére
irányuló nemzetközi egyezmény;
2005-01-04, KVVM;
15 Forrás: 25 éves
a légszennyezés mérséklésére
irányuló nemzetközi egyezmény;
2005-01-04, KVVM;
16 Forrás: dr. Kovács
Endre: A Göteborgi Jegyzőkönyv,
Lélegzet, 2000. január; http://www.lelegzet.hu/archivum/2000/01/0257.hpp
17 Revision of the Gothenburg
Protocol - Definition of PM: http://www.unece.org/env/documents/2009/EB/wg5/wgsr45/Informal%20docs/No%2011%20Revision%20of%20the%20Gothenburg%20Protocol-Definition%20of%20PM.pdf
18 2001/81/EK irányelv
az egyes légköri szennyezők
nemzeti kibocsátási határértékeiről
EURLEX-en: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG%3A2001L0081%3A20070101%3AHU%3APDF
19 26/2006. (XI. 27.) KüM
határozat a nagy távolságra
jutó, országhatárokon
átterjedő levegőszennyezésről
szóló 1979. évi Genfi
Egyezményhez kapcsolódó,
a savasodás, az eutrofizáció
és a talaj közeli ózon
csökkentéséről szóló,
1999. december 1-jén, Göteborgban
aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről
szóló 195/2006. (IX. 25.)
Korm. rendelet 2—3. §-ainak hatálybalépéséről
2321/1999.
(XII. 7.) Korm. határozat a nagy
távolságra jutó, országhatárokon
átterjedő levegőszennyezésről
szóló 1979. évi Genfi
Egyezményhez kapcsolódó,
„A savasodás, az eutrofizáció
és a talajközeli ózon
csökkentéséről” szóló
Jegyzőkönyv aláírásáról
20 http://www.kvvm.hu/cimg/documents/_br_k_a_Genfi_egyezm_nyes_cikkhez_20041004.doc
21 http://www.kvvm.hu/cimg/documents/_br_k_a_Genfi_egyezm_nyes_cikkhez_20041004.doc
22 7/2003.(V.16.) KvVM-GKM
együttes rendelet
23 Nagy tüzelőberendezésekből
származó egyes szennyező anyagok
a levegőbe történő kibocsátásnak
korlátozásáról
szóló 2001/80/EK irányelv
24 Többek között
az ólommentes benzin terjesztést,
a katalizátoros járművek közlekedésének
megkönnyítése érdekében.
25 éves a légszennyezés
mérséklésére
irányuló nemzetközi egyezmény;
2005-01-04, KVVM
25 Forrás: 25 éves
a légszennyezés mérséklésére
irányuló nemzetközi egyezmény;
2005-01-04, KVVM
|
