Vegyianyag - Egészség

Egészségügyi szempontú kitettség

Becslések szerint az Európai Unióban és hazánkban is több mint százezer különböző szintetikus vegyi anyag van forgalomban. Egy átlagos magyar ember szervezete akár több tízezer vegyi anyaggal találkozhat naponta. A mesterségesen előállított vegyi anyagok napjainkra mindenhol megtalálhatók környezetünkben. A vegyipar termékei ott vannak az élelmiszerekben, a ruháinkban, a mindennapi használati tárgyakban, bútorokban, az építési anyagokban, a kozmetikumokban, a tisztítószerekben, az autókban, a gyermekjátékokban és még hosszan lehetne sorolni. Az jelenlegi modern életünkben nélkülözhetetlen anyagok azonban kijutnak környezetünkbe, ahonnan bekerülnek a táplálékláncba, majd végül az emberbe is.  A mindennapi életben használt vegyi anyagok döntő részét azonban soha nem vizsgálták ki olyan szempontból, hogy milyen hosszú távú egészségi hatásaik vannak és miképp viselkednek a környezetben. A legtöbb anyagról nem tudjuk, hogy emberekre nézve rákkeltő hatású-e, okoz-e károsodást a szaporodásban vagy az utódokban, hogy felhalmozódnak-e a természetben vagy a táplálkozási láncban, illetve hogy miként bomlik le környezetben.

Számos, sok éve használt anyagról bizonyosodott be, hogy károsítja az emberi egészséget, így csak tömeges elterjedése és használata után kezdődtek meg velük szemben a korlátozó intézkedések. A környezetbe kikerült nehezen lebomló anyagok azonban a víz- és légkörzéssel távoli vidékekre jutottak el, bekerültek a táplálékláncba és felhalmozódtak például a csúcsragadozókban. Klórozott növényvédő szerek, brómozott égésgátlók, ftalátok és poliklórozott bifenilek már a sarkvidékről is kimutathatók, ahol garantáltan nem használták ezen anyagokat. A WWF jelentése szerint  például jegesmedvékben, fókákban, delfinekben, madarakban jelentős koncentrációban halmozódtak fel a fejlett ipari államok vegyipara által előállított vegyi anyagok.

A WWF 2003-2004-ben emberek vérét is vizsgálta , és ez megerősítette a zöld szervezetek aggályait, hogy az ipar által biztonságosnak mondott kemikáliák bejutottak az emberek vérébe. Szinte az összes mintából kimutattak brómozott égésgátló anyagokat, szerves klórtartalmú növényvédő szereket (lindán, DDT, dieldrin, stb.), PCB-ket és fluorozott vegyületeket. 2005-ben 12 európai országban vettek vért egy-egy önként vállalkozó család három generációjától, hogy képet kapjunk, milyen vegyi anyagokkal és mennyire szennyezett az európai lakosság szervezete. Az eredmény: "mindenki vére szennyezett volt mesterséges vegyi anyagokkal, és a vizsgált 107 vegyi anyagból 73-at találtak meg a különböző vérmintákban. A legtöbb vegyi anyagot, 63-at a nagymamák generációjából mutatták ki, az édesanyákéból 49-et és meglepő módon a gyermekekéből többet, mint a szüleikből, 59-félét."  Hazánkban egy Győrben élő háromgenerációs család vállalkozott arra, hogy vérmintákat adjon a vizsgálatok elvégzéséhez, akiknek a véréből a keresett anyagok több mint fele kimutatható volt a mintákból.

Vegyi anyag száma a vérben

1. Táblázat: A WWF háromgenerációs vérvizsgálati eredményei (forrás: WWF)

A hazai vérmintákban a klórtartalmú szerves növényvédő-szereknek, a DDT-nek és lebomlási termékeinek a koncentrációja magasabb volt az európai átlagnál. A műszaki cikkekben gyakran előforduló brómozott égésgátlók koncentrációja a gyermek vérében volt a legmagasabb, de alacsonyabb mennyiségben mind a három generáció véréből kimutatható volt. A magyar család vére volt a legkevésbé szennyezett polilórozott bifenilekkel Európában. A vértesztek összhangban voltak azzal a szintén 2005-ös jelentéssel , miszerint a mesterséges vegyi anyagok akadálytalanul eljutnak az anyaméhben fejlődő magzatba is. Az anyák a bennük található vegyi anyagoknak akár az ötödét is átadják a méhben fejlődő gyermekeiknek, sőt ezek az anyagok az anyatejbe is bekerülnek. Amerikai vizsgálatok 287 mesterséges vegyi anyagot azonosítottak a köldökzsinórvérben.

A mindennapi termékek mellett fokozott "vegyi" kockázatot jelentenek az élelmiszerek. Az E számmal jelölt élelmiszeradalékokból közel két kilogrammnyit eszünk évente, melyek közül többel kapcsolatban is felmerült egészségügyi kockázat. A hazai zöldségek-gyümölcsök felében kimutathatóak funkciójuknál fogva mérgező növényvédő szerek, melyek számos egészségkárosító hatással összefüggésbe hozhatóak. A hazai gazdasági szervezetek által művelt területek 95%-án végeztek herbicides, 44%-án fungicides és 35%-án inszekticides vegyszeres növényvédelmi kezelést  az évezred elején.  Bár nemzetközi szerződéseknek -mint például a Stckholmi Egyezmény-, illetve az uniós csatlakozásnak köszönhetően számos veszélyes, az emberi egészségre káros növényvédő szert kivontak a hazai forgalomból, ennek ellenére számos kockázatos szer maradt a magyar piacon. Hazai vizsgálatok szerint a Magyarországon forgalmazott termények közel kevesebb mint öt százalékában találhatóak vegyszermaradékok határérték felett, illetve tiltott szerek.

A veszélyes anyagok használatánál kiemelkedő kockázatot jelentenek a balesetek.  A Romániából érkező 2000-es tiszai ciánszennyezés hosszú távon károsította az érintett folyók ökorendszereit. A hazai balesetek közül a CHINOIN nagytétényi telepén 1998-ban történt cipermetrin -rovarirtó szer- szennyezés okozott rövidtávon jelentős környezetszennyezést . A Dunába került szennyező 85 millió forintos kárt tett a halállományban és Ercsi 2 napig vezetékes ivóvíz nélkül maradt. Csak a szerencsének köszönhető, hogy nem lett nagyobb ivóvízszennyezés és a csóva nem érte el Budapest vízbázisát.

Egészségügyi hatások

A belénk került vegyi anyagok veszélyeire tudósok és zöld szervezetek már évtizedek óta figyelmezettek, ám az elmúlt években mind több jogszabály, hazai és uniós stratégia is felhívja a figyelmet ezen problémákra. A Nemzeti Környezetvédelmi Program III (NKP-III) szerint "a kemizáció az összes halálozás mintegy 15%-áért felelős"  hazánkban. Pontos adataink csupán az akkut egészségügyi hatásokról vannak. Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálata gyűjti és elemzi a magyarországi mérgezési eseteket. Ezen esetek száma évente 8 000-12 000 között változik és több százra tehető az évenkénti halálos kimenetelű esetek száma. A mérgezések okai között szerepelnek a véletlen, vagy baleseti mérgezések és a foglalkozási expozíció is. A hosszú távú hatásokat is vizsgálta az Európai Szakszervezeti Szövetség, az ETUC. Felmérésük szerint az összes munkahelyi megbetegedés minimum 18, maximum 30 százalékáért a vegyi anyagok a felelősek.

A mezőgazdasági tevékenységekhez értelemszerűen nem köthető öngyilkosságokon túl az évente ismertté váló növényvédő szer mérgezések száma pár tízre tehető csupán, ám nincs átfogó felmérés arról, hogy a növényvédő szerek krónikus és hosszú távú hatása milyen következményekkel jár. Amerikai kutatók (Pimentel és munkatársai) becslése szerint  a daganatos megbetegedések majdnem 1%-áért felelősek a növényvédő szerek az USA-ban. A humán mérgezési eseteken, valamint a hosszú távú egészségügyi és környezeti kockázatokon túl a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület többször figyelmeztetett arra, hogy a gyakran illegálisan kihelyezett növényvédő szerek mérgezik, pusztítják a ritka madarakat, például sasokat, sólymokat.  

Magyarországon évente 30-35 ezer ember hal meg daganatos megbetegedésekben, ez azt jelenti, hogy jelenleg minden negyedik ember rákban hal meg hazánkban. A daganatos megbetegedések számának aránya nagymértékben megnőtt az 1700-as évekhez képest, a középkorú korosztályban egyenesen vezető halálok . A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség tanulmánya szerint az elmúlt két évtizedben a rákban megbetegedett gyerekek száma évente egy százalékkal, a serdülőké pedig másfél százalékkal nőtt. A 35-65 év közötti lakosság körében a daganatos megbetegedésekért 80-90%-ban a körülöttünk található rákkeltő anyagok felelősek. A fokozott, és egészségügyi szempontból nem mindig megfelelően kontrollált vegyi anyag használat bizonyosan hozzájárul a daganatos megbetegedések számának növekedéséhez. Az ETTSZ felmérése szerint 2003-ban a rákkeltő anyaggal exponált munkavállalók száma 11804 volt, és a foglalkozási eredetű allergiás megbetegedések többségét is vegyi anyagok okozzák. Évente közel 1400 a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések száma, melynek kezelése csak Magyarországon 84 millió euró értékű. Az otthon, a mindennapi életben használt anyagok hatásai viszont kiszámíthatatlanok. Egy 2008-as vizsgálat szerint, például aki évente legalább kilencszer festi a haját, annak 60%-kal megnő az esélye a leukémiára.

A vegyi anyagokat számos megbetegedéssel hozzák összefüggésbe. Sok anyag az emberi szervezet működéséért felelős hormonokhoz hasonlóan viselkedik, és képes hormonként viselkedve, a normálistól eltérő irányba befolyásolni a szervezet működését. Az ilyen, úgynevezett endokrin rendszert károsító anyagok, mint a PCB-k, a DDT, a fralátok vagy a biszfenol-A veszélyeztetik a magzati, illetve a gyermekkori fejlődést. A magzati élet során a legaktívabb a szervezet fejlődése, amelyet természetes vegyi anyagok, hormonok irányítanak. A fejlődő szervezet ezért különösen érzékeny a hasonló jellegű, de más hatású vegyi anyagok jelenlétére. Bármilyen csekély eltérés komoly következményekkel járhat a magzat fejlődésére és egészségére nézve, rövid és hosszú távon egyaránt.  A polikarbonát termékekben lévő, hormonrendszerbe beavatkozó biszfenol-A-ról például kutatások igazolták, hogy hozzájárul a rákos megbetegedéseken  túl a cukorbetegséghez, a koraszüléshez és az elhízáshoz is . A biszfenol-A mellett egyre több anyagról, így a POP-okról feltételezik, hogy hozzájárul a cukorbetegséghez . A vegyi anyagoknak egészen meglepő egészségügyi hatásai is lehetnek. Az élelmiszerszínezéknek használt azofestékekről bizonyosodott, hogy más anyagok jelenlétében gyermekeknél hiperaktivitást okoznak, ezért azok jelenlétét jelezni kell élelmiszereken . A vegyi anyagokat továbbá összefüggésbe hozták az egyre terjedő allergiás és asztmás megbetegedésekkel, de a Parkinson kór kialakulásával is. 

Egyre több jel utal arra, hogy a szervezetünkbe jutó sokféle mesterséges vegyi anyag gyakorlatilag időzített bombaként viselkedhet. A különböző felhalmozódó anyagok egy teljesen kiszámíthatatlan vegyi anyag "koktélt" alkotnak, melyek hatása teljesen kiszámíthatatlan. Az egészségkárosító hatás pedig általában évek, évtizedek után jelentkezik.

Az egészségügyi károkat mutatja az uniós vegyi anyag szabályozás (REACH) elfogadása során készített magyar hatástanulmányban szereplő becslés, mely  szerint a REACH bevezetése, azaz a veszélyes anyagok korlátozása éves szinten 23,2 millió Euró egészségügyi haszonnal járna Magyarországon, ami 30 év alatt közel 700 millió Euró megtérülést jelent.